egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Amennyiben a szervezet hosszú távon ki van téve vibrációnak, rezgésnek, úgy különböző károsodások alakulhatnak ki. A rezgés érintheti az egész szervezetet vagy csak egyes testrészeket, így például a kezeket. A kiváltott tünetek jellege attól függ, hogy a vibráció a test mely részét vagy részeit érinti. Amíg az egész testet érő vibráció következtében a csigolyák pusztulása, meszesedése, illetve a porckorongok károsodása mellett fejfájás, szédülés vagy vérnyomásesés alakulhat ki, addig a lokalizált vibráció tünetei attól függnek, hogy az melyik testrészt érinti. A lokalizált vibráció leggyakrabban a kezet és/vagy a kart érinti, ami a „kéz-kar vibrációs szindrómának” nevezett tünetegyütteshez vezet.

 

A vibrációs ártalom főbb tünetei

A testet tartósan érő mechanikai rezgés hatására érrendszeri, csont-, izom-, idegrendszeri, illetve ízületi elváltozások jöhetnek létre az alábbi tünetekkel:

 

  • érrendszer: kezek érzékenysége a hidegre, fázékonyság, hidegben elfehéredő ujjak (Raynaud-szindróma), helyi érszűkületek;
  • környéki idegrendszer: érzékelési zavarok (paresztézia), felső végtagi zsibbadás főleg pihenéskor és éjszaka, izomgyengeség (szorítóerő csökkenése), tárgyak elejtése;
  • csontrendszer: fájdalom és mozgáskorlátozottság az érintett ízületekben.

 

Heveny sérülés esetén, például nagy intenzitású, ütés jellegű behatásra bekövetkezhet a csuklóban elhelyezkedő sajkacsont (os naviculare) törése, amely fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság formájában jelentkezik egyik vagy mindkét kézen.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel a háziorvosát vagy a foglalkozás-egészségügyi rendelőt (üzemorvost), ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, és munkavégzésből adódóan gyakran éri kezét vagy karját rezgésterhelés (lásd még: Foglalkozási megbetegedés).

 

A vibrációs ártalom kiváltó okai

A munkahelyi rezgésexpozíció hatására kialakuló egészségkárosodás a foglalkozáseredetű betegségek közé tartozik. Vibrációs szindrómát okozhat a köszörülés, csiszolás, polírozás, gépi kovácsolás, rugókovácsolás, egyes kéziszerszámok (például a láncfűrész, fűnyíró gép és dekopírfűrész) használata, valamint az útépítés egyes munkafolyamatai (légkalapács, béka, vibrátor kezelése).

 

A vibrációs szindróma kialakulását sokéves megelőző kéz-kar vibrációs hatás előzi meg, azonban az állványos köszörűk és csiszolók használata akár egy éven belül is egészségkárosodást okozhat. A tünetek gyors kialakulásának hátterében a vibráció változékonysága és a munkavégzéshez szükséges nagy izomerő áll.

 

A vibrációs ártalom lehetséges szövődményei

A kézre és karra ható mechanikai rezgés károsodást okoz az ujjak kisereiben és a végtag idegeiben (polineuropathia). Hosszú távon a kéztő csontjainak degeneratív elváltozásához, illetve a kisízületek kopásához, súlyos esetben a kéztőcsontok elhalásához vezethet.

 

A vibráció kiválthatja vagy súlyosbíthatja az ún. carpalis alagút szindrómát, amely az alkar hajlítóizmait és a kéz több izmát beidegző ideg összenyomódásával járó, érzészavart és fájdalmat okozó betegség.

 

A mechanikus rezgés következtében létrejövő kóros elváltozások nem mindig gyógyulnak maradéktalanul, és nagymértékben befolyásolják a munkavégzésre való alkalmasságot. A vibrációs ártalom okozta Raynaud-szindrómában szenvedő beteg nemcsak a vibrációs kitettséggel járó munkakör betöltésére válik alkalmatlanná, hanem a hideg környezetben végzett munkára is. Ennek az a magyarázata, hogy a munka közben esetlegesen fellépő ún. vasospasticus roham (az ujjak elfehéredése, majd kékes elszíneződése, végül vérbősége) és az ujjak érzéketlenné válása balesetveszélyt hordozhat. A vibrációs ártalom következtében létrejövő szenzoros idegbántalom (neuropathia) miatt az érintett dolgozó alkalmatlanná válhat az ujjak finom tapintóérzetét igénylő munka végzésére is. A motoros idegsérülések, a súlyosabb csontízületi eltérések, a csontelhalások és az alagútszindrómák ellenjavallatot képeznek továbbá a felső végtagok egyoldalú és/vagy túlzott fizikai terhelése szempontjából is.

 

A vibrációs ártalom diagnosztizálása

Az előzetes és rendszeres alkalmassági vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a helyileg ható vibrációs kitettségben végzendő munka nem okoz-e az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt a vizsgált személy számára, illetve a leendő munkavállaló korábbi vagy jelenlegi megbetegedése nem teszi-e alkalmatlanná őt a munkavégzésre.

 

Amennyiben felmerül a vibrációs károsodás, az alapellátás keretében végzett fizikális vizsgálat során különböző tesztekkel mérhető fel a felső végtag keringése. A tesztek pozitív eredménye esetén további vizsgálatok elvégzése szükséges a kórisme felállításához.

 

Hűtési próba

Minden esetben el kell végezni az ún. hűtési próbát. A teszt során a vizsgálandó személy tíz percen keresztül mindkét kezét csuklóig 10-15 Celsius fok hőmérsékletű vízbe mártja, kezében egy-egy hengerrel, amelyeket enyhén szorít. A vízből való kivétel után tíz percen keresztül megfigyelik a kezeket, mert előfordulhat, hogy az elfehéredés és az azt esetlegesen követő elkékülés (cyanosis) vagy vérbőség (hyperaemia) késleltetve jelentkezik.

 

A szakorvosi kivizsgálás angiológiai, neurológiai és radiológiai vizsgálatokat foglal magában. A felső végtagok vérkeringése Doppler-ultrahangvizsgálattal mérhető fel. Raynaud-szindrómára utaló tünetek esetén neurológiai vizsgálat és műszeres vizsgálatok végzendők.

 

ENG (elektroneurográfia)-vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet. Ennek révén tisztázható, hogy milyen magasságban károsodott az adott ideg. EMG (elektromiográfia)-vizsgálattal az izmok működéséről nyerhető információ. A kéztőcsontok röntgen-, esetenként CT-, illetve MR-vizsgálata elsősorban ütés jellegű rezgésexpozíció, illetve panasz esetén indokolt.

 

A vibrációs ártalom kezelése

A vibrációs ártalom kezelése – az okozott károsodás jellegétől függően – az érintett végtag nyugalomba helyezését, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adását, valamint az érintett terület fizioterápiás kezelését jelenti.

 

Minden esetben meg kell szüntetni vagy mérsékelni kell a vibrációs hatást, illetve csökkenteni a kezet és/vagy kart érő rezgés időtartamát, mivel a kitettség csökkenésével a tünetek mérséklődhetnek vagy meg is szűnhetnek. Ajánlott az egyéb munkakörülmények (például a hideg környezet) javítása is.

 

A Raynaud-szindróma okozta rohamok súlyosságának és gyakoriságának csökkentése, az életminőség javítása, illetve a fekély, érbántalom vagy csontelhalás megelőzése érdekében célzott gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Kötelező elkezdeni a gyógyszeres kezelést, ha a beteg ujjain fekélyesedés vagy szöveti üszkösödés jelentkezik. Súlyos tünetek és a gyógyszeres kezelések eredménytelensége esetén szükségessé válhat a műtéti beavatkozás is.

 

Mit tehet vibrációs ártalom esetén?

Tapasztalja ki, hogyan kerülheti el a tüneteket kiváltó tényezőket, mint például a hirtelen hőmérséklet-ingadozást és az ujjak sérülését (kesztyű, réteges ruházat stb.). Bizonyos gyógyszerek is provokálhatják a rohamokat, ezért mielőtt bármilyen gyógyszert szedni kezdene, konzultáljon a kezelőorvosával. A panaszokat súlyosbíthatja a dohányzás is a nikotin érösszehúzó hatása miatt, ezért amennyiben dohányzik, törekedjen a dohányzás abbahagyására, amihez dohányzásleszokást segítő program keretében kaphat támogatást.

 

A vibrációs ártalom megelőzése

A vibrációs ártalom megelőzésének eszközei lehetnek:

  • megfelelő műszaki védelem (például antivibrációs fogantyú használata),
  • jól megválasztott egyéni védőeszközök (megfelelően kialakított védőkesztyű és meleg, vízhatlan védőruha) viselése,
  • megfelelő munkaszervezés (napi maximum kétórányi rezgésnek való kitettség),
  • időszakosan elvégzett orvosi vizsgálat,
  • munkavállalót érő expozíció típusának és mértékének szabályozása.

 

Az érvényes jogszabály szerint a kéz/karrezgés megengedett napi expozíciós határértéke 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva, négyzetes középértékben mérve 5 m/s2 (méter per másodpercnégyzet). Ugyanez hideg, nedves munkakörnyezetben 2,5 m/s2. A pillanatnyi rezgésgyorsulás nem lépheti túl az 50 m/s2 értéket. Az egész testre ható rezgés megengedett napi expozíciós határértéke 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva négyzetes középértékben mérve 1,15 m/s2. A pillanatnyi rezgésgyorsulás nem lépheti túl az 0,5 m/s2 értéket.

 


Jogszabályi háttér:

  • 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről
  • Európai Parlament és a Tanács 2002. június 25-i 2002/44/EK európai irányelv (a „rezgésvédelmi” irányelv)
KULCSSZAVAK
rezgés  |   rezgésexpozíció  |   Raynaud-szindróma  |   alagútszindróma  |   neuropathia  |   idegkárosodás  |   munkavédelem  |   mechanikus rezgés  |   rázkódás  |   vasospasticus roham  |   hűtési próba
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít