A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet.
A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek. A napallergia általában tavasszal vagy az első napozáskor jelentkezik, és főként az érzékeny bőrűeket érinti. Napallergia minden bőrtípusban, bármely életkorban előfordulhat, de fiatal felnőttkorban legjellemzőbb az előfordulása.
Az utóbbi évtizedekben egyre több egészségügyi probléma származik a napfénynek való tartós kitettségből, aminek az a magyarázata, hogy a légkör védő ózonköpenyének sérülése miatt módosult a földfelszínre – és így az emberi bőrre – jutó napfény mennyisége és minősége is. A jelenség oka, hogy az ipari és mezőgazdasági kemizáció, valamint a környezetszennyezés miatt az ultraibolya fény spektruma a rövidebb hullámhossz felé tolódott el.
A napallergia főbb tünetei
A napallergia tünetei fénynek kitett területen jelentkeznek a napfényexpozíció után órákkal, vagy egy-két nappal. A tünetek változatosak lehetnek: a bőrön vörös foltok, viszkető csalánkiütések (urticaria), hólyagos, hámló kiütések jelenhetnek meg, melyekhez gyakran kellemetlen viszketés társul. A napfényallergia után foltos bőrelváltozás maradhat vissza, mely könnyen összekeverhető a napégéssel. Szerencsére a tünetek általában maguktól, a bőr megnyugvását követően elmúlnak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a napfény hatására kialakult kiütések hűvös borogatás ellenére sem enyhülnek, erősen viszketnek vagy ismételten jelentkeznek, keresse fel a lakhelye szerint illetékes bőrgyógyászati járóbeteg szakrendelést.
A napallergia kiváltó okai
A napallergia kialakulásában a hajlamosító tényezők mellett az UV-A és UV-B sugárzásnak van szerepe. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek a gyógyszerek, kozmetikumok, parfümök, és az érzékeny bőrtípus, világos bőrszín, a fiatalkori túlzott napozás, a szoláriumhasználat és az erős napfényen történő tartós munkavégzés.
Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: többek között az antimikrobiális szerek, az epilepsziaellenes szerek, az antidepresszánsok, bizonyos szív- és érrendszerre ható gyógyszerek (például bizonyos vizelethajtók), a nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes bőrgyógyászati szerek, helyileg alkalmazható kezelések (például a kátránytartalmú készítmények), gyógynövény-készítmények (például a szentjánosfű), retinoidok, valamint a cukorbetegségben alkalmazott bizonyos antidiabetikumok.
A napallergia kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos betegségek, például az öröklött porfirin-anyagcserezavar (porfíria), egyes hiánybetegségek (niacinhiány), és bizonyos autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythamatosus, dermatomyositis).
A napallergia lehetséges szövődményei
A napallergia direkt szövődménye lehet a viszonylag gyakran kialakuló pigmentáció, ami néhány hónap alatt elhalványodó, olykor évekig fennálló, barnás-lilás bőrelszíneződést jelent.
A túlzásba vitt napozás hosszú távon rosszindulatú bőrdaganatokat okozhat. Az enyhébb változatoktól (bazálsejtes karcinóma, spinalioma/laphámrák/) egészen a festéksejtes bőrrákig (melanoma malignum) bármelyik előfordulhat.
A napallergia provokálhatja bizonyos betegségek kialakulását vagy rosszabbodását. Ilyen, ún. fotoaggravált kórképnek tekintendők egyes autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythematosus, autoimmun hólyagos megbetegedések, és dermatomyositis /bőr és izmok gyulladásával járó autoimmun kórkép/), valamint egyéb bőrelváltozások, mint a heveny gyulladásos hólyagos betegség (erythema multiforme), a herpes solaris, a kután T-sejtes limfóma, a niacin (B3-vitamin) hiánya okozta bőrelváltozás (pellagra), a fotoszenzitív pikkelysömör és az atopiás dermatitis.
A napallergia diagnosztizálása
A napallergia kórismézése a kórelőzmény és a klinikai tünetek megtekintése alapján történik. A kórelőzmény felvétele során a bőrgyógyász szakorvos tájékozódik az esetlegesen meglévő betegségekről és gyógyszerszedésről, valamint arról, hogy a beteg mennyi időt töltött napon, milyen anyagokkal érintkezett, használt-e valamilyen kozmetikumot.
A napallergia kezelése
A napallergia tünetei vizes rázókeverékkel, súlyos esetben szteroid krémekkel csökkenthetők. A fotodermatosisok aktív tüneteinek kezelése szájon át szedett gyógyszerekkel (antihisztaminok /allergiaellenes szerek/, szisztémás szteroidok), valamint helyi gyulladáscsökkentők alkalmazásával történik.
Kisfokú kiütéses tünetek kezelésére gyulladásgátló spray-k, emulziók, krémek, súlyos esetben szteroidtartalmú, külsőleg alkalmazható szerek használata javasolt. A hólyagocskák vizes rázókeverékkel száríthatók, ritkábban hólyagmegnyitás válik szükségessé. A letisztított felületekre antiszeptikus, hámosító kenőcsös fedőkötés helyezése javasolt.
A fény által is provokált (fotoaggravált) kórképek esetén az alapbetegség kezelését rendszeres és tartós fényvédelemmel kell kiegészíteni.
A napallergia megelőzése
A napallergia kialakulásának megelőzése a közvetlen napfény elkerülésével, védőruházat viselésével és fényvédők használatával lehetséges. Cél a bőr természetes védelmének megőrzése és a bőr védekezőképességének stimulálása.
Fotoallergiás, idiopathiás kórképekben ún. megelőző fényterápia javasolt, amelynek lényege, hogy a tavasz kezdetekor, négyhetes kúra keretében, alacsony dózisú ultraibolya sugárzással szoktatják hozzá a beteg bőrét a napfényhez (deszenzibilizálás). Valamennyi fotodermatosisban a lokális fényvédők személyre szabott használata a leghatásosabb védekezési módszer. Más-más készítményt kell használniuk azoknak, akiknek a bőrén melasma (pigmentált, barna foltok), a bőr öregedésével együtt járó pigmentfoltok találhatók, vagy akik napallergiában szenvednek. A fényérzékenyek, azaz a napsugárzásra intoleráns bőrű személyek különösen ki vannak téve a bőrrák veszélyének, ezért nekik erős fényvédelemre van szükségük. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak 60 százaléka 11-15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás. Tévhit, hogy a vízben nem lehet leégni, az ultraibolya sugarak ugyanis behatolnak egy méterrel a víz felszíne alá. A fényvédelmet újra és újra meg kell ismételni, azaz fürdés, izzadás, törölközés után gyakran és bőségesen fel kell vinni a bőrre a készítményt a folyamatos védelem biztosítása érdekében.
Amennyiben napallergiában szenved, maradjon árnyékban, viseljen védőruházatot, és ha a kiütések már megjelentek, a kezelőorvosa által javasolt külsődleges készítményt használja. Használjon 50 faktoros fényvédő krémet.
Napallergia gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején
Különös gondot kell fordítani a kisgyermekek bőrének védelmére, ugyanis a kisgyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.
Az életkor előre haladásával megváltozik a bőr struktúrája, ezzel együtt sérülékenyebbé válik a bőr. Ezért időskorban a nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és szalmakalap viselése – javasolt.
Várandósság alatt fokozott figyelmet igényel a bőr védelme, mivel a megváltozott hormonháztartás hajlamosíthat bőrbetegségekre, így a napallergiára is.
