A keringési rendszer feladata az oxigén, tápanyagok és hormonok eljuttatása a különböző szervek szöveteihez, illetve a szén-dioxid és az olyan egyéb anyagcsere-termékek elszállítása onnan, amelyre a sejteknek már nincs szüksége.
A szív pumpaként keringeti a vért a test egészében. A keringési rendszer részét a vér és erek képezik. A vér sejtes elemekből és a plazmából áll, és az erek (artériák, vénák és kapillárisok) a szív által pumpált vért közvetítik a különböző szervek között.
A szív felépítése
A szív négy üregből áll: két pitvarból és két kamrából. A szíven belül a vér egyirányú áramlását a szívbillentyűk biztosítják:
- kéthegyű (mitralis vagy bicuspidalis) billentyű a bal pitvar és a bal kamra között,
- háromhegyű (tricuspidalis) billentyű a jobb pitvar és a jobb kamra között,
- aortabillentyű a bal kamrából nyíló aorta eredésénél,
- pulmonális billentyű a tüdőartéria eredésénél.
A szív saját vérellátással rendelkezik, melyet a koszorúerek biztosítanak. A koszorúerek két főtörzse (a jobb és a bal) az aortagyökből ered és oszlik kisebb ágakra, ellátva a teljes szívizomzatot. Ezen erek valamely ágának elzáródása okozza a szívinfarktust.
A szív- és érrendszer működése
A szívüregek az erekkel összeköttetésben két vérkörre különülnek el.
A nagy vérkör feladata az egész szervezet oxigéndús vérrel és tápanyagokkal való ellátása. A tüdőből érkező oxigéndús vér a szív bal kamrájából az aortán és abból tovább haladva, az artériákon keresztül a test egészébe megy tovább, a szív pumpafunkciójának köszönhetően. Útközben a bélből felszívódott tápanyagok szintén a vérbe jutnak.
A célszervek sejtjeihez érve az artériák, arteriolák kapillárisokká oszlanak, amely megfelelő helyet biztosít a gázcserének. A sejtek felveszik a vörösvértestek által szállított oxigént, így a kapillárisokat már oxigénben szegény vért szállító vénák követik, egészen a jobb pitvarig. Ezzel zárul a nagy vérkör.
A jobb pitvarból a jobb kamrába kerül a vér, ami a kis vérkör kiindulási pontja. A jobb kamra a vért a tüdő felé továbbítja, a tüdőartérián keresztül. A tüdőben megtörténik a gázcsere (oxigén felvétele, szén-dioxid leadása), és az oxigénben dús vér a bal pitvarba érkezik, innen pedig újra a bal kamrába, a nagy vérkör kiindulási pontjára kerül vissza.
A szív- és érrendszert érintő leggyakoribb betegségek
A kardiovaszkuláris betegségek egy olyan gyűjtőfogalom, mely azokat a betegségeket foglalja magában, mely a szívet vagy az érrendszert érintik. A legtöbb kardiovaszkuláris megbetegedést a vérben keringő zsírok lerakódásából kialakuló plakkok, a vérnyomásváltozás és az érfalsérülések okozzák. A plakkok beszűkítik az erek átmérőjét, így kevesebb vér áramlik át az adott érterületen – emiatt helyileg nő a vérnyomás is, ami az érfal további károsodásához vezethet. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek (atherosclerosis), mely a szervezet bármelyik artériáját érintheti. Attól függően, hogy hol alakul ki a szűkület, többféle kórkép formájában jelentkezhet (pl. perifériás érbetegség). Amennyiben az agy érellátása akadályozott (például egy érelzáródás következtében), az stroke-ot eredményez.
A szív saját koszorúereit érintő érelmeszedés rontja a szív vérellátását. Ez megjelenhet angina pectoris képében, illetve hirtelen érelzáródáskor szívinfarktushoz is vezethet.
Leggyakoribb artériás megbetegedésük a magas vérnyomás (hipertónia). A leggyakoribb vénás rendszert érintő megbetegedés a visszérbetegség és a mélyvénás trombózis, de előfordulhat kis vérköri magas vérnyomás is.
Vérnyomás
Ahogyan a szív pumpálja a vért az erekbe, az artériák falának ütköző vér nyomását tudjuk mérni különféle vérnyomásmérők segítségével (lásd még: Egészséges vérnyomás).
Az ajánlott vérnyomás alacsonyabb, mint 140/90 Hgmm. Az első értéket szisztolés, a másodikat diasztolés értéknek nevezzük. Szisztolékor a szív összehúzódik, a vér a kamrákból kiáramlik a szervezetbe. Diasztolé alatt a szív elernyed, és a kamrák úja megtelnek vérrel. A szívműködésről külön cikkben olvashat részletesen.
A magas vérnyomás a leggyakoribb szív-és érrendszeri betegség, mely jelentősen növeli egyéb szív- és érrendszeri betegség (pl. stroke, szívelégtelenség) kialakulásának kockázatát.
