egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődő kis méretű fehérjehormon, amely a véráramon keresztül a test összes szövetébe eljut.

 

Gyermekeknél késő kamaszkorig a testmagasságot határozza meg, majd a növekedés befejeztével az anyagcserére gyakorolt hatása válik fontosabbá. Emellett befolyásolja a közérzetet és az izomerőt is.

 

A növekedési hormon túltermelése

A hormon túltermelése csecsemő-, gyermek- és kamaszkorban kóros növekedést – óriásnövés, gigantizmus – eredményez: a gyermek a szokásosnál sokkal gyorsabban nő, és a testmagassága könnyen meghaladhatja a két métert is. Melléktünete fejfájás, izzadás, a nemi érés késése lehet.

 

A hormon túltermelése felnőttkorban ún. akromegáliát okozhat, amely a csontok és a porcok (leginkább a kéz és lábak, valamint az arc) fokozatos deformálódásával, kóros növekedésével, illetve a belső szervek megnagyobbodásával járhat.

 

A növekedési hormon hiánya

A hormon hiánya miatt csecsemő- és gyermekkorban a növekedés elmaradása, arányos törpenövés következik be: a test arányai teljesen jók, csak minden testrész kisebb, a testmagasság pedig jóval elmarad az átlagostól (120-125 cm). A nemi érés gyakran elmarad vagy kitolódik.

 

Felnőttkorban a hormon hiányának leggyakoribb tünete a fáradékonyság, a hasra hízás, a verejtékezés hiánya, fásultság, a szexuális érdeklődés csökkenése.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha aggódik gyermeke növekedése miatt, kérjen segítséget házi gyermekorvosától, aki gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról.

 

Az akromegáliára a kézujjak megvastagodása, a láb növekedése, esetleg ízületi fájdalmak hívhatják fel a figyelmet, ezért ha a gyűrűt nem tudja levenni az ujjáról, és akár két számmal nagyobb cipőméretre van szüksége, forduljon háziorvosához.

 

A növekedési hormon zavarának diagnózisa

Az endokrinológus szakorvos a beteg kikérdezésével felméri az előzményeket, a tüneteket. Ezt követően laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat végeznek (pl. röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálat) a növekedési hormon zavarának hátterében álló pontos ok feltárása érdekében.

 

A növekedési hormon orvosi használatának indikációja

Gyermekkorban alapvetően a hossznövekedés elősegítésére alkalmazzák kórosan alacsony termet, lassú növekedés esetén. A gyógykezeléshez 1985-től bioszintetikus úton előállított növekedési hormon áll rendelkezésre, injekciós formában.

 

Hormonkezelés az alábbi esetekben alkalmazható eredményesen a kóros növekedés rendezésére:

 

A hormonkezelést a növekedés befejeztéig, a végmagasság eléréséig alkalmazzák (ezt a kéz röntgenfelvételén a növekedési zónák záródása jelzi), vagy ha a beteg elégedett az elért magassággal. Minél fiatalabb korban indul a kezelés, annál jobb eredmény érhető el.

 

A növekedési hormon alkalmazása csak szigorú orvosi felügyelet mellett biztonságos. Recept nélküli illegális használata (például az izomnövekedés elősegítésére) többek között a nem megfelelő dózisok alkalmazása miatt is kockázatos, és így az alábbi állapotok, betegségek magasabb előfordulását okozhatja:

 

  • akromegália,
  • cukorbetegség,
  • magasvérnyomás-betegség,
  • májkárosodás,
  • szívproblémák,
  • idő előtti öregedés,
  • daganatos megbetegedések.

 

A növekedési hormon alkalmazása

A növekedési hormon hiánya esetén a hormonpótlás minden életkorban lehetséges orvosi felügyelet mellett.

 

A növekedési hormonnal való kezelés a comb, felkar, has területén bőr alá adott injekciózásból áll, amelynek – és a beadó készülék használatának – betanítását nagy gyakorlattal rendelkező orvosok, asszisztensek végzik, így a gyermekek akár 5 éves kortól tudják magukat injekciózni. A hormon dózisát a kezelőorvos határozza meg a gyermek alapbetegsége, súlya, serdülési fokozata figyelembevételével. A hormonbeadást naponta kell végezni, kimaradó injekciózás esetén gyengülhet a növekedési ütem.

 

A kezelés ellenőrzése 3 havonta ismétlődő ambuláns vizsgálatból áll: ilyenkor megmérik a testmagasságot és a testsúlyt, amelyekből kiszámítható a növekedési sebesség.

 

A növekedési hormon alkalmazásának lehetséges szövődményei

A leggyakoribb kedvezőtlen hatás a pajzsmirigy hormonszintjének átmeneti csökkenése, ami a kezelés befejezésével megszűnik, de hormonpótlással már korábban is javítható.

 

Ritkán előfordulhat az agyi nyomás fokozódása, amelyre fejfájás, hányás hívja fel a figyelmet, és szemfenéki vizsgálattal igazolható. Ez is visszafordítható folyamat, hátterében fokozott vízvisszatartás áll. Ilyenkor a hormon adását szüneteltetik, majd az állapot rendeződése után fokozatosan újraindítják a kezelést.

 

Szintén ritka szövődmény a combcsontfej elcsúszása, melynek tünete a sántítás, csípőtáji fájdalom. Az ortopédiai kivizsgálást követően a felfüggesztett terápia esetleges folytatásáról a szakemberek közösen döntenek.

 

Egyes csontproblémák – például a gerincferdülés – súlyosbodhatnak, ha a hormonkezelés gyors növekedést okoz.

KULCSSZAVAK
óriásnövés  |   gigantizmus  |   akromegália  |   törpenövés  |   hormon  |   hormonkezelés  |   hormonpótlás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít