egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A pánikroham a szorongásos zavarok közé tartozó sokféle tünetegyüttes, ami gyakran halálfélelemmel kísért, heves szorongási rohamot jelent.

 

A pánikroham során a beteg erős félelmet, szorongást él át, mely vegetatív tüneteket, például szapora szívverést, kapkodó légzést, térérzeti zavarokat vált ki. A kialakuló félelmet erősíti az az érzés is, mely szerint a páciens nem tudja, mi történik vele a következő pillanatban, súlyos szervi bajokra gyanakszik: infarktusagyvérzés – mindez önmagát gerjesztő folyamattá válik a pánikroham során.

 

A pánikroham tünetei

A kialakuló tünetegyüttes számos formában jelentkezhet. A tünetek között előfordulnak testképzavarok, térérzetzavarok, szédülés, remegés, a rémület okozta „hideg verejték”, de akár mellkasi diszkomfortérzet, mellkasi fájdalomájulás is. Mindez nagyon magas pulzusszám és kapkodó légzés kíséretében jelentkezhet.

 

Pánikroham tünetei lehetnek az alábbiak:

 

  • rendkívül magas pulzusszám;
  • verejtékezés („jeges veríték”);
  • hányinger, hányás;
  • mellkasi fájdalom;
  • légszomj, fulladás érzése;
  • hidegrázás, remegés;
  • hőhullámok;
  • akár testszerte jelentkező zsibbadás;
  • térbeli bizonytalanság, szédülés;
  • hirtelen székelési inger;
  • rettegés, halálfélelem;
  • összeszoruló gyomor érzése;
  • testképzavarok, „testen kívüliség” érzése;
  • félelem a megőrüléstől;
  • önkontroll elvesztésétől való félelem.

 

Pánikroham során a tünetek közül legalább négy jelentkezik, és ezek hirtelen, nagyjából 10 percen belül elérik teljes intenzitásukat. A legtöbb pánikroham 5 és 20 perc közötti időtartamig tart, ám a szakirodalom ennél lényegesen hosszabb ideig tartó pánikrohamról is említést tesz.

 

Amennyiben a tünetek havonta több alkalommal jelennek meg, és a pánikrohamtól való rettegés oly mértékű, hogy a beteget a mindennapjai során korlátozza, pánikbetegségről (újabb nevén: pánikzavarról) beszélünk.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben egy hónapon belül többször is jelentkeznek pánikrohamok, keresse fel háziorvosát, aki a tünetek és az előzetes vizsgálatok alapján a megfelelő szakorvoshoz irányítja. A kivizsgálás kiterjed a szervi betegségek kizárására is.

 

Figyelem! A tünetek valós szervi bajt is jelezhetnek, ezért ha bármely tünetegyüttesben megjelenik az erős mellkasi fájdalom, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

Ha környezetében egyértelműen pánikrohamot észlel, szóljon az érintetthez türelmesen, beszéljen lassan, megnyugtatóan, próbálja a légzését irányítani, fogja meg a kezét és minden módon éreztesse vele, hogy biztonságban van.

 

A pánikroham lehetséges okai

Pánikroham bárkinél előfordulhat. Jelentős vagy hosszan tartó stressz, huzamos ideje fennálló, a páciens számára kezelhetetlen élethelyzet (pl. gyász), sorozatos pszichés kimerültség, súlyos, az életet veszélyeztető élmény átélése is kiválthatja.

 

Ha többször is előfordul, a szorongásos zavar időben való felismerése és kezelése megakadályozhatja, hogy az érintett személy éveken keresztül szenvedjen az időről időre rátörő pánikrohamoktól és azok – a legkülönbözőbb fóbiák, illetve depresszió formájában megjelenő – következményeitől.

 

A pánikroham diagnosztizálása

A diagnózisra általában már az első pánikroham idején sor kerül, a beteg ugyanis tünetei alapján súlyos szervi (legtöbbször szív- és érrendszeri) bajra gyanakszik, és emiatt keresi fel a sürgősségi betegellátást vagy háziorvosi ügyeletet. Ellátása során azonban kiderül: szervi elváltozás nem mutatható ki sem fizikai, sem EKG-, sem pedig laborvizsgálattal, és a kapott nyugtató hatására a tünetek rövid idő alatt megszűnnek. Ebben az esetben a pánikroham nagyban valószínűsíthető, ám előfordulhat, hogy a minden kétséget kizáró diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek.

 

Egy pánikroham átélése nem feltétlenül jelent pánikbetegséget. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok ismétlődnek, és a köztük lévő időben jellemző az aggodalom egy esetleges következő roham miatt. Ez az aggodalom gyakran magatartásváltozást is okoz, például egyes tevékenységek vagy helyek kerülését. 

 

A pánikroham kezelése

A pánikroham nem egyenló a pánikbetegséggel. Ugyanakkor a pánikbetegség kezelésében használt pszichoterápia, gyógyszeres terápiák és életmódbeli módosítások a pánikrohamok ellen is hatékonyak. Ha a pánikrohamot nem kezelik, az állapot rosszabbodhat, kialakulhat a pánikbetegség.

 

A pánikrohamtól szenvedő egyénnek tudatosítania kell magában, hogy – tünetei dacára – nincs valódi életveszélyben, és mindaz, amit érez, elmúlik. A kezelést minél korábban el kell kezdeni, mert a stresszreakció okozta vegetatív tünetek feltételes reflexként beépülnek, fixálódnak és egyre gyakrabban lépnek fel, ha a kiváltó okhoz hasonló esemény következik be. Beavatkozás nélkül önmagát gerjesztő folyamatként, az ún. circulus vitiosus (ördögi kör) hatásmechanizmus mintájára a beteg állapota idővel romlik.

 

A betegség kezelésében pszichológus vagy pszichiáter segíthet kognitív viselkedésterápiával. A terápia célja a rohamokat kiváltó élethelyzetek megértése, átkeretezése és a rohamok kontrollálását és megelőzését szolgáló stresszoldó és relaxációs technikák elsajátítása. Ilyen gyakorlatok például az autogén tréning, meditáció és a mindfulness.

 

A különféle szorongásoldó gyógyszerek a betegséget átmenetileg enyhíthetik, viszont tartós alkalmazásuk – mellékhatásaik következtében – súlyos következményekkel járhat: amellett, hogy egyre nagyobb adagokat érez szükségesnek a páciens, még tüneteinek gyakorisága és erőssége is fokozódhat; emellett a hosszú időn át szedett szorongásoldókról leszokni nagyon nehéz. Ezért a gyógyszeres terápiát személyre szabottan kell alkalmazni, a többi kezelési mód hatékonyságának erősítésére.

 

A pánikrohamok megelőzésében a stresszmentesebb élet, a rendszeres sporttevékenység, a szélsőséges életmód kerülése, a mentális és fizikai erő határainak minél ritkábban történő feszegetése is segíthet.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Stresszkezelés

Lelki egészség

Testmozgás és mentális egészség

Stressztűrő képesség

 

KULCSSZAVAK
pánikroham  |   stressz  |   mellkasi fájdalom  |   kognitív viselkedésterápia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít