A napégés a napfény UV-sugárzása miatt kialakuló bőrsérülés. A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek.
Az utóbbi évtizedekben egyre több egészségügyi probléma származik a napfénynek való tartós kitettségből, aminek az a magyarázata, hogy a légkört védő ózonköpeny sérülése miatt módosult a földfelszínre – és így az emberi bőrre – jutó napfény mennyisége és minősége is. A jelenség oka, hogy az ipari és mezőgazdasági kemizáció, valamint a környezetszennyezés miatt az ultraibolya (UV) fény spektruma a rövidebb hullámhossz felé tolódott el.
A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet.
A napégés tünetei
A napégés a súlyosságától függően többféle tünettel járhat. Az enyhe fokú leégés során bőrpír jelentkezhet már fél óra napon való tartózkodás után is. Ilyenkor a bőr érzékennyé válik, de akár égésszerű érzés vagy fájdalom is jelentkezhet.
Ha a napnak kitett bőrfelületet lényegesen nagyobb mennyiségű (hosszabb idejű) sugárzás éri, mint amennyit a bőr pigmentjei (melaninsejtjei) ki tudnak védeni, a tünetek inkább a klasszikus égési sérüléshez hasonlítanak, így például akár hólyagok is megjelenhetnek.
Egyes esetekben a napégéshez kiütések, hidegrázás, illetve láz is társulhat. Igen súlyos esetben a leégés hőgutához vezethet.
Lásd még: Bőrgyulladások
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben napozást követően a bőr fájdalmas, vörös és felhólyagosodik, esetleg fejfájás, szédülés, hányinger, hányás vagy nyakmerevség jelentkezik, mindenképpen forduljon orvoshoz, aki szakszerűen kezeli a napégést. Ennek érdekében keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén szakrendelésre irányítja.
Ha csecsemőt ér napégés, a legenyhébb tünetek esetén is gyermekorvoshoz kell fordulni!
A napégés oka
A napból érkező sugárzások egyike az ultraibolya sugárzás (UV), melynek több fajtája van: a nagy hullámhosszú UV-A, a közepes hullámhosszú UV-B és a kis hullámhosszú UV-C, melyek a különböző napszakokban más és más mennyiségben érik a bőrfelszínt. A bőr a saját védelmére melanint termel, melynek színe barna. Ha a beérkező sugárdózis a napból nagyobb, mint amennyitől a bőr még meg tudja védeni magát, bekövetkezik a leégés.
A szemre és a bőrre leginkább az UV-B és az UV-C gyakorol káros hatást. A legintenzívebb napsugárzás időszaka a nyári hónapok tizenegy körüli óráitól kora délutánig, körülbelül három óráig tart. Ebben az időszakban ajánlott elkerülni a közvetlen napfényen való tartózkodást.
A nap elleni védelem azonban nemcsak a nyári hónapokban fontos, hanem például síelés során is leéghet az ember, mivel a fehér havas felületek visszaverik a napfényt. Emellett a napsugarak a vizek felső egy méterén is áthatolnak, így vízben is le lehet égni.
A napégés szövődményei
A napégés szövődménye lehet rövid távon a hőguta, hosszú távon, különösen gyakori leégések esetén pedig egyes bőrdaganatok kialakulása (pl. melanoma malignum, basalioma). Emellett az életük során túl sokat napozók, szoláriumozók bőre lényegesen hamarabban mutatja az öregedés jeleit is a bőr csökkent rugalmassága, illetve a korai ráncosodás miatt.
A súlyos napégés járhat égéssel (elsőfokú vagy másodfokú) és hólyagképződéssel is. A hólyagok felszakadva hámhiányt hozhatnak létre, amelyek olykor akár felülfertőződhetnek. A gyermekek és idős emberek leégése a legveszélyesebb.
Lásd még: Égési sérülések
A napégés diagnosztizálása és kezelése
A napégés diagnosztizálása a tünetek (fájó, piros, égő, esetleg felhólyagosodott bőr) és az előzmények alapján történik.
Napégés után jótékony hatású lehet a langyos vagy hideg vizes zuhany vagy borogatás. Lényeges a hidratáltság fenntartása, azaz a sok folyadék fogyasztása.
Napégés után kerülje a közvetlen napfényt. Amennyiben hőemelkedés vagy fájdalom jelentkezik, meg lehet fontolni láz- és fájdalomcsillapítók beszedését.
Ha a napégés következtében hólyagok jelennek meg, akkor steril kötésre van szükség, melyet orvos helyez fel a felülfertőződés megakadályozása végett. A hólyagokat nem szabad bántani vagy kiszúrni. Súlyos esetben infúzióra, antibiotikumra is szükség lehet.
A napégés megelőzése
Tanácsos fokozatosan hozzászoktatni a bőrt a napsugárzáshoz. A bőr kapjon elég időt a védelmet biztosító melanin termelésére. Mindenféleképpen használjon fényvédő szereket, krémeket. Ezen kívül érdemes beszerezni UV-védelemmel ellátott napszemüveget is, a szem védelme érdekében.
Lehetőleg használjon 50 faktoros fényvédő készítményt. Gyermekek és idős, legyengült emberek számára különösen fontos a kalap vagy sapka és a jól szellőző ruházat viselése.
Fényvédő szerek
Nyári időszakban kifejezetten fontos minden korosztály számára a napvédő krémek alkalmazása a napégés megelőzésére. Ezeket a krémeket bőrérzékenységnek megfelelően szükséges használni. Kék szemű, szőke hajú emberek esetében magasabb faktorszámú termék javasolt.
A fényvédő szerek SPF (Sun Protection Factor) értéke azt adja meg, hogy az adott termék használatával mennyi időt lehet a napon tölteni. A bőr egyénenként változó mértékben, átlagosan 10-20 percig véd a leégéstől. A fényvédő szerek segítségével ez a napon tölthető idő meghosszabbítható.
A fényvédő szerek SPF (Sun Protection Factor) értékéből megbecsülhető, hogy az adott termék használatával mennyi időt lehet a napon tölteni a saját bőrvédelem függvényében:
saját bőr égés elleni védelme a napon (perc) x SPF érték = leégés nélkül a napon tölthető idő.
Ha például bőre 10 perc napon való tartózkodás után égne le naptej nélkül, akkor egy 15 SPF-es krémmel összesen 10x15 percig, azaz 150 percig tartózkodhat a napon a leégés komolyabb veszélye nélkül. A gyakorlatban azonban ennél gyakrabban érdemes bekenni magunkat, illetve világos, érzékeny bőr esetén ajánlott magasabb faktorszámú fényvédőt használni.
Megkülönböztetünk:
- rövid hatású szereket: SPF 6-8-10;
- közepes hatású szereket: SPF 10-20-30;
- erős hatású fényvédő szereket: SPF 30-40-50;
- nagyon erős UV-B védelmet adó szereket, melyek SPF 50+ jelölést kaptak.
Fontos, hogy megfelelő vastagságban, 1-2 óránként alkalmazzuk a fényvédő szereket. Első felkenés vagy befújás után min. 20 percet kell várni arra, hogy a hatóanyag a bőrben felszívódhasson és védelmet nyújthasson.
Úszás esetén, illetve amennyiben hajlamos a fokozott izzadásra, érdemes vízálló készítményeket használni. Vízparton különösen fontos a magas SPF értékű fényvédő krémek vagy spray-k használata. Amennyiben először próbál ki egy terméket, érdemes kis bőrfelületen bőrtesztet végezni, nehogy allergiás reakciót vagy irritációt váltson ki a készítmény.
Csecsemők, gyermekek fényvédelme
A csecsemők és a gyermekek bőre érzékenyebb, mint a felnőtteké, és könnyebben leéghetnek.
A fényvédő krémek használata 6 hónaposnál fiatalabb kisbabák számára nem ajánlott. A legjobb tanács az, hogy a csecsemőket távol kell tartani a direkt napsugárzástól, hogy elkerüljük a leégést. Megoldást jelenthetnek az UV-védelemmel ellátott ruhadarabok is.
Gyerekeknek olyan fényvédő krémet érdemes beszerezni, amelyet érzékeny bőrűeknek javasolnak, de manapság már vannak kifejezetten gyermekeknek szánt fényvédő krémek is.