Az ischaemiás szívbetegség (ISZB), vagy másnéven szívkoszorúér betegség egy hosszú lefolyású, krónikus betegség, mely a szív saját artériáit érinti. A koszorúerek a betegség előrehaladtával képtelenek a megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag biztosítására a szívizom számára. Az ischaemiás szívbetegség Európában napjainkra az egyik vezető halálokká vált.
Az ischaemiás szívbetegség kialakulása során a szív koszorúerei folyamatosan szűkülnek, majd végül elzáródnak. A szűkület és az elzáródás leggyakoribb oka az atherosclerosis, a koleszterin lerakódása plakkok formájában az érfalban. A plakkok folyamatos növekedésével a vér egyre kevésbé tud áramlani az érben, ahol egy kritikus szűkületet elérve tüneteket okozhat a betegnek.
Az ischaemiás szívbetegség főbb tünetei
Az ischaemiás szívbetegség lassan kialakuló, krónikus betegség. Ebből kifolyólag a korai stádiumokban a betegek gyakran panaszmentesek. Előrehaladott állapotban jelennek meg a tünetek, leggyakrabban mellkasi fájdalom (angina pectoris) formájában, mely bizonyos terhelés után jelentkezik. Az ISZB tünetei igen eltérőek lehetnek férfiakban és nőkben.
Nőkben gyakrabban megjelenő tünetek:
- influenza szerű panaszok,
- reflux szerű, gyomorégésre jellemző panaszok,
- hátfájdalom,
- diszkomfortérzet a bal karban.
Mindkét nemre jellemző tünetek:
- mellkasi fájdalom,
- nyaki vagy bal karba sugárzó fájdalom,
- hányinger, rosszullét,
- légszomj,
- erőteljes fáradékonyság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hirtelen jelentkező, nyugalomra nem szűnő mellkasi fájdalmat tapasztal azonnal hívj a 112‑t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt!
Ha terhelésre jelentkező, de pihenésre szűnő mellkasi fájdalma van, keresse fel a háziorvosát, vagy keressen fel egy kardiológus szakorvost a lehető leghamarabb.
Ha elmúlt 45 éves keresse fel a háziorvosát, hogy kiderítse mekkora a kockázata az ISZB kialakulásának. Különösen fontos ez a lépés, hiszen az ischaemiás szívbetegség a korai stádiumban teljesen tünetmentes, viszont a progresszió lelassítása érdekében azonnali kezelést igényel.
Az ischaemiás szívbetegség kiváltó okai, rizikófaktorai
Az ischaemiás szívbetegség kialakulásának nincs egyetlen oka, azonban az ismert rizikófaktorok megléte okozhatja a betegség kialakulását. A rizikófaktorokat két csoportba oszthatjuk: befolyásolható és befolyásolhatatlan.
Befolyásolható rizikófaktorok
- dohányzás,
- mozgásszegény életmód,
- szociális elszigeteltség,
- túlsúly,
- stresszes életmód.
Egyes betegségek, melyek növelik az ISZB rizikóját, de gyógyszeresen kezelhetőek:
- megemelkedett koleszterinszint,
- magas vérnyomás,
- cukorbetegség,
- depresszió.
Befolyásolhatatlan rizikófaktorok
- férfi nem,
- idős kor,
- az ischaemiás szívbetegség családi előfordulása.
Az ischaemiás szívbetegség lehetséges szövődményei
Az ischaemiás szívbetegségnek életveszélyes szövődményei lehetnek:
Az ischaemiás szívbetegség diagnosztizálása
Ha a kezelőorvosa úgy gondolja, hogy ischaemiás szívbetegsége áll fenn, legelőször rizikóbecslést végez. A rizikóbecsléshez felveszi a beteg saját és családi anamnézisét, majd fizikálisan megvizsgálja a beteget.
A rizikóbecslés után, ha a kezelőorvosa emelkedett rizikót talál, kérhet további vizsgálatokat a pontos diagnózis érdekében:
- vérvizsgálat,
- EKG,
- szívultrahang,
- terheléses EKG és szívultrahang,
- szívkatéteres vizsgálat,
- CT vizsgálat,
- MR vizsgálat,
- koszorúér angiográfia.
Az ischaemiás szívbetegség kezelése
Az ischaemiás szívbetegség kezelésének három alappillére van: az életmódváltás, a gyógyszeres kezelés és a műtéti kezelés.
Életmódváltás:
- dohányzás elhagyása,
- egészséges étkezés,
- rendszeres testmozgás,
- fogyás,
- hatékony stresszkezelés.
Gyógyszeres kezelés:
- koleszterin csökkentő gyógyszerek (statinok): megállítják a plakkok növekedését;
- acetilszalicilsav: csökkenti az artériás véralvadást;
- béta-blokkoló: csökkenti a pulzust és a vérnyomást is;
- nitrát: csökkenti a mellkasi fájdalmat az erek ellazításával;
- ACE gátló (vérnyomáscsökkentő) a progresszió megakadályozására.
Műtéti kezelési lehetőségek:
Amennyiben az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés nem hozott javulást műtéti beavatkozás válhat szükségessé. Az alábbi beavatkozások jöhetnek szóba a beteg állapotától függően:
- Angioplasztika és sztent implantáció: egy felfújható ballon segítségével kitágítják a beszűkült artériát, majd egy sztentet helyeznek bele a tartós nyitva maradás érdekében, így a vér zavartalanul tud az érben áramlani.
- Bypass műtét: a szív vérellátásának a fokozása érdekében, egy új eret képeznek az aorta és a koszorúér hálózat között a szűkület után.
- Beültethető defibrillátor (ICD): az eszköz segít megszűntetni a hirtelen szívhalált okozó rosszindulatú kamrai ritmuszavarokat.
Az ischaemiás szívbetegség megelőzése
Az ischaemiás szívbetegség kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető életmódváltással:
- étkezzen egészségesen, fogyasszon sok zöldséget húskészítmények helyett;
- mozogjon rendszeresen;
- hagyjon fel a dohányzással;
- kezeltesse a meglévő krónikus betegségeit (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.).
