A pirománia az impulzuskontroll-zavarok (pl. kleptománia, kényszeres vásárlás, szerencsejáték-függőség) közé tartozik. A betegségben szenvedő leküzdhetetlen kényszert érez a tűz gyújtására. Annak ellenére, hogy tudatában van annak, hogy amit tesz, az helytelen és veszélyes, a benne felgyülemlő stresszt, feszültséget csak így képes oldani.
A piromániás tettével nem akar másoknak ártani, azonban a tűzgyújtásnak lehetnek nem várt következményei. A pirománia ritka betegség, és gyakrabban érinti a gyermekeket és a kamaszokat.
A pirománia legfőbb tünetei
A pirománia diagnózisa attól függ, hogy milyen célból gyújt tüzet valaki. A tűzgyújtás viselkedés, nem pedig rendellenesség; nem mindenki követ el bűncselekményt, aki tüzet gyújt. Fontos különbséget tenni a különféle indítékok között. A gyújtogatás bűncselekmény, de a legtöbb gyújtogató nem szenved piromániában. A pirománia pszichiátriai rendellenesség.
A betegség kritériumai az alábbiak:
- egynél több alkalommal előfordult tűzgyújtási epizód;
- a tűz meggyújtása előtt növekvő szorongás, feszültségérzés;
- a tűz meggyulladásának hatására érzett megkönnyebbülés, elégedettség, örömérzés;
- a tűz gyújtásának célja nem haszonszerzés, bosszú, szabotázs, politikai állásfoglalás, figyelemfelkeltés;
- a tűzzel kapcsolatos dolgok iránti vonzódás és megszállottság (pl. tüzek nézése);
- a tűz gyújtását nem szerhasználat vagy más mentális betegség okozza.
A betegséghez gyakran társulhatnak pszichoszociális problémák és öngyilkossági késztetések.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha magán vagy családtagján, ismerősén a fentebb részletezett viselkedést tapasztalja, forduljon pszichiáter szakorvoshoz.
A pirománia kiváltó okai
Gyermekkorban a tűz iránti érdeklődés természetes, a pirománia leggyakrabban kamaszkorban jelentkezik. A betegség oka egyelőre nem ismert, de azonosíthatók bizonyos hajlamosító tényezők.
- Örökletes tényezők. Ha a családban előfordult valamilyen impulzuskontroll-zavar, akkor nagyobb a valószínűsége egy másik családtagnál is az ilyen betegség megjelenésének.
- Idegrendszeri okok. Az impulzuskontroll-zavarok gyakran járnak együtt a szerotonin ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) alacsony szintjével. A pirománia és más impulzuskontroll-zavarok összefüggésbe hozhatók az örömhormonként is ismert dopamin szintjének változásával.
- Egyéb mentális zavarok. A piromániában szenvedőknél gyakori, hogy más mentális zavaruk is van (hangulatzavarok, depresszió, szorongásos zavar, ADHD és egyéb impulzuskontroll-zavar, szerhasználat, függőség), vagy tanulási zavar is fennállhat.
- Környezeti tényezők. Az abúzus vagy a gyermekkori elhanyagolás is hajlamosító tényező lehet.
- A piromániában szenvedők nagyobb része férfi.
A pirománia lehetséges szövődményei
A piromániában szenvedő magának és másnak súlyos, életveszélyes sérülést okozhat, illetve komoly vagyoni károk is keletkezhetnek a tűzgyújtás következtében.
A pirománia diagnosztizálása
A betegség kritériumainak igazolása mellett az esetleges szerhasználat kizárása is a diagnózis felállításának része. A diagnózishoz pszichológiai vizsgálatot is végeznek.
A pirománia kezelése
A pirománia kezelése a beteg életkorától és az állapot súlyosságától függően változik. A kezelés általánosságban gyógyszerrel (antidepresszánsok, hangulatjavítók) és pszichoterápiával (kognitív viselkedésterápia) történik, ezek együttes hatása biztonságos mértékre csökkentheti a tüneteket.
Gyermekek és serdülők esetében a kezelés kognitív viselkedésterápiás ülésekből áll. Az ülések során felderítik, mi okozhatja az impulzív viselkedést. A pszichoedukáció során a gyermekekkel megértetik tetteik esetleges súlyos következményeit is. Fontos a szülői tréning is, a tűzvédelmi és megelőzési oktatás. A stressz és a szorongás leküzdésére relaxációs technikák tanulhatók. A piromániás serdülők és gyermekek kezelése az esetek nagy részében eredményes.
A piromániát felnőtteknél általában nehezebb kezelni, gyakran a beteg együttműködésének hiánya miatt. A terápia többnyire gyógyszeres kezelésből áll, valamint hosszú távú pszichoterápiából. Felnőtteknél a gyógyulási arány rosszabb.