A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés egy olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája, amely jelentősen eltér az egyént körülvevő környezet és kultúra elvárásaitól. A borderline személyiségzavart érzelmi instabilitás, a személyes kapcsolatok zavara, visszatérő ürességérzés, impulzivitás és önsértő magatartás jellemzi. A személyiségzavar fennállása esetén az élet majdnem minden területén nehézségeket láthatunk, az egyén számára hétköznapi helyzetek megoldása is akadály lehet, és ez állandó konfliktusokhoz vezet.
A borderline (határeseti) elnevezés arra utal, hogy az érintett személyisége nem egységes, az ép és a zavart között szélsőségesen mozog – például látványosan mással szemben idealizáló, pozitív érzelmei rövid időn belül gyűlöletté, negatív érzelmekké válhatnak. A szélsőséges személyiségjegyek megnehezítik beilleszkedését a társadalomba, nehezen alkalmazkodik a környezetéhez, és ettől az egyén és a családja, környezete is szenved.
A borderline személyiségzavar gyakori pszichiátriai kórkép, 100 emberből kb. 1-4-et érint, előfordulása gyakoribb nőknél, a tünetek általában tizenéves vagy a fiatal felnőttkorban kezdődnek.
Borderline személyiségzavar tünetei
A borderline személyiségzavar vezető tünetei az érzelmi instabilitás, az egyedülléttől való félelem, és a személyes kapcsolatok nagyfokú labilitása, bizonytalansága.
A borderline személy hangulata rendkívül változékony, személyisége széttört, szélsőséges indulatok jellemzik, általában igényli az állandó törődést, úgy érzi, környezete elhanyagolja, magányos. Viselkedése kiszámíthatatlan, hirtelen hangulatingadozások jellemzik. Gyakran társul szorongással, depresszióval, pánikrohammal, valamint szenvedélybetegségekkel (alkohol és drogproblémákkal), esetükben magas az önbántás és az öngyilkosság kockázata is.
Egyéb kísérő tünetek lehetnek a következők:
- krónikus üresség érzése;
- alacsony önbizalom;
- instabil és torz önkép;
- impulzív cselekedetek;
- erős, mindent elsöprő érzelmek és érzések;
- paranoid gondolatok (stresszre válaszul);
- munkahelyi és/vagy párkapcsolati problémák;
- alacsony empátiás készség;
- táplálkozási zavarok;
- gyakran kerülnek szembe a törvénnyel, bűncselekményekbe keverednek;
- környezetüket okolják minden problémájuk miatt;
- a társadalom szélére szorulnak.
Borderline személyiségzavar kialakulásának okai
Az állapot hátterében bio-pszicho-szociális tényezők húzódnak meg, egyértelmű ok jelenleg nem ismert, azonban számtalan hajlamosító tényezőt ismerünk:
- genetikai, örökletes okok;
- korai anya gyermek kapcsolat sérülése, lelki fejlődés zavar;
- gyermekkori lelki trauma, bántalmazás, rossz életkörülmények;
- fontos kapcsolat felbomlása (pl. szülő vagy pár elvesztése);
- poszttraumás stressz (PTSD);
- testi betegségek (pl. hormonális zavarokkal járó betegségek);
- agyi károsodás (sérülés, agyvérzés, gyulladás);
- alkohol és/vagy drogok használata;
- bizonyos gyógyszerek tartós szedése;
- rossz szocializáció, környezeti hatások.
Mikor forduljon orvoshoz?
Nehezen, vagy nem kezelhető hangulatingadozás, viselkedésbeli problémák fennállása esetén, melyek kihatnak a hétköznapokra és a másokkal kialakított kapcsolatokra is, fontos a mielőbbi segítségkérés.
Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén forduljon háziorvosához, aki segíthet a megfelelő szakember, pszichológus vagy pszichiáter felkeresésében, vagy hívja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot a 116-123-as számon. A Lelki Elsősegély Szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt.
Amennyiben a környezetében valaki:
- lelki válságban van,
- erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
- öngyilkossági szándékról beszél
ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Borderline személyiségzavar diagnózisa
A diagnózis felállítása során lényeges az életvezetés mélyebb elemzése. Ebben segítenek különböző pszichológiai tesztek, de az egyértelmű tünetek (pl. önképzavar, érzelmi impulzivitás) is segítik a diagnózis felállítását. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint az alábbiakból ha öt jellemző egyszere jelen van, a diagnózis felállítható:
- kétségbeesett igyekezet a vélt, vagy valós elhagyatás elkerülésére;
- intenzív hangulatváltozások, impulzivitás;
- dühkitörések, nem megfelelő haragkezelés;
- krónikus üresség érzése;
- kapcsolati instabilitás;
- lebecsültség, elhagyatottság érzése;
- instabil önkép, identitászavar;
- öngyilkossági vagy önkárosító gondolatok, cselekedetek;
- stressz esetén paranoid gondolatok, pszichotikus tünetek.
A borderline személyiségzavar szövődményei
A borderline személyiségzavar növeli az egyéb szorongásos zavarok, hangulat zavarok (pl. bipoláris zavar), a gyógyszer-, drog- vagy alkoholfüggéség, valamint az öngyilkosság kockázatát.
Borderline személyiségzavar kezelése
A terápia hosszú folyamat melyben segít a pszichoanalízis és a kognitív viselkedésterápia. A betegnek újra kell tanulnia a helyes konfliktusmegoldási stratégiákat – ezen kívül a társult mentális zavarokat is kezelni kell –, ezért gyógyszeres terápiára is szükség lehet a pszichoterápia mellett. Az egyéni terápián túl a csoportterápia is segíthet. Borderline személyiségzavar esetén a dialektikus viselkedésterápia is jó eredményeket mutat.
Fontos kiemelni, hogy a borderline személyiségzavarral küzdő betegnek nincs vagy nem megfelelő a betegségbelátása, gyakran csak a környezete, családja veszi észre, ezért a kezelőorvossal való együttműködés, így a terápia hatékonysága is rosszabb lehet. Éppen ezért a beteg motiválása a sikeres terápia kulcsa, melynek célja a személyiség újraépítése.
A borderline személyiségzavar megelőzése
Mivel a borderline személyiségzavar kialakulásának okai nem egyértelműek, a megelőzés a kialakulás kockázatának csökkentésére irányul. Lényeges a gyermekkori, kora gyermekkori megelőzés, a helyes szülői példa és nevelés. A szülői minták, a gyermek pozitív megerősítése és a személyiségfejlődés támogatása, a gyermek problémafelismerő képességének erősítése, valamint helyes megküzdési stratégiák kialakítása, a reális célok megvilágítása, megszilárdítása mind-mind lényeges és fontos eleme a kockázatcsökkentésnek.
