Szájüregi daganatról akkor beszélünk, ha a szájüregben található nyálkahártya egyes sejtjei korlátlanul nőni és osztódni kezdenek, ami idővel rosszindulatú daganattá (rákká) alakul.
A szájüregi daganatoknak több formájuk is van: kiindulhatnak a nyelvből, az ajkakból, a lágy szájpadról vagy a szájüreg egyéb területeiből (pl. íny, nyálmirigyek, mandulák).
Lásd még: Száj és fogak
A szájüregi daganatok főbb tünetei
Egy szájüregi elváltozás sokáig tünetmentes lehet, általában fül-orr-gégészeti vagy fogorvosi vizsgálatok során, ún. mellékleletként fedezik fel. Ezért is fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálaton való részvétel.
A szájüregi rák leggyakoribb tünetei az alábbiak:
- fehér vagy vörös folt a szájüregben vagy az ajkakon;
- nem, vagy csak nagyon nehezen gyógyuló fekélyes szájseb;
- gyulladt nyálmirigyek;
- torokkaparás vagy idegentest érzése a torok környékén;
- nyelési vagy rágási nehézségek;
- szájüregi vérzés;
- zsibbadásérzet;
- nehezített beszéd;
- foglazulás.
Előrehaladott állapotban mással nem magyarázható testsúlyvesztés, kóros fogyás is jellemző lehet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek gyakran egyéb betegségek tünetei is lehetnek, ám ha tartósan fennállnak, és nem, vagy nehezen reagálnak a kezelésekre, akkor felmerülhet szájüregi daganat gyanúja. Amennyiben a fenti tünetek valamelyike tapasztalható, ajánlott mielőbb felkeresni az orvosi, fogorvosi rendelőt!
Lásd még: Fogorvosi ellátás
A szájüregi daganatok lehetséges okai
A szájüregi rák kialakulásának pontos okai nem mindig ismertek, bizonyos esetekben nagyobb lehet a hajlam a daganat kialakulására, különösen akkor, ha a családban már előfordult szájüregi rákos megbetegedés.
Emellett egyes külső tényezők nagyban növelik a szájüregi rák kialakulásának esélyét:
- dohányzás;
- alkoholfogyasztás (különösen a tömény italok);
- UV-sugárzás;
- elhanyagolt szájhigiéné;
- ínybetegségek;
- vírusfertőzések (pl. HPV vagy EBV).
Szájüregi daganatok lehetséges szövődményei
Amennyiben a rákos daganat elér egy bizonyos méretet, akkor már akadályozhatja a beszédet vagy a táplálkozást, esetenként a légutakat is elzárhatja.
Szájüregi daganatok diagnosztizálása
A szájüregi rák gyanúja általában fogorvosi vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat során merül fel, ekkor az alábbi vizsgálatokat szükséges elvégezni:
- endoszkópos vizsgálat: egy hajlékony cső segítségével vizsgálják végig a szájüreget, az orrüreget és melléküregeit, valamint a garat régióit;
- biopsziás mintavétellel apró mintát vesznek a daganatból, amelynek mikroszkópos vizsgálatával megállapítható a daganat eredete és típusa;
- végezhetnek különféle képalkotó vizsgálatokat is (röntgen, CT, MR).
Szájüregi daganatok kezelése
A szájüregi rák kezelése függ a daganat kiterjedtségétől és típusától. Amennyiben a daganat korai stádiumban van, gyakran eltávolítható műtéti beavatkozással. Ha azonban súlyosabb a betegség, vagy a műtét nem kivitelezhető, akkor felmerülhet a sugárkezelés és/vagy kemoterápia szükségessége.
A szájüregi rákos daganat elhelyezkedésétől függően szükség lehet a száj vagy az arc bizonyos részeinek eltávolítására, illetve egyes részek sérülhetnek a sebészi beavatkozás során vagy a gyógyszeres kezelés következtében.
Összességében elmondható, hogy ma már nagyon fejlett fej-nyaksebészeti technikákkat használnak a daganatsebészetben, és a megfelelő ellátás mellett a gyógyulási arány is kifejezetten jónak tekinthető ebben a betegségcsoportban.
Lásd még: Onkológiai kezelések
Szájüregi daganatok megelőzése
A szájüregi daganatok korai felismerés jelentősen megnöveli a túlélési esélyt, ezért kiemelten fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat.
A dohányzás elhagyása, az égetett szeszek fogyasztásának kerülése, valamint a száj és fogak megfelelő ápolása és tisztán tartása jelentősen csökkentheti a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát.
Kapcsolódó tartalom: Nyelvdaganatok
