Rendkívül fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben szükséges felkeresni sürgősségi osztályt, és mikor elegendő háziorvoshoz vagy háziorvosi ügyelethez fordulni.
A sürgősségi osztályon (Sürgősségi Betegellátó Osztály, SBO) előzetesen egyeztetett időpont nélkül kérhet ellátást a súlyos állapotú beteg. A sürgősségi ellátás éjjel-nappal, a hét összes napján működik.
A sürgősségi betegellátást megelőzi egy úgynevezett triázs (triage), melynek során felmérik a beteg állapotának súlyosságát, majd annak alapján sürgősségi kategóriákba sorolják. A triázskategória szerint a beteget azonnal vagy némi várakozási időt követően látják el. Fontos megérteni, hogy erre azért van szükség, hogy a súlyosabb állapotú beteg hamarabb sorra kerülhessen akkor is, ha később érkezett, így az enyhébb, vagy kevésbé életveszélyes panasszal érkezőnek adott esetben több időt kell várnia az ellátásra.
Ha a betegség vagy a sérülés nem életveszélyes, de ellátása nem tűr halasztást, akkor a sürgősségi osztály látja el a beteget. Amennyiben a beteg sérülése/állapota életveszélyes, a beteget az ún. sokktalanítóba viszik, ahol különböző orvosi eszközökkel igyekeznek az életfunkciókat (vérkeringés, légzés) helyreállítani, a beteg állapotát stabilizálni.
Lásd még: Sokk
A gyermekeket a gyermekkórház sürgősségi osztálya, a felnőtteket a felnőtt kórházak sürgősségi osztálya fogadja.
Mi számít sürgősségi állapotnak?
Sürgősségi állapotról beszélünk, ha a beteg állapota életveszélyes vagy potenciálisan maradandó károsodást okozhat.
Az alábbiak sürgősségi állapotnak számítanak, ezért ilyen esetekben hívja a 112-t, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt:
- tudatzavar (pl. alkoholmérgezés, magas vércukorszint, fejtrauma miatt);
- görcsroham (epilepsziás roham), ami eszméletvesztéssel, a test megfeszülésével, végtagok rángatózásával, nyelvelharapással, esetleg a beteg székletének vagy vizeletének maga alá engedéssel járhat;
- eszméletvesztés (különösen akkor, ha a beteg 50 év feletti, ismert szívbeteg, vagy ha a beteg nem, vagy csak lassan tér magához);
- súlyos hasi fájdalom, mely fájdalom- és görcscsillapító ellenére sem szűnik;
- súlyos hasi fájdalom, melyet hányás, bélmozgások leállása (székrekedés) kísér;
- gyógyszeres terápiával csillapíthatatlan láz;
- hirtelen kezdetű sugárhányás;
- látásvesztés, látászavar (főként, ha mindkét szemet érinti);
- súlyos, akut kezdetű mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés;
- kontrollálhatatlan asztmás roham;
- kiugróan magas vérnyomás (180/120 Hgmm fölött);
- kifejezett, csillapíthatatlan, ütésszerű, tarkótáji fejfájás (különösen, ha magas lázzal, hányással, szédüléssel, látászavarral, beszédzavarral, féloldali gyengeséggel vagy zsibbadással társul);
- hirtelen kezdetű, erőteljes szédülés;
- hirtelen hallásvesztés;
- szívinfarktus tünetei (pl. újonnan jelentkező, nyugalomra nem szűnő, szúró, esetleg állba, bal váll vagy kar felé sugárzó mellkasi fájdalom, verejtékezés, halálfélelem);
- szívritmuszavarok;
- stroke tünetei (hirtelen kezdettel elkentté váló beszéd, beszédértési zavar, újonnan kialakult arc aszimmetria, szájzug elhúzódása vagy száj körüli zsibbadás, zavartság, féloldali végtaggyengeség (pl. kar), bénulás, végtagi zsibbadás vagy érzészavar, kettős- vagy homályoslátás, egyensúlyzavar, ütésszerű, tarkótáji fejfájás);
- hirtelen jelentkező egyoldali (általában alsó) végtagi fájdalom, duzzanat, melegség;
- súlyos allergiás reakció (nehézlégzés, verejtékezés, ajak-, nyelvduzzadás, duzzadás az arcon);
- közepes és súlyos égési sérülés;
- tűzeset áldozataként, amennyiben füst, korom belégzése történhetett, vagy hőártalom érhette a légutakat);
- mérgezés (sav-, lúgmérgezés, gyógyszer, növényvédőszer, állati méreg, gomba, ablakmosó folyadék);
- nyílt csonttörés, amennyiben a törött csontvég átszúrja a bőrfelszínt;
- mély vágott- vagy lőtt sérülések;
- súlyos fej-, nyak- vagy hát-/gerincsérülés;
- közlekedési baleset sérültjeként;
- állatharapás sértettjeként;
- hőártalom, hőguta;
- áramütést követően;
- gyorsan romló általános állapot.
Fontos! Ha nem áll fenn egészségügyi vészhelyzet, a háziorvosi ellátást szükséges igénybe venni. Amikor valaki halasztható problémával keresi fel a sürgösségi osztályt, azzal más, esetleg vészhelyzetben lévő betegtől vehet el értékes perceket és erőforrásokat!
Halasztható problémával (pl. receptírás, hetek óta fennálló panaszok) a háziorvosi rendelőt, rendelési időben szükséges felkeresni. Amennyiben állapota 24 órán belül ellátást igényel, úgy a háziorvosi ügyleet segítségét kérheti. Ilyen panaszokról, állapotokról és helyzetekről külön cikkben olvashat:
Háziorvosi ellátás és háziorvosi ügyeleti ellátás
Speciális ügyeleti ellátást nyújtó osztályok
Bizonyos kórképek esetén lehetőség van a területileg illetékes kórházi osztály ügyeleti ellátását igénybe venni a sürgősségi osztály vagy a háziorvosi ügyelet érintése nélkül.
Ilyen esetek és ellátóegységek az alábbiak.
Traumatológiai ambulancia
Baleseteket, sérüléseket követően ajánlott felkeresni. A sérülés/baleseti mechanizmus és előzetes orvosi vizsgálat alapján a vizsgálóorvos dönt az esetlegesen szükséges képalkotó vizsgálatokról, terápiáról. Összevarrja, gipsszel rögzíti a sérülést, illetve amennyiben szükséges, műtéti megoldást javasol.
Az ügyeletes traumatológiát különösen az alábbi esetekben ajánlott felkeresni:
- közúti balesetek, magasból történő esések;
- nyílt törések, sérülés következtében kialakult végtagi deformitások;
- vágott, szúrt, harapott, lőtt sérülések;
- rándulások, ficamok;
- fejtrauma, fejsérülés;
- tompa hasi, mellkasi trauma;
- érzészavarral járó végtagi sérülések.
Fül-orr-gégészeti ügyelet
Az alábbi esetekben ajánlott a fül-orr-gégészeti ügyeletet felkeresni:
- nem csillapodó orrvérzés;
- idegentest az orrban;
- orrműtét utáni szövődmények;
- fülvérzés;
- hallójárati idegentest;
- fülműtét utáni szövődmények, vérzés;
- perifériás arcidegbénulás;
- fulladás, fulladásközeli állapot után;
- szövődményes mandulagyulladás (szájzár, egyoldali fájdalom, gombócos beszéd, nyelésképtelenség);
- korábbi fül-orr-gégészeti (nyaktáji) műtétet követően a műtéti területről vérzés, váladékozás, duzzanat;
- idegentest a garatban;
- csontidegentest a nyelőcsőben;
- fület, orrot izoláltan érintő sérülés.
Szemészeti ügyelet
Az alábbi állapotokban a területileg illetékes szemészeti ügyelet háziorvosi ügyeleti beutaló nélkül igénybe vehető:
- idegentest a szemben;
- szemet ért trauma, szemsérülés;
- erős szikralátás, szikrázó fényjelenségek;
- sav, lúg vagy egyéb maró vegyület szembe fröccsenése;
- glaukómás roham;
- féloldali látásvesztés, látótérkiesés;
- féloldali, hirtelen kezdetű homályos látás.
Fontos! Amennyiben hirtelen kezdettel kétoldali látásvesztés, kettőslátás, látótérkiesés, homályoslátás jelentkezik (melyek kísérőtünete lehet továbbá hányinger, hányás, szédülés, beszédzavar, beszédértési nehezítettség, féloldali gyengeség, -zsibbadás, érzéskiesés), késlekedés nélkül az SBO-t (sürgősségi osztályt) kell felkeresni, ugyanis ezek a stroke tünetei is lehetnek. Ebben az esetben a mielőbbi diagnosztizálás és megfelelő terápia indítása elengedhetetlen a maradványtünetek és a tartós funkcióvesztés megelőzése érdekében.
Nőgyógyászati ügyelet
Terhességgel kapcsolatos hirtelen kezdetű panaszokkal forduljon a nőgyógyászati ügyelethez. Amennyiben terhesség gyanúja nem áll fenn, de bő, darabos hüvelyi vérzést, illetve tüneti terápiára nem enyhülő alhasi fájdalmat tapasztal, szintén kereshető az ügyelet.
Fontos! Esemény utáni tabletta felíratása, hüvelyi folyás, hónapok óta fennálló panaszok nem képezik a sürgősségi kórképek részét, azokkal ne forduljon a nőgyógyászati ügyelethez.
Szájsebészeti ambulancia
Elsősorban izolált fogsérülés esetén keresse fel.
Urológiai ambulancia
Sürgős, halaszthatatlan esetek ellátására beutaló nélkül vehető igénybe, ilyen például: tartós vizeletelakadás, priapizmus, állandó katéterrel élő beteg esetében katéter-elzáródás, véres vizelet, korábbi urológiai műtéttel kapcsolatos akut szövődmény, vérzés, váladékozás a műtéti területről, herefájdalom, -sérülés, -trauma, hímvesszősérülés, -trauma, -vérzés stb.
