Az egészséges étrendnek minden életkorban alapvető jelentősége van, de különösen a kisgyermekkor időszakában szükséges az optimális növekedés, az egészséges lelki-szellemi fejlődés érdekében.
A kiegyensúlyozottan étkező gyermekek kevésbé lesznek hajlamosak az elhízásra és az ezzel összefüggő betegségekre, a túlsúlyos kisgyermekből viszont nagyobb eséllyel válik túlsúlyos felnőtt.
A felnőttkori egészség megalapozása
A szülők talán nem is gondolnak arra, hogy milyen nagy felelősségük – és lehetőségük – van gyermekeik egészségének megalapozásában. Már egészen csecsemőkortól kezdve fontos a helyes életmódra nevelés, a követendő példa megmutatása, mert ezekkel alapozhatják meg a gyermek egészséges felnőtt életét. A felnőttkori megbetegedések egy része ugyanis visszavezethető a helytelen táplálkozásra.
A túlzott kalóriabevitel, a kevés rostanyag, a mesterséges anyagok, illetve a mozgásszegény életmód egyenes következménye a már népbetegségnek számító elhízás, mely többféle betegség kockázati tényezője (cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, ízületi betegségek stb.).
Az ételallergia megelőzése érdekében is sokat tehetnek a szülők. Fontos tudni, hogy az allergia szempontjából vannak kockázatos ételek (például a tehéntej, tojás, földimogyoró, diófélék, olajos magvak, halak, a tenger gyümölcsei), illetve hogy az alapvető élelmiszerek is okozhatnak allergiát, ha nem a megfelelő időben – túl korán vagy túl későn – vezetik be a csecsemő étrendjébe.
Táplálás 1 éves kor alatt
Szoptatás
Az anyatej a gyermekek legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig. Az édesanyáknak már a születést követő első órákban érdemes szoptatniuk az újszülöttet, mert az előtejnek nagy szerepe van a gyermek bélflórájának kialakításában.
Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint a gyermekek hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapjanak, és ha lehet, azon túl is folytatódjon a gyermekek szoptatása.
Lásd még: Szoptatás
Az anyatejnek jelenleg ötvennél is több immunfaktora ismert, így az anyatejes gyermek bélrendszere fejlettebbé, ellenállóbbá válik, mint a tápszerrel táplált babáké. Négy hónapos kor előtt mindenképpen kerülni kell a hozzátáplálást, mert az egészen tízéves korig emeli az étel allergia kialakulásának kockázatát.
Tápszeres táplálás
A tápszeres tápláláshoz is érdemes megvárni a 6 hónapos kort, de anyatej hiányában szükség lehet rá korábban is. A mai korszerű tápszerek az anyatejhez nagyon hasonlító összetétellel rendelkeznek, ezért az így etetett gyermek szervezetébe is bekerülnek a növekedéséhez szükséges tápanyagok, nyomelemek, vitaminok.
Ennél a táplálási módnál viszont nagyobb a veszélye a túletetésnek; a csecsemőkorban mindig csak egy kicsivel több mesterséges élelmet kapó gyermek később is hajlamos lesz a túlevésre, ezáltal a túlsúly felhalmozására.
Lásd még: Tápszeres táplálás
Kiegészítő táplálás
Hat hónapos kor után igénylik a gyermekek, hogy az anyatejen kívül mást is kapjanak. A kiegészítő táplálás bevezetése szoptatott csecsemőknél a betöltött hat hónapos kor után javasolt, a mesterséges vagy vegyes táplálás esetén kicsit hamarabb, 4-6 hónapos kor között (de semmiképp a negyedik élethónap előtt).
Az új táplálékok bevezetése úgy ideális, ha kiegészítik, de nem helyettesítik az anyatejet. Ha viszont az édesanya már nem tud szoptatni, akkor a szilárd ételek irányába tolódik a hangsúly, vagyis megtörténik az elválasztás.
A hozzátáplálást legkésőbb a 7. hónapban el kell kezdeni, mert erre az életkorra kiürülnek a vasraktárak a gyermek szervezetében, a vas hiánya pedig befolyásolja a szellemi fejlődést: viselkedési zavarokat, tanulási nehézségeket okozhat.
A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél a lisztérzékenység megelőzése érdekében javasolt napi fél háztartási keksz pép formájában történő adása (elkészítéséhez lefejt anyatej vagy forralt, lehűtött víz használható). A vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a 4-6. hónapos korukban történhet a glutén bevezetése: a napi fél háztartási keksz pép formájában hozzákeverhető a gyümölcshöz, vagy a főzelék készíthető habarva maximum 1 csapott mokkáskanál liszttel.
Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen. A 4. élethónap előtt és a 7. hónapban vagy még később bevezetett glutén növeli a lisztérzékenység kockázatát.
Új tápanyagok bevezetése
A kisgyermek táplálásánál az egyik legfontosabb, hogy mikor és milyen tápanyagokat vezetünk be az étrendjébe; új élelmiszereket csak akkor lehet nekik adni, ha emésztőrendszerük már megérett a feldolgozására.
A hozzátáplálás legfőbb szempontja a fokozatosság. A legcélszerűbb, ha a szilárd ételek bevezetése a gyümölcsök présnedvével kezdődik, majd gyümölcspépet és gyümölcspürét kapnak, majd ezt követhetik a párolt zöldségek, kezdetben passzírozva vagy turmixolva. A gyümölcsöket és a főzeléket csak kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot.
Ebben a korban nagyon gyorsan nőnek a gyermekek, ezért nagy az energia, vitamin és ásványi anyag iránti igényük, a gyomruk űrtartalma viszont aránylag kicsi, ezért olyan táplálékokra van szükségük, amelyek kis mennyiségben is sok tápanyagot, vitamint tartalmaznak. Minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál magasabb a vitamintartalma, és a vitaminok megőrzéséhez kíméletesen (pl. párolással) kell elkészíteni az ételeket.
Bizonyos ételekkel túl korán nem szabad próbálkozni, mert allergiás reakciót válthatnak ki, ilyen például a tej és tejtermékek, a tojás, a méz.
Különösen kell figyelni arra, hogy a kisgyermek ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert. Az ételek higiénikus körülmények között való elkészítése alapvető követelmény a csecsemőtáplálás során.
Anyatej hiányában szükséges a folyadék pótlása: ez lehet tisztított víz (csapvíz forralva és lehűtve) vagy babavíz, illetve vízszűrővel tisztított víz. Tea kizárólag eredeti gyümölcsökből készüljön, cukor és citrom hozzáadása nélkül.
Táplálás egyéves kor felett
Az egy évet betöltött gyermek napi étrendjében megengedett minden alapvető ennivaló, amit a család többi tagja is fogyaszt, de a só, a cukor és egyéb fűszerek hozzáadása ne a szülők ízlése szerint történjen.
Fontos, hogy a gyermekek már a korai életéveiktől minél több különböző alapanyaggal ismerkedjenek meg annak érdekében, hogy nyitottak legyenek a különféle ízélményekre. A kitartás kulcsfontosságú, mert előfordulhat, hogy csak több próbálkozás után fogadnak el egy új ízt: egy kisgyermeknek akár tízszer is be kell mutatni egy ételt ahhoz, hogy elfogadja, megszeresse.
Kínáljuk változatosan a négy élelmiszercsoportot: a zöldségféléket; a gyümölcsöket; a teljes értékű gabonaféléket; az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, húsokat és húskészítményeket, halat, tojást.
Egyen a gyermek minden nap nyers gyümölcsöt. Másfél éves kortól adhatók az aprómagvas gyümölcsök (ribizli, szamóca, eper, szeder, málna, egres, kivi, csipkebogyó, áfonya) és a déligyümölcsök (ananász, mangó, grapefruit stb.).
A megfelelő kalciumbevitel érdekében tejet vagy allergénmentes tejitalt, valamint gyümölccsel ízesített tejet (turmixot) lehet adni a gyermeknek.
Fontos tudni, hogy a növényi eredetű vas nem szívódik fel olyan hatékonyan, mint az állati fehérjéből származó.
Darabos ételt csak akkor adható, ha már rágófogai is vannak a gyermeknek, amelyekkel meg tudja őrölni. A nyers táplálék rágása serkenti a fogágy vérkeringését, ezáltal megelőzi a fogágybetegségeket.
Édesség
A finomított cukor és a feldolgozott gabonatermékek túlzott mértékű fogyasztása hozzájárulhat a túlsúly, majd az elhízás kialakulásához, különösen mozgásszegény életmód mellett. Ha a gyermek kívánja az édességet, akkor kínálhatunk neki házilag elkészített aszalt gyümölcsös süteményeket, magas kakaótartalmú csokoládét, zabpudingot, valódi gyümölcsökből és magvakból préselt müzliszeletet, vagy például cukrozatlan gyümölcspépet tejszínnel, túróval, tápszerrel vagy tejitallal dúsítva, esetleg piskótával, háztartási keksszel.
Az édességet mindig az étkezés befejező fogásaként adjuk, ne pedig étkezés helyett, vagy két étkezés között. A szülők soha ne jutalmazzanak édességgel, mert akkor a gyermek azt gondolja, hogy a desszert értékesebb más ételnél.
Folyadékpótlás
A változatos táplálkozás mellett nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel is. Szomjoltásra a legalkalmasabb az ízesítetlen, szénsavmentes ásványvíz vagy – tisztított – csapvíz. Időnként adhatunk 1-2 pohár házi készítésű szörpöt, vagy 100%-os, hígított gyümölcslevet, vagy cukrozatlan gyümölcsteát kevés mézzel. Kisgyermekeknek egyáltalán nincs szükségük szénsavas üdítőkre, amelyek cukrot és adalékanyagokat tartalmaznak.
Az étkezési kultúra kialakítása
A helyes étkezi szokások kialakításának legjobb módszere a példamutatás. Ha rendszeresen változatos, egészséges és ízletes ételek kerülnek az asztalára, amelyeket a szülők élvezettel fogyasztanak, akkor a gyermek is szívesen megkóstolja és megkedveli azokat. Tegyük élménnyé az étkezést: legyen kellemes közös időtöltés sok beszélgetéssel, nevetéssel, és közben figyelmünket ne vonja el a telefon vagy a tévé.
Az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik, hogy az étkezéseknek megszokott rendje legyen. A napi ötszöri étkezés az ideális: 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) és 2 ún. kisétkezés (tízórai, uzsonna).
A gyermekeknek egyszerre kisebb mennyiséget kínáljunk, aminek az elfogyasztása sikerélményt jelent, és inkább adjunk nekik repetát, ha még éhesek.
Az étkezési kultúra kialakításához fontos megismertetni a gyermekkel a különféle élelmiszereket. Ehhez jó lehetőség a közös vásárlás, vagy ha otthonunkban zöldségeket, fűszernövényeket nevelünk (akár egy kis cserépben, balkonládában).
Kapcsolódó tartalom: Okostányér iskolás gyermekeknek