A D-vitamin többféle szempontból nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Az egyik legfontosabb és legrégebben ismert feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának elősegítése, melynek révén közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitele a csontlágyulás és a csontritkulás (osteoporosis) megelőzésének alapvető feltétele.
Az amerikai csontanyagcsere-specialista M. F. Holick orvosprofesszor (Boston University Medical Center, USA) „Can Vitamin D Save Your Life?” című, a Discover magazin 2007-ben megjelent cikkében a száz legfontosabbnak ítélt tudományos vívmány között tüntette fel a D-vitamin jelentőségét alátámasztó kutatási eredményeket. Tanulmányok tucatjaival bizonyította: a szervezet megfelelő D-vitamin-szintjének biztosítása nem csupán a csontszerkezet épségének megóvása szempontjából fontos, hanem számos idült betegség megelőzését is szolgálhatja.
Kapcsolódó tartalom: D-vitamin és az immunrendszer
Csontfejlődés
A csontfejlődést mintegy háromnegyed részben genetikai adottságok határozzák meg, negyedrészben azonban különféle környezeti tényezők befolyásolják. A táplálkozás és a fizikai terhelés a gyermekkor egész ideje alatt, a hormonális hatások pedig főként serdülőkorban játszanak fontos szerepet a csonttömeg alakításában. A D-vitamin fő feladata, hogy biztosítsa a csontok szilárdságát adó kalcium felszívódását és beépülését a csontokba.
A csontok lebontása és felépítése állandó folyamat. A csontfejlődésre a születéstől 20 éves korig az aktív növekedési fázis jellemző. Fejlődése során a csont végső, legnagyobb értékét, a csúcscsonttömeget a serdülőkor végén éri el. A csontfejlődés második fázisában, körülbelül 40 éves korig a csontépítő sejtek fokozott működése következtében a csontok vastagodnak, tömörebbé válnak, megnő a sűrűségük és elérik a fejlődés maximumát. A harmadik fázisban a lebontási folyamatok jutnak túlsúlyra: a tömörség csökkenése következtében a csont lassan törékenyebbé válik. Mindez észrevétlenül zajlik, ám a folyamat előrehaladására különböző típusú fájdalmak hívhatják fel a figyelmet. Az a tény, hogy a csontanyagcsere-betegségek kezdetben panaszmentes kórfolyamatok, megnehezíti a korai felismerésüket.
A D-vitamin-hiány csontokra gyakorolt hatása
A csontanyagcsere-betegségek a csontrendszer szisztémás betegségei, amelyek hátterében kóros anyagcserefolyamatok és/vagy a hormonrendszer betegségei állnak. Ezek közül a leggyakoribb a csontritkulás, a csontlágyulás és a mellékpajzsmirigy túlműködése (ld. még endokrin mirigyek).
Már az ókorban ismerték a D-vitamin-hiány csonttüneteit, melyeket elsőként F. Glisson angol orvos írt le részletesen 1650-ben. Később, a XIX. században megfigyelték Angliában, hogy a napi tizennégy-tizenhat órán át dolgoztatott, napfényre gyakorlatilag sosem jutó gyermekek csontrendszere ellágyult, és csontjaikban jellegzetes görbületek alakultak ki. Ezt követően, 1921-ben két amerikai orvos, Huss és Unger publikálta tudományos közleményben, hogy a napfényterápiával kezelt angolkóros gyermekek állapota jelentős javulást mutatott. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezet a nap ultraibolya (UVB) sugárzásának hatására állítja elő a bőrben a D-vitamin előanyagát, melynek a májban és a vesében történő átalakulása révén keletkezik a tényleges D-vitamin. Ha huzamos ideig nem éri természetes UV-fény a bőrt, akkor D-vitamin-hiány alakul ki, mely gyermekeknél előbb-utóbb az angolkórra (rachitis) jellegzetes csontlágyuláshoz és -deformitásokhoz vezet. Ez komoly fájdalmat és az izomműködés gyengeségét is okozza. A rachitis a növekvő csontban kialakuló, jellegzetes csontszerkezeti és alaki eltérésekkel járó kalcium-anyagcserezavar.
A D-vitamin-hiány felnőttkorban is vezethet csontlágyuláshoz (osteomalacia), amelynek tünetei – a gerinc és ritkábban az alsó végtagok görbülete, a csontok érzékenysége és fájdalma, görcsrohamok, törések – hasonlítanak a gyermekkori angolkóréhoz. Az osteomalacia a D-vitamin csontra gyakorolt hatásának jelentős mértékű elégtelensége miatt kifejlődő, visszafordítható csontbetegség, amelyben a csont ásványi tömege csökken, szerves állománya pedig megnő. A statikus terhelés következtében a csont deformálódik, törékenysége fokozódik. A D-vitamin hiányának következményeként felnőttekben mérsékelten csökkenhet a csonttömeg (oszteopénia), ami kockázatot jelent a csontritkulás (osteoporosis) kialakulása szempontjából. A csontritkulás nagymértékben megnöveli a csonttörések kockázatát. A D-vitamin-hiány további mozgásszervi káros következménye lehet az izomgyengeség, ami megnöveli az elesések, és így a csonttörések kockázatát is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon gyermekorvoshoz, ha gyermekénél csontfájdalmat, izomgyengeséget, vagy bármely csont deformitását észleli.
Forduljon háziorvosához, ha ugyanezeket a tüneteket saját magán tapasztalja.
Amennyiben elmúlt 65 éves, akkor járóbeteg reumatológiai szakrendelésen kérhet beutalót csontsűrűségmérésre, melynek célja a csonttömegcsökkenés kockázatának, vagy – jellemző tünetek megléte esetén – a csökkent csonttömeg felismerése, illetve kizárása.
A D-vitamin-hiány megelőzése
Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D-vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, valamint a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin-hiány kialakulása. Törekedni kell a naponta legalább 30 percnyi szabad levegőn való tartózkodásra. Fontos tudni, hogy a bőr nagy D-vitamin-képző kapacitással rendelkezik, amely azonban bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. Ősztől tavaszig azért kell pótolni a D-vitamint, mert Magyarország égövi elhelyezkedése miatt ebben az időszakban nem jut a szervezet – a D-vitamin szintéziséhez szükséges – elegendő napfényhez. Felnőtteknek a D-vitamin napi ajánlott bevitele 2000 nemzetközi egység (NE) októbertől márciusig. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén a napi dózist ajánlott 4000 NE-re emelni.
Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a D-vitamin túladagolható, melynek tünetei akkor jelentkeznek, ha valaki napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed hosszabb időn keresztül. A nagy dózisú D-vitamin-pótlás előtt ezért érdemes a D-vitamin-szintet laborvizsgálattal ellenőriztetni, és a kezelőorvossal konzultálni a szükségességéről.
Túladagolás nem fordul elő étellel bevitt D-vitamin, vagy túl hosszas napfényen való tartózkodás következtében.
D-vitamin és a csontok egészsége gyermek- és időskorban, várandósság idején
Az anyatejjel táplált csecsemők vérében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, mivel az anyatej minimális mennyiségű – egy liternyiben körülbelül 25-78 NE – D-vitamint tartalmaz. A tejalapú tápszerek különböző mennyiségű D-vitamint tartalmaznak, amit a vitamin pótlása során figyelembe kell venni. Megelőzés céljából napi 400 NE/nap adása javasolt 3 hetes kortól (koraszülöttek esetén 5 napos kortól) 1 éves korig folyamatosan, majd 3 éves korig ősztől tavaszig.
A D-vitamin-képződés az életkorral jelentősen csökken a szervezetben: a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézise kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. A D-vitamin-hiány kétszeres a tartósan lakásban tartózkodók, így jellemzően az idősek körében, mint a mobilis populációban. A D-vitamin és a kalcium megfelelő pótlásával 58 százalékos arányban csökkenthető a csonttörések gyakorisága a 65 évnél idősebbek körében. Azok az idősek, akiknek a szervezetében elegendő D-vitamin van, 72 százalékkal kevesebb alkalommal esnek el.
A várandósok D-vitamin-szintje befolyásolja a magzat D-vitamin-ellátottságát is. A várandós anyáknak napi 2000 NE D-vitamint javasolt szedniük, a szoptatás időszaka alatt pedig ennek a mennyiségnek a duplája ajánlott.
Kapcsolódó tartalom: Étrendkiegészítők