Várandósgondozás

A várandósgondozás egy összetett egészségügyi szolgáltatás, amelyet a szülész-nőgyógyász orvos végez a szülésznő, a védőnő és a háziorvos együttműködésével és segítségével.

A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, felismerése és szükség esetén kezelése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

A várandósság tényét nőgyógyász szakorvos állapítja meg, amelyről igazolást állít ki. A várandósság megállapításáról szóló igazolás benyújtásával egyidejűleg a lakóhely szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi a kismamát. Ennek keretében – többek között – kiállítja a várandósgondozási könyvet, tájékoztatást nyújt a kötelező vizsgálatokról, az igénybe vehető szociális kedvezményekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól, illetve a várandósság alatt követendő egészséges életmódról (lásd még: Védőnői szolgálat).

A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy

a háziorvos legalább egy alkalommal,
a védőnő a gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal,
a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal gondozásban részesítse.

A védőnő a várandósgondozás keretében felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására, felhívja a figyelmét az újszülöttkori kötelező szűrővizsgálatokra és a szülők ezzel kapcsolatos felelősségére, valamint kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást.

A várandósgondozás keretein belül elvégzett vizsgálatok

A következő vizsgálatokat kötelező elvégezni a várandósgondozás keretein belül. A vizsgálatok térítésmentesek. A vizsgálatok eredményét a várandós gondozási kiskönyvében rögzítik.

A várandósság első trimeszterében a következő vizsgálatokat végzik el:

teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés;
vizeletvizsgálat;
vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés (az Rh-összeférhetetlenséget mutathatja ki);
HBsAg-szűrés (a hepatitis B vírusfertőzést szűri);
VDRL-vizsgálat (a szifiliszt mutathatja ki);
fogorvosi vizsgálat;
a 11–13. héten genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (tarkóredő-vastagság mérése és az orrcsont vizsgálata, amelyeknek a Down-szindróma kizárásában van szerepük, illetve velőcsőzáródási rendellenesség kizárása);
ha a várandós 37 évnél idősebb, kötelező genetikai tanácsadáson kell részt vennie;
választható, fizetős vizsgálat keretében kombinált vizsgálattal (ultrahang-, illetve vérvizsgálat) a Down-szindróma pontosabban szűrhető;
EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.

A várandósság második trimeszterében a következő vizsgálatokat végzik el:

a 18–22. hét között történik a második ultrahangos vizsgálat, mely során a magzat nemét az orvos már meg tudja állapítani;
a 24–28. hét között terheléses vércukorvizsgálatot végeznek, amely során megmérik az éhomi és 2 órával később, 75 g glükóz elfogyasztása után a vércukorszintet, hogy kiderítsék, van-e terhességi cukorbetegsége;
szintén a 24–28. hét között történik egy újabb vérkép- és vizeletvizsgálat;
választható, fizetős vizsgálat az integrált teszt, mely egy újabb vérvizsgálatból áll, a kombinált teszt eredményét pontosíthatja a 16–19. héten;
vérnyomásnapló vezetése.

A várandósság harmadik trimeszterében a következő vizsgálatokat végzik el:

a 30–32. héten végzik az utolsó nagy ultrahangvizsgálatot, mely során ellenőrzik a magzat fejlődését, a méhlepényt és a magzatvíz mennyiségét;
a 36-37. héten újabb vérkép- és vizeletvizsgálat következik;
a 38-39-40. héten hetente kardiotokográfos szűrővizsgálatot (CTG) végeznek, ha túllépte a 40. hetet, akkor pedig kétnaponta;
magzatmozgásnapló vezetése;
GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés).