Az utóbbi években gyakran hangoztatják tényként, hogy a ma megtermelt és a fogyasztók asztalára kerülő zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma meg sem közelíti a néhány évtizedekkel korábbi terményekét.
Felmerül a kérdés: csak étrendkiegészítőkkel lehet a megfelelő bevitelt megoldani?
Átalakuló mezőgazdasági termelés
Az elmúlt évtizedekben számtalan változás történt a mezőgazdasági termelésben. A megnövekedett igény kielégítésére intenzívebb termelési formákat kezdtek használni a gazdák, sokszor nagyvállalati keretek között. Egyértelműen nőtt a felhasznált vegyszerek (műtrágya, növényvédőszerek) mennyisége. Új, többet és mostohább körülmények között is megbízhatóbban termő fajták váltották le a hagyományosakat. Emellett, különösen az idényzöldségek körében, megjelentek a föld nélküli termelési módszerek, mint például a vízkultúra.
A megfigyelések szerint a fajták változása és a vegyszerhasználat növelése mellett a légköri szén-dioxid-tartalom, a talajerózió és a klímaváltozás más következményei is negatívan befolyásolhatják a termények tápanyagtartalmát.
Az eddig lezajlott vizsgálatokban feltett kérdés az volt, hogy az így megtermő zöldségek és gyümölcsök képesek-e kielégíteni a fogyasztók tápanyagigényeit, különös tekintettel a vitaminokra és nyomelemekre. A kérdést még fontosabbá teszi a növényi alapú (vegán) táplálkozás egyre szélesebb körben való elterjedése.
Kutatási eredmények
Több kutatás is született az elmúlt időszakban a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmának vizsgálatáról. Az amerikai, brit és ausztrál tudósok is elismerték, hogy nem könnyű megbízható módot találni a múltbéli tápanyagtartalom felmérésére, ennek ellenére bizonyos következtetéseket le tudtak vonni.
Az eredmények azt mutatták, hogy egyes ásványi anyagok és vitaminok mennyisége egyértelműen alacsonyabb a mai terményekben. Ez különösen a fehérje, kalcium, vas, foszfor, riboflavin (B2-vitamin), aszkorbinsav (C-vitamin) esetében igaz. A legnagyobb eltérést a riboflavinnál mutatták ki, melynél a csökkenés akár a 38%-ot is elérte.
A változás nemcsak a zöldségeket és gyümölcsöket érintette. Egy régi és új minták összehasonlításával végzett, az elmúlt 166 év átalakulásait vizsgáló elemzés szerint a megtermett búza keményítő- és cukortartalma egyértelműen emelkedett, míg fehérjetartalma és nyomelemtartalma csökkent. A változás oka nagyrészt a más fajták termelésének bevezetése volt.
Gondot okozhat a csökkenő tápanyagtartalom
Az ajánlások szerint naponta 5 adag zöldségnek és gyümölcsnek kellene szerepelni mindenki étrendjében, hogy az azokból származó rost-, vitamin-, nyomelem- és más tápanyagok bevitelének szintje megfelelő legyen. Az egészséges táplálkozás alapját éppen azok a termények jelentik, amelyekből a legtöbben eleve nem esznek eleget. Az, hogy a bennük lévő tápanyagtartalom is csökken, tovább növeli a hiánybetegségek kockázatát. A Földnek azon pontjain, ahol amúgy is gondot okoz a tápanyaghiány és a hiánybetegségek, ez a probléma csak fokozódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is, ne kellene odafigyelni erre a jelenségre.
Mi lehet a megoldás?
A megfelelő tápanyagbevitel biztosítására többféle megoldás is rendelkezésre állhat. Talán kézenfekvőnek tűnhet az étrendkiegészítők, multivitaminok szedése; ennek hosszú távú pozitív, egészségre gyakorolt hatásait azonban nem minden kutatás igazolja. Az ilyen termékek széles választékban elérhetők, hatékonyságuk azonban jelentősen eltérhet egymástól.
Biztató eredményeket hoztak viszont azok a vizsgálatok, amelyek a biotermények és a hagyományos, nagyüzemi gazdaság által termelt változatok összehasonlításáról szóltak. Bár a bioterményeket is érinti a tápanyagok csökkenése, de kevésbé, mint a nagyüzemi körülmények között termelt növényeket. Megoldás lehet a régebbi fajtaváltozatokhoz való visszatérés is.
A legújabb ajánlások szerint jól tesszük, ha minél frissebb, lehetőleg biotermelésből származó, szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Ezekből pedig az ajánlásnál akár többet is. Érdemes a nagyobb hiper-, szupermarketláncok zöldségosztályain is a biotermékeket keresni, ezek kedvezőbb áron kínálnak biotermékeket. Jó megoldás lehet még a biotermelés folytató gazdaságoktól rendelhető szezonális zöldségcsomag vagy -kosár is, ezeknek is kedvezőbb az ára, mint a biopiacé. A biotermékek jelölésére szigorú szabályozás vonatkozik, amely itt olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/-/termek-jelolese-ertekesitese
A biotermékek mellett konyhai technikák is segíthetnek a tápanyagtartalom megőrzésében. Mivel sok vitamin lebomlik hőkezelés hatására, ezért részesítsük előnyben a minél kevésbé kezelt, nyers vagy minél rövidebb ideig főzött zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Hosszú ideig tartó, vízben való főzés helyett rövid idő alatt pároljuk az arra alkalmas alapanyagokat. Igyekezzünk friss, szezonális, és lehetőleg helyi élelmiszereket beszerezni, mert a szedés után a vitamintartalom folyamatosan csökken. A szezonon kívül inkább a gyorsfagyasztott alapanyagot válasszuk, ne a konzervet.
A téli, kora tavaszi időszakban a csírák és mikrozöldségek fogyasztásával vihetők be egyes vitaminok és ásványi anyagok. Ezek bármilyen otthonban nevelhetők az arra alkalmas magok használatával.
Kapcsolódó tartalom: Gyógyszer vagy étrendkiegészítő
