A sebkezelés során a seb keletkezéséhez vezető és azt fenntartó folyamat rendezése, valamint a seb gyógyulásához szükséges, ideális környezet megteremtése történik.
A modern sebkezelési eljárások alkalmazása jelentősen csökkentheti a kezelési időt és a beteg megterhelését, illetve növelheti a gyógyulás esélyét.
A seb a test kültakaróján keletkezett folytonossághiány, amely külső vagy belső erő (mechanikus, kémiai, termikus, sugárzás) hatására keletkezik. A sebzés következménye savós és alakos vérelemek vesztése, valamint a kültakaró védő szerepének elvesztése. Ennek következtében a szervezetbe kórokozók és idegen anyagok kerülhetnek.
Sebváladék-menedzsment
A sebkezelés célja a fájdalom csökkentése, a vérzéscsillapítás, valamint a sebkiszáradás megelőzése és a seb fertőzés elleni védelmének biztosítása oly módon, hogy mindez ne korlátozza a beteget a mozgásában.
A sebek gyógyulása során termelődő sebváladék optimális közeget biztosít az elhalt szövetek és mikrobák eltávolításában szerepet játszó enzimek és az immunrendszer aktív sejtjeinek működéséhez. Azokban az esetekben, ha a sebgyógyulási folyamatok nem megfelelő idő alatt (6 héten belül be nem gyógyuló seb), valamint nem megfelelő eredménnyel (nem alakul ki az eredeti anatómiai és funkcionális egység) mennek végbe, krónikus sebről beszélünk. Okai lehetnek: az artériás és vénás keringés elégtelensége nyomán kialakuló fekély, diabétesz miatt kialakuló fekély, égési sebek, valamint egyéb sebgyógyulást nehezítő tényezők, mint a véralvadási zavarok, illetve az érgyulladások.
A megfelelő ütemű sebgyógyulás egyik alapfeltétele az optimálisan nedves sebkörnyezet, amely védi a sebet a kiszáradástól és pörkképződéstől, elősegíti, sőt fel is gyorsíthatja a sebgyógyulás fázisait, mivel megfelelő közeget biztosít a növekedési faktorok és immunsejtek számára, elősegíti és fokozza az érképződést, illetve optimális kémhatású és hőmérsékleti viszonyokat biztosít.
Az ún. sebváladék-menedzsment azt a célt szolgálja, hogy a sebváladék optimális mennyiségű és összetételű legyen. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő kötszerek használata, amit kompressziós kezelés, mozgásterápia és negatívnyomás-terápia egészíthet ki. A kötszerek többféle módon kontrollálhatják a sebváladékot: a váladék felszívása, gélesítése, megtartása, valamint a nedvesség elpárologtatása révén.
Az ideális kötszer
Az ideális kötszer a sebágy nedvességtartalmának szabályozása és a sebgyógyulást gátló anyagok (emésztőenzimek, szabad gyökök, mikrobák) koncentrációjának csökkentése révén megóvja a sebkörnyéki bőrt. Biztosítja a váladék felszívását, azt anyagában megtartja, és távol tartja a káros anyagokat a környező bőrtől. Kompressziós kezelés alatt is képes megtartani anyagában a váladékot. A beteg számára fontos előnye továbbá, hogy könnyen és fájdalommentesen eltávolítható.
Az optimális kötszer legfőbb jellemzői az alábbiak:
- csökkenti a sebfertőzés gyakoriságát,
- nedves sebkörnyezetet teremt,
- felszívja és magában tartja a váladékot,
- minimalizálja a kötéscserék gyakoriságát,
- alkalmazása során a kötéscsere nem okoz sérülést, a kötés eltávolításakor nem marad kötszermaradvány a sebben,
- elősegíti a helyi gyógyszerhatás hatékonyságát,
- nem tartalmaz mérgező anyagokat.
Az intelligens kötszerek típusai
Az intelligens kötszerek fizikai vagy kémiai reakció útján érintkezésbe lépnek a sebváladékkal, nagy felületű felszívóképességgel rendelkeznek, és nedves sebkörnyezetet biztosítanak.
Az alábbi kötszertípusok tartoznak az intelligens kötszercsaládok körébe:
- Alginátok. Erősen váladékozó, a sebalap feltisztítását igénylő sebek esetén alkalmazhatók. Kalcium- és nátriumtartalmú algarostokból álló kötszerek, erős nedvszívó képességgel. A sebváladékkal érintkezve formatartó gél keletkezik, amely nedves sebkörnyezetet alakít ki, és biztosítja a gyógyulást.
- Légáteresztő habkötszer. Sebbel érintkező része hidrofil nedvszívó poliuretán habból kialakított sebpárna, amelyen általában alacsony súrlódású vízhatlan film védőréteg található. Magas váladékfelszívó hatással rendelkezik, ideális nedves környezetet alakít ki a sebek gyógyulásához.
- Légáteresztő hidrokolloid. Polimer mátrix, amelyet féligáteresztő fólia réteg fed. Enyhén, közepesen vagy erősen váladékozó heveny és idült sebek kezelésére alkalmazható.
- Impregnált kötszerek. Aktív szén- vagy ezüstiont tartalmaznak, a sebfolyadékban és a bőrből származó nedvességben oldódva pusztítják el a kórokozókat.
- Sebkitöltő zselét tartalmazó hidrogél. Azonnal nedves környezetet alakít ki, ezért különösen alkalmas krónikus sebek kezelésére. Magas víztartalmának köszönhetően elősegíti a száraz, elhalt területek víztartalmának visszaállítását, és hosszabb kezelési idő alatt is megvédi a sarjszövetet a kiszáradástól.
- Kenőcsös sebfedő háló. Víztaszító, sűrű kötésű poliészter tüllből, általában semleges kenőccsel impregnált lap, amely elősegíti a sebgyógyulás folyamatát.
- Filmkötszer. Steril, átlátszó poliuretán transzparens filmréteg, amely poliakril ragasztófelülettel van ellátva. Féligáteresztő, vagyis átengedi a vízgőzt és az oxigént, a mikroorganizmusok számára azonban átjárhatatlan.
- Szívó-öblítő kötszerek. A kötszer Ringer-oldatot tartalmaz, amely a sebet folyamatosan mossa, és a kötszer a sebváladékot és annak kórokozóit magában megköti.
Egyéb kötszerek, amelyek célja a száraz sebkezelés a kis szövethiánnyal járó, elsődlegesen gyógyuló sebek (apró sérülés, műtéti seb), valamint másodlagosan gyógyuló sebek esetén a sebtisztítási fázisban:
- Nem szőtt sebfedő lap. A seb és a környező bőr tisztítására, valamint enyhén váladékozó sebek fedésére alkalmazható.
- Többrétegű sebfedő párna. Nedvfelszívó képessége miatt különösen alkalmas erősen váladékozó sebek ellátásához. Puhaságának és hajlékonyságának köszönhetően könnyen a sebre helyezhető.
- Szigetkötszer. Határrésszel ellátott sebpárna, amely alkalmas a műtéti sebek fedésére és enyhén nedvedző sérülések ellátására.
Rendelkezésre áll már olyan intelligens orvosi segédeszköz is, amely nemcsak befedi és megvédi a szennyeződéstől és felülfertőződéstől a bőrsérülést, hanem folyamatosan ellenőrzi is a sebet. Szükség esetén antibiotikumot, hámsejtképződést serkentő gyógyszert, hűsítő vagy gyulladáscsökkentő szert juttat a sérülés környékére. Ezzel nemcsak a gyógyulást segíti elő, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a nehezen gyógyuló sebeket ritkábban kelljen átkötözni.
Negatívnyomás-terápia
A negatív nyomású sebkezelés alkalmazása különösen előnyös a nehezen gyógyuló, kiterjedt szövetkárosodással kísért sebek kezelésében.
A kezelés során folyamatosan vagy időszakosan negatív nyomás alá helyezik a sebet. A módszer eredményeként a seb kiterjedése csökken, a szívással eltávolítható a felesleges sebváladék, és ezzel együtt az ödéma is mérséklődik, továbbá az eljárás kedvez a sebgyógyulási (granulációs) folyamatoknak is.
A mindennapi orvosi gyakorlatban sikeresen használják a diabétesz láb, az amputációs csonkok sebgyógyulási zavarai, a lágyrész-fertőzések, valamint különböző érsebészeti kórképek kezelése során.
A sebellátás menete
A sebek ellátása az alábbi fázisokból tevődik össze:
- a seb okának pontos meghatározása,
- a sebgyógyulást akadályozó tényezők megszüntetése vagy mérséklése,
- az elhalt szövetek eltávolítása, a sebfelszín tisztítása, váladék-, fertőzés- és fájdalomkontroll, ödémamentesítés,
- a gyógyulási folyamatok számára az ideális környezet biztosítása.
Mikor forduljon orvoshoz?
Haladéktalanul keresse fel a lakhelye szerint illetékes sürgősségi betegellátó osztályt vagy traumatológiai szakrendelést az alábbi állapotok esetén:
- ha a seb erősen vérzik, és a vérzés 5-10 perces közvetlen nyomásra sem áll el;
- ha idegen test ágyazódott a sebbe;
- mély vagy szúrt seb, egyenetlen, roncsolt sebszélek, erősen szennyezett vagy harapás okozta seb esetén;
- ha rosszabbodik az ellátott seb állapota: fokozódik a váladékozás, a sebkörnyék piros és gyulladt;
- erős fájdalom, láz, hidegrázás, illetve a nyirokmirigyek duzzanata lép fel;
- a seb odorózussá válik;
- minden esetben, ha bizonytalan a seb megfelelő ellátását illetően;
- cukorbetegség megléte esetén már kisebb sérülések esetén is, különösen, ha a lábfej sérült meg.
