Közismert, hogy a magas vérzsírszint (leginkább a koleszterin) növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét: lerakódhat az erek falában (érelmeszesedés), az erek szűkítésével pedig – súlyos esetben – vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.
A vér lipidszintjének csökkentésére szolgáló gyógyszercsoport az ún. sztatinok (vagy koleszterincsökkentők), melyet kifejezetten magas LDL-szinttel járó hiperlipidémiákban ajánlanak, illetve ezzel párhuzamban a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a szívinfarktus megelőzése céljából.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis létezik az ún. „jó” koleszterin (high density lipoprotein, HDL) és „rossz” koleszterin (low density lipoprotein, LDL) is.
- A HDL felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik;
- az LDL pedig a májból a különböző szövetek felé szállítja a koleszterint.
Egyáltalán nem mindegy, hogy a vérnek az összkoleszterin-, a HDL-koleszterin vagy az LDL-koleszterinszintje magas-e, illetve nem is mindegyik magas szintje okoz problémát.
Lásd még: Anyagcsere és Zsíranyagcsere-zavarok
Feltehetően egészségesnek tartjuk azokat, akik nem túlsúlyosak, alacsony vércukorszinttel rendelkeznek, rendszeresen mozognak, alacsony szénhidráttartalmú étrendet tartanak, általában optimális triglicerid- és HDL-szinttel rendelkeznek. Pedig néha ilyen életmód mellett is magas lehet a vér LDL-szintje (vagyis a „rossz koleszterin”), és az eddigi nézetek alapján – ezt kockázati tényezőnek tekintve – előnyös volt gyógyszeres kezeléssel csökkenteni. De vajon ilyen esetekben tényleg fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata?
A Current Opinion in Endocrinology & Diabetes and Obesity szaklap 2022 októberi számában a kutatók az alábbi kérdésekre keresték a választ:
- Milyen szerepe van önmagában a magas LDL-nek a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában?
- Milyen hatással van az alacsony szénhidráttartalmú étrend a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára?
- Előnyös-e a magas LDL-szint csökkentése (sztatin típusú gyógyszerrel) azokban az esetekben, amikor az egyén egyébként alacsony szénhidráttartalmú étrendet tart?
Az alacsony szénhidráttartalmú diéta hatása a koleszterinszintre
Régóta tartja magát az a nézet, hogy az olyan alacsony szénhidráttartalmú étrendek, melyek magasabbak a telített (állati) zsírokban, hozzájárulnak a szívbetegségek és az érelmeszesedés kialakulásához.
A legnépszerűbb alacsony szénhidráttartalmú (emellett pedig magas zsírtartalmú) diéták:
- ketogén diéta: a naponta bevitt kalóriamennyiség nagy része (kb. 75%) zsír, emellett pedig minimalizálja a szénhidrátbevitelt, hogy a szervezet a ketózis folyamatában maradjon;
- Atkins-diéta: a ketogén diétához hasonlóan indul, de a kezdeti időszak után a szénhidrátfogyasztás fokozatosan emelkedik, amíg be nem áll az ún. „Atkins-féle szénhidrát-egyenlőség”, tehát annyi szénhidrátot kell bevinni a szervezetbe, amennyit fel is használ.
A fentebb említett tanulmány szerzői a szakirodalmi áttekintés alapján azonban megkérdőjelezik azt a nézetet, miszerint az alacsony szénhidráttartalmú diéták növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Számos olyan vizsgálat eredményét gyűjtöttek össze, melyek az ilyen étrend biztonságát és hatékonyságát igazolják. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta emellett javítja például az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás tüneteit is, melyek a szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikói közé tartoznak.
Az alacsony szénhidráttartalmú diéta előnyei a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából megnevezhető rizikótényezőkre:
- csökkenti a testsúlyt (BMI-t),
- csökkenti a gyulladásos folyamatokat,
- csökkenti az sdLDL szintjét (az LDL-koleszterin alcsoportja),
- csökkenti a trigliceridszintet,
- csökkenti a lipoprotein a-t (hasonlít az LDL-re),
- csökkenti a vérnyomást,
- csökkenti a vércukorszintet,
- csökkenti az inzulinszintet,
- csökkenti a HbA1c-t (vércukorszintet jelző paraméter),
- csökkenti az ún. plazminogén aktivátor inhibitor-1 szintet (mely az érelmeszesedés és trombózis rizikóját növeli),
- növeli a HDL-szintet.
Az alacsony szénhidráttartalmú diéta hátránya:
- növeli az LDL-szintet.
A tanulmány összefoglalójában a szerzők az alábbi következtetéseket vonták le:
- a vér LDL-szintje önmagában nézve nem hatékony előrejelzője a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának – ha mellette alacsony a triglicerid- és magas a HDL-szint, akkor a kockázat nem emelkedik;
- az alacsony szénhidráttartalmú étrend kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségek legerősebb kockázati tényezőire, mint például a magas vércukorszintre, a magas vérnyomásra és az érelmeszesedésben szerepet játszó zsíranyagcsere-zavarokra;
- a sztatinterápia nem indokolt a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésére sem azoknál, akiknek az LDL-szintje emelkedett, de emellett alacsony a triglicerid és magas a HDL-szintjük (vagyis a lipidprofiljuk nem aterogén).
Ha a laboreredményeiben vérzsír-eltérések vannak, kérje meg orvosát, hogy beszéljék meg a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének különböző módjait, ideértve a speciális diéták lehetséges kedvező hatásait is!
