Pszichoterápia

A pszichoterápia a beteggel történt megállapodás – úgynevezett terápiás szerződés – alapján, lélektani eszközökkel végzett kezeléssorozat.

Olyan, a pszichés betegségek kezelését szolgáló segítő-gyógyító beavatkozás, amely közvetlen, szóbeli vagy egyéb (nonverbális) kommunikáció révén hoz létre változásokat az élményfeldolgozásban és a magatartásban.

A pszichoterápia kötött időtartamú és gyakoriságú üléseken történik, egyéni, páros vagy csoportos formában. Pszichoterápiás tevékenységet pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező pszichiáterek, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, valamint klinikai szakpszichológusok végezhetnek.

A pszichoterápia típusai

A pszichoterápiában számos módszer és megközelítés alkalmazható. A fő irányzatok mentén megkülönböztetünk mélylélektani-analitikus, gondolkodási (kognitív) és viselkedésalapú, illetve személyközpontú, humanisztikus módszereket is. A pszichoterápia általában hosszabb, időigényes kezeléssorozat, de léteznek rövidebb módszerek is (pl. fókuszterápia). Általában a probléma vagy a pszichés betegség természetétől függ, hogy a kezelés meddig tart.

A pszichoterápiák különböző módszerei gyakran keverednek egymással a hatékony kezelés érdekében, illetve számos speciális elemmel is kiegészülhetnek (pl. hipnózis, pszichodráma, relaxációs terápiák).

Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia

A célzott pszichoanalitikus elemzés azt foglalja össze, hogy a páciens korábbi érzelmi-kapcsolati élményei és tapasztalatai hogyan határozzák meg jelenlegi kapcsolati működését, és mindez hogyan hozható összefüggésbe a jelenleg észlelt panaszaival. A terapeuta ösztönzi a klienst, hogy a kapcsolatairól és a másokhoz – például a szüleihez – fűződő érzéseiről, gyermekkori élményeiről beszéljen. Ez lehetővé teszi a terapeuta számára, hogy felfedje a múltbeli események és a jelenben tanúsított magatartások közötti összefüggéseket.

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia a viselkedésterápia és a kognitív terápia szemléletét és módszereit vegyíti. A kognitív terápia célja, hogy a kliens megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek az általa megélt kellemetlen állapothoz vezettek. Ennek folytán képessé válik a szomorúsághoz, reménytelenséghez, haraghoz vagy szorongáshoz vezető gondolatok átértékelésére. A terápiában a pszichoterapeuta és a kliens együtt dolgozik azon, hogy felismerjék, módosítsák és kijavítsák az érzelmi problémát előidéző gondolkodást és cselekedeteket irányító hibás alapfeltevéseket és szabályokat.

A viselkedésterápia célja a megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása, valamit a stressztűrő képesség fejlesztése. A kognitív viselkedésterápia célja általában egy körülírt probléma megoldása.

Kognitív analitikus terápia

A kognitív analitikus terápia a pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia és a kognitív viselkedésterápia módszereit vegyíti annak tisztázása céljából, hogy a páciens viselkedése hogyan okoz számára nehézségeket, és hogyan tud fejlődni az önsegítés és megoldási kísérletek révén.

A kognitív analitikus terápia első ülésein a kliens élettörténetének megbeszélése történik, ábrákkal kiemelve a potenciálisan problémákat jelentő eseményeket. Ezeket értelmezve a terapeuta feltárja, hogy milyen tudattalan konfliktusok húzódhatnak meg a tünetek mögött. A terapeuta naplókat és fejlődési ábrákat vezet. Ezek segítik azoknak a készségeknek a fejlesztését, amelyeket a kliens a terápia befejeztével a későbbiekben is alkalmazhat.

Interperszonális pszichoterápia

Az interperszonális (személyközi) pszichoterápiás szemlélet szerint a pszichés betegség kialakulásának hátterében különböző társas jellegű problémák állhatnak. A társas problémák alábbi fő területei különíthetők el:

• • Gyász. Gyászreakció nemcsak halálesetek kapcsán, hanem hétköznapi okokból, a veszteség egyéb formái miatt is elindulhat (pl. szakítás, költözés). A terápia stratégiai célja a gyász folyamatának elősegítése, valamint új kapcsolatok és tevékenységek kialakítása.
  • Szerepmegkérdőjelezés. A beteg valamely való életbeli szerepét (házastárs, szülő, munkatárs, főnök stb.) megkérdőjelezi egy másik személy. A terápia stratégiai célja feltárni a vita és a kapcsolat természetét, és megtalálni a megoldási lehetőségeket.
  • Szerepváltás. Az egyén valamilyen státuszának megváltozása (például szülővé válás, előléptetés, súlyos betegség). A terápia stratégiai célja az új szerep előnyeinek és kihívásainak feltárása, a szükséges új készségek kialakítása, valamint a korábbi szerep előnyeinek és hátrányainak áttekintése.
  • Társas deficit. Olyan személyiségvonások és viselkedések vagy azok hiánya, amelyek megakadályozzák a pácienst kapcsolatok létesítésében és fenntartásában. A terápia stratégiai célja a hiányzó kapcsolati készségek elsajátítása.

Személyközpontú pszichoterápiák

A személyközpontú pszichoterápiák arra fókuszálnak, hogy a kliens megismerje, hogyan gondolkodik saját magáról, és ráébredjen a saját erősségeire. A cél az önmagáról való pozitívabb gondolkodás, az önismeret és az öntudat fejlesztése. A terapeuta a feltétel nélküli elfogadás, együttérzés és hitelesség révén olyan optimális gyógyító légkört teremt, amelyben a kliens énje nem érzi magát veszélyeztetve.

A terápia előrehaladott szakaszában a kliens felismeri elfojtott pozitív és negatív attitűdjeit, rejtett motivációit. A terápiában szerzett önbizalom segítségével bátrabban próbálkozik az életben, a terápián kívüli térben is. A jövővel mint lehetőséggel néz szembe. A terápia tartós, gondolkodáson alapuló (kognitív) és viselkedéses változásokhoz vezet.

Család- és párterápia

Családtag(ok) vagy partner bevonásával végzett, a közös problémamegoldást célzó terápia.

A családterápia általában az ún. rendszerelmélet szerint történik, amely abból az alapvetésből indul ki, hogy a tünethordozó családtag a család egészének működésbeli zavarát képviseli. Mivel bármely családtag viselkedése hat az összes többi tag viselkedésére is, egy tag viselkedésének elemzésekor a rendszer egészét kell feltérképezni.

A párterápiában a terapeuta két, egymással hosszú távú párkapcsolatban lévő személlyel dolgozik. A párterápia olyan esetben alkalmazható, amikor egy kapcsolat rosszul működik, vagy válságba jut, de a felek hibás működési mechanizmusaikat felismerve változtatni kívánnak közös helyzetükön.

Párterápiás megközelítés javasolt a családterápia helyett, ha a gyermek pszichés zavara a szülők közötti problémákra vezethető vissza.

A pszichoterápia fő javallatai

A pszichoterápia a pszichiátriai betegségek széles skálájának kezelésében alkalmazható. A szakembert által nyújtott pszichés támogatás jó eredményeket hozhat többek között:

• depresszióban,
• szorongásos zavarokban,
• borderline személyiségzavarban,
• kényszerbetegségben (obszesszív-kompulzív zavar),
• poszttraumás stressz zavarban,
• evészavarokban (pl. anorexia nervosa, bulimia),
• szenvedélybetegségekben ( alkohol- és drogfogyasztás).

A pszichoterápia menete

A pszichoterápia megkezdése előtt a terapeuta és a kliens terápiás szerződést köt, amely tartalmazza a terápia célját/céljait, a beteg és a terapeuta tennivalóit, a terápia formai jellegzetességeit, körülményeit és kereteit, az időhatárokat és a rendszerességet, valamint a hiányzásra és elérhetőségre vonatkozó kiegészítő megállapodásokat.

A pszichoterápia kezeléssorozat keretében, üléseken történik. Az ülések gyakorisága és időtartama előre rögzített. A pszichoterápiás ülés időtartama alapesetben 60 perc, amelyből a beteggel töltött idő 45-50 perc. Egyes módszerek esetében dupla (például ambuláns csoport-pszichoterápia, családterápia), illetve tripla (pszichodráma, családterápia) ülések zajlanak. Bizonyos módszerek, illetve támogató terápiák esetében indokolt lehet a felezett ülés (25-30 perc).

A pszichoterápia történhet pszichoterápiás szakrendelésen vagy fekvőbeteg-ellátás keretei között, pszichoterápiás osztályon is. A terápia formáját a kezelendő állapot és a páciens körülményei határozzák meg.

Hogyan kérjen szakszerű segítséget?

Élete során mindenki átél és tapasztal olyan időszakokat, amikor a fokozott lelki és fizikai terhelés mellett pszichés támogatásra lehet szüksége a hatékonyabb megküzdés érdekében. Ilyenkor kérheti pszichológus vagy pszichiáter segítségét is.

Ha úgy érzi, hogy a mindennapi feladatokkal vagy a társas kapcsolatokkal való megküzdés nehézséget okoz, és szeretne ezen változtatni, forduljon bizalommal háziorvosához, aki segít megtalálni a megfelelő szakembert a probléma kezeléséhez, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai rendelőt. A pszichiátriai szakrendelés beutaló nélkül felkereshető.

Ha támogató beszélgetésre, esetleg tanácsra van szüksége a lelki problémák megoldásához, hívja a 0–24 órában ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot a 116-123-as számon.