egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Kawasaki-betegség vagy szindróma a kis és közepes artériák gyulladásos betegsége, ami sokszor a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó koszorúereket is érinti. A betegséget Kawasaki Tomisaku japán gyermekorvosról nevezték el, aki a kórt először írta le 1967-ben.

 

A vasculitisek egyik fajtájának tartják. Leginkább 5 év alatti gyermekekben fordul elő, a nagyobb gyermekeket, tinédzsereket ritkábban érinti. A magas láz, nyirokcsomó megnagyobbodása, kötőhártya-gyulladás és a piros, hámló bőr ijesztő lehet, de a legtöbb gyermek szövődmények nélkül felgyógyul a betegségből. A betegség jellege nagyon hasonlít a COVID-19 után kialakuló multiszisztémás gyulladásos szindrómához (​MIS-C).

 

A Kawasaki-betegség főbb tünetei

A betegség tünetei 3 szakaszban jelentkeznek.

 

1. szakasz (1-2.hét)

  • magas láz (38°C), mely legalább három napja tart; antibiotikumra, ibuprofénra, paracetamolra nem javul
  • kétoldali kötőhártya-gyulladás (nem gennyes, piros szemek)
  • kiütés a törzsön vagy a lágyékon
  • piros, száraz, kirepedezett ajkak
  • vörös, göröngyös, duzzadt nyelv (málnanyelv)
  • bőrpír a talpon és tenyéren
  • a tenyér és a talp ödémás, duzzadt
  • duzzadt nyaki nyirokcsomók
  • irritabilitás, súlyos beteg benyomását kelti a gyermek

 

2. szakasz (2-4. hét)

  • hasi fájdalom
  • fejfájás
  • gennyes vizelet
  • sárgaság (a bőr és a szemek elszíneződése)
  • hányás
  • hasmenés
  • ízületi fájdalom
  • kéz, láb (főként ujjbegyek) bőrének hámlása

 

3. szakasz (4-6.hét)

  • a tünetek lassan megszűnnek
  • ha komplikáció nem alakult ki, gyermeke még hetekig fáradtnak érezheti magát

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Hívja gyermekorvosát, ha gyermeke 3 vagy több napja lázas és/vagy Kawasaki-betegségre utaló tüneteket mutat! Nagyon fontos 10 napon belül, még a lázas állapotban elkezdeni a kezelést, hogy csökkentsük a szövődmények kialakulásának valószínűségét.

 

A Kawasaki-betegség kiváltó okai

Jelenleg a betegség pontos oka nem ismert. Feltételezik, hogy a betegséget az immunrendszer vírusos, bakteriális fertőzésre vagy más környezeti tényezőkre adott erős válasza válthatja ki. A betegség ázsiai származású gyermekekben gyakoribb, ami felveti a betegségre hajlamosító gének létezését. A Kawasaki-betegség különösen gyakran fordul elő 5 éves kor alatt, és a fiúk gyakrabban érintettek.

 

A Kawasaki-betegség lehetséges szövődményei

A betegség a szívizom mindhárom rétegét megtámadhatja. A szívet tápláló koszorúerek fala meggyengülhet, az érfal kitágulhat, és aneurizmák jöhetnek létre. Az aneurizmákban a megváltozott véráramlási viszonyok miatt vérrögök alakulhatnak ki. Nagyon ritkán, a kezeletlen gyermekek 1-2%-ában szívinfarktus lép fel, ami akár halálos is lehet. Ha gyermekének koszorúereit is érintette a betegség, kardiológiai gondozásra van szüksége, mivel megnőhet a felnőttkori koszorúér-betegségek kialakulásának veszélye.

 

A Kawasaki-betegség diagnosztizálása

A betegség diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján történik.

 

A beteg gyermeknél Kawasaki-betegség gyanúja állhat fenn, ha legalább 5 napja magas (38°C, vagy a feletti) láza van, ami más okokkal nem magyarázható, és az alábbi tünetek közül legalább 4 teljesül:

 

  • szimmetrikus kötőhártya-gyulladás (piros, ödémás, nem gennyes szemfehérje),
  • száraz, kirepedezett ajkak; piros, duzzadt nyelv,
  • piros, ödémás, fájdalmas kezek vagy lábak, a tenyér és talp hámlik,
  • törzsön kiütések,
  • duzzadt nyaki nyirokcsomók.

 

A diagnózishoz a gyermek kezelőorvosa vizsgálatok segítségével kizárja a hasonló tüneteket okozó betegségeket (pl. lupus, vírusos agyhártyagyulladás, fiatalkori sokízületi gyulladás, kanyaró, skarlát, toxikus sokk szindróma, Stevens-Johnson-szindróma). Vér- és vizeletvizsgálat, EKG és szívultrahang-vizsgálat válhat indokolttá.

 

A Kawasaki-betegség kezelése

A diagnosztizált Kawasaki-betegség kórházi ellátást igényel. Fontos a betegség kezelésének mihamarabbi megkezdése a gyulladás csökkentése és a szívproblémák megakadályozása érdekében. A gyógyszeres kezelés infúzióban adott intravénás immunglobulin kezelésből és ezzel párhuzamosan magas, majd alacsony dózisban adott aszpirinból áll, a gyulladás, illetve a vérlemezkék véralvadást fokozó működésének megakadályozására.

 

Súlyosabb esetekben ismételt immunglobulin kezelésre kerülhet sor, és a gyógyszeres terápia kiegészülhet szteroid kezeléssel, esetleg kemoterápia vagy biológiai terápia válhat szükségessé.

 

A Kawasaki-betegség megelőzése

Jelenlegi tudásunk szerint a betegség megelőzésére nincs mód. A Kawasaki-betegségen átesett gyermekeknél rendszeres kardiológiai kontroll javasolt szív és koszorúér érintettség esetén.

KULCSSZAVAK
Kawasaki-betegség  |   vasculitis  |   magas láz  |   kiütés  |   kötőhártya gyulladás  |   nyirokcsomó megnagyobbodás  |   málnanyelv  |   aneurizma  |   koszorúér
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít