A viperák ritkán támadnak indokolatlanul, sarokba szorításuk, háborgatásuk esetén viszont megmarhatják az embert, ezért fontos ismerni az ilyenkor szükséges teendőket. Magyarországon évente 3-4 viperamarás történik.
Fontos! Minden viperamarás esetén keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt! Amennyiben hegyen, kirándulás közben történik a marás, hívja a hegyimentőket vagy a 112-t, és kérjen mentőt!
A vipera felismerése
A viperák összetéveszthetők a siklókkal, melyek azonban nem rendelkeznek méreganyaggal (a magyarországi siklók közül az erdei-, a haragos- és a rézsikló haraphat).
Magyarországon két viperafaj terjedt el:
- rákosi vipera (hívhatják tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is);
- keresztes vipera.
Rákosi vipera
(hívhatják még tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is)
Keresztes vipera
A viperák felismerésében az alábbi jellegzetes megjelenési jegyek segíthetnek:
- Méret: a kifejlett példány a keresztes vipera esetében kb. 55-70 cm, a rákosi vipera esetében kb. 40-60 cm hosszú (a kifejlett siklók általában 1 m fölöttiek, de a növendékek kisebbek);
- Forma: testük zömök, izmos, farkuk hirtelen keskenyedő (a siklók teste nyurgább, farkuk fokozatosan keskenyedik);
- Mintázat: alapszínük világosszürke vagy a barna különféle árnyalatai, testük háti felszínén az alapszínnél sötétebb, szinte mindig megtalálható cikcakkos mintázat fut végig (hasonló csak a rézsiklón lehet, de annál többnyire kettős, szétszakadozó foltsort találunk), a keresztes vipera nagyon ritkán lehet teljesen fekete;
- Fej: erősen háromszögletű, kiszélesedő (a siklóknak, kivéve a rézsiklót nem háromszög alakú, kiszélesedő fejük van) a tarkó területén X vagy V alakú mintázattal;
- Pupilla: keskeny, függőleges rés alakú (a siklóké kerek vagy tojásdad), „gonosz tekintet”;
- Agresszivitás: a vipera sosem támad, csak ha rálépnek vagy sarokba szorítják őket (a haragos sikló hevesen támadhat).
- Előfordulás: a viperák csak foltszerűen fordulnak elő, a keresztes vipera Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton, valamint a Zempléni-hegységben, beleértve a Tokaj hegyet és környékét, a rákosi vipera pedig a Hanság és a Kiskunság területén (ez utóbbival találkozhatunk akár Budapest környéki kertekben is).
A viperamarás hatásai
A viperamarás tünetei a különböző fajok miatt eltérőek lehetnek. Mérgük általánosságban főként a keringési rendszerre hat: kritikusan alacsony vérnyomás és szívritmuszavar jelentkezik.
A marás helyén fájdalmas, feszes duzzanat alakul ki bőrpírral vagy bőrpír nélkül. A marás helye (egy vagy két fognyom) viszont nem feltétlenül látható az ödéma miatt, illetve megtévesztő lehet, hogy a vipera fogváltása miatt akár 3-4 fognyom is visszamaradhat. Nagyobb méregmennyiség esetén az egész végtagot érintheti az ödéma.
Mindezeken túl az érintett testrész közelében fájdalmasan megnagyobbodott nyirokcsomók alakulhatnak ki.
Tünetek szisztémás (egész szervezetet érintő) mérgezés esetén:
- verejtékezés, nyirkos bőr,
- hányinger, hányás,
- szédülés,
- alhasi görcs,
- hasmenés,
- ájulás,
- nehézlégzés, légszomj.
Tünetek idegrendszeri érintettség esetén:
- kettős látás, homályos látás,
- kancsalság,
- szemhéjcsüngés.
A viperamarás hatására a laboreredményekben is jelentkezhetnek eltérések.
Lehetséges vérképeltérések:
- magas fehérvérsejtszám,
- csökkent vörösvértestszám,
- csökkent hemoglobinszint,
- emelkedett szérum kreatin-kináz- és transzamináz-szint,
- alacsony vérlemezkeszám.
Halálos kimenetelű viperamarás hazánkban az elmúlt 60 évben mindössze kétszer történt, mivel az esetek többségében kevés méreganyag jut az emberi szervezetbe, ami – szakszerű kórházi ellátás mellett – nem jár súlyosabb következményekkel.
Mit tegyünk viperamarás – vagy a gyanúja – esetén?
Az alábbi javaslatokat érdemes betartani viperamarás esetén:
- Próbáljuk megfigyelni a vipera kinézetét, és ha lehet, készítsünk róla fényképet.
- Hívjunk segítséget (hegyimentőt/mentőt), vagy keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt!
- Távolítsuk el a szoros ruhadarabokat, ékszereket, melyek megakadályozhatják a véráramlást, ha a marás környéke duzzadni kezd.
- Mossuk le a sebet és környékét tiszta vízzel, a seb környéke, ha lehetőség van rá szappanos vízzel is lemosható.
- Őrizzük meg a nyugalmunkat.
- A sérült végtagot lehetőség szerint ne használjuk, hogy lassítsuk a méreg terjedését. Érdemes sínbe helyezni, hogy csökkentsük a későbbi mozgatását.
- A sérültet (főleg a sérült végtagra vigyázva) minél kevésbé mozgatva juttassuk el kórházba.
A magyarországi viperafajok mérge gyenge, ezért antiszérumot általában nem szoktak alkalmazni, mert heves allergiás reakciót válthat ki. Az antiszérum alkalmazása csak kórházban történhet, az orvos mérlegelése alapján. A sérültet minimum 24 órán keresztül kórházban figyelik meg.
Mit nem szabad tenni viperamarás esetén?
- Ne szívjuk ki a mérget.
- Ne vágjuk fel a sebet.
- Ne jegeljük a területet.
- Ne „égessük” ki a sebet.
- Ne használjunk szorító/nyomókötést.
- Ne tisztítsuk a sebet alkohollal.
- Ne igyunk alkoholt vagy pulzusszámot/vérnyomást növelő italokat (kávé, tea, energiaital).
- Tilos gyógyszert bevenni (gyógyszerek alkalmazásáról csak orvos dönthet).
