A kisebb szemsérülések, amelyeket például por vagy egyéb ártalmatlan anyagok okoznak, házilag is egyszerűen kezelhetők a szem vizes öblítésével, a komolyabb esetekkel azonban szakorvoshoz kell fordulni.
A komolyabb szemsérülések, amelyeket valamilyen éles, hegyes eszköz, szembe jutott tárgy, forgács, szilánk, szemet (is) ért ütés, illetve maró anyag okoz, esetenként sürgős szemész szakorvosi ellátást igényelnek.
A szemsérülések fajtái
Conjunctivalis (kötőhártya), cornealis (szaruhártya), idegen test
A szem felszínére sokféle idegen test (pl. fémforgács, növényi részek, üvegszilánkok stb.) kerülhet. Szúró érzéssel, könnyezéssel, vörösséggel járhatnak. A szemészorvos a szemfelszínt érzéstelenítve, réslámpa mellett távolítja el az idegen testet, a kötőhártyáról vattapálcával, a szaruhártyáról lándzsával. A szemhéjak kifordításával az orvos arról is meggyőződik, hogy nincsenek további idegen testek a szem felszínén. Egy hétig antibiotikumos szemcsepp használata javasolt.
A szaruhártyába mélyen hatoló idegen testek akár hegeket, cornealis homályokat is hagyhatnak maguk után, amelyek egy életen át zavarók lesznek a látásban. Ezért is nagyon fontos hangsúlyozni a védőszemüveg használatát, ha olyan munkakörben dolgozik, ahol fennáll a szemsérülés veszélye!
Intraocularis (szemen áthatoló) idegen test
Leggyakrabban kalapálás, favágás során kerülhet idegen test akkora erővel a szembe, amely áthatol a szem elülső felszínén, és az üvegtesten keresztül egészen a retináig juthat. Ollóval, ceruzával is előfordulhat, hogy „belekap” valaki a szemébe.
Ha a szem elülső felszínének repesztett sebe, illetve az ultrahangfelvétel alapján felmerül az intraocularis idegen test gyanúja, azt koponya-CT segítségével erősítik meg. Az igazolt intraocularis idegen testet műtéti úton távolítják el, olyan nagyobb szemészeti centrumban, ahol vitrectomia műtétre (az üvegtest és a retina sérüléseinek sebészi megoldása) szakosodott szakemberek dolgoznak.
A várható látásélesség nagyban függ az idegen test méretétől, helyzetétől és a károsodás mértékétől, amit a szemben okozott.
Ínhártyaszakadás (ruptúra), szaruhártya-perforáció
Sürgősségi kórképek, amelyek esetén mihamarabb össze kell varrni a sérült szöveteket, és vissza kell állítani a szemgolyó integritását. A helyzetet tovább rontja, ha a szivárványhártya (írisz) beboltosul a sérülésbe. 6 óránál többet nem lehet a szivárványhártya a szemgolyón kívül.
A leggyakoribb hiba, amit elkövethetünk, ha ilyenkor gézlapokkal lefedve a szemgolyót próbáljuk meg orvosolni a helyzetet. Nem szabad olyan anyagokkal tamponálni a szemet, amelybe beleragadhatnak a szemgolyó képletei. A legjobb műanyag óraüvegkötést tenni a sérült szemre, és mihamarabb jelentkezni a területileg illetékes szemészeten. A perforáció nyilvánvaló tünetei: vérzések a kötőhártyán, szaruhártyán, az elülső csarnokban, áthatoló seb, szivárványhártya-előesés (iris prolapsus), sekély csarnok vagy a csarnok hiánya, lencsehomályok és hypotoniás szemgolyó (a szemnyomás csökken, így a szem alakja nem megtartott).
A szemgolyón végzett rekonstruáló műtétek mellett nagyon fontos a helyi és szisztémásan alkalmazott széles spektrumú antibiotikum-terápia a fertőzések megelőzésére, illetve a tetanusz-profilaxis.
Tompa sérülések
Bár nem járnak olyan drasztikus jelekkel, mint az előző csoport, nem szabad alábecsülni a tompa tárgyak által okozott szemészeti károkat sem. Tompa sérülés esetén ne fújjuk ki az orrunkat, a fejünket próbáljuk függőlegesen tartani. A szennyeződéseket folyó vízzel mossuk le, majd fedjük steril gézlappal. A csontos szemüreg bemenetelénél nagyobb tárgyak (pl. teniszlabda, hógolyó, pezsgősdugó, légzsák, gumipók) gyakran okoznak ún. blow out törést, mely során a szemgödör alsó, csontos falában keletkezett törés miatt az alsó egyenes, valamint ferde szemizmok becsípődnek. További tünetek lehetnek a bevérzés a kötőhártya alatt, a kötőhártya-ödéma, a pupilla tágulata, a szemlencse elszürkülése vagy elmozdulása, esetleg a szemnyomás megemelkedése. A szivárványhártya-gyök leszakadhat, az elülső csarnokban vér jelenhet meg, hematómák, duzzanatok alakulhatnak ki a szem körül.
A nagy erejű sérülések a szem hátsó szegmentumában is okozhatnak sérüléseket: üvegtesti vérzések, látóideg-sorvadás, érhártya leválása. Ezen esetekben a konzervatív terápia és a műtét szükségességének megítélése tapasztalt szemész szakorvos feladata.
Sav és lúg által okozott sérülések
Sav vagy lúg okozta sérülések esetén azonnal folyó vízzel öblítse ki a szemét, majd keresse fel a területileg illetékes szemészetet. Vigye magával a sav, lúg dobozát. Fontos, hogy csak a perforált (kilyukadt) szemet kell bekötni. A maródások esetén a fekvőbeteg-intézménybe küldésig nem kell kötést alkalmazni. A sérülések súlyosságuk szerint különböző stádiumba sorolhatók, amelyek eltérő kezelést igényelnek. Maga a károsodás mértéke függ a károsító anyag típusától, mennyiségétől és az expozíciós időtől. Ilyen esetekben a kötőhártya állapota sokszor döntő tényezőként szerepel: ha a kötőhártya vérbő, a sérülés enyhébb fokú, ha fehér, érmentes, elhalt, a sérülés súlyos.
A lúgsérülések (mész vagy malter) általában súlyosabbak. A lúg mélyebbre hatol a szövetekbe, a szövet elhalása a sérülés pillanatában elkezdődik, és hónapokig tarthat, a hegesedés csak nagyon lassan kezdődik. Sav hatására egy másfajta szövetelhalás alakul ki a szemben, amely mintegy barriert képezve megakadályozza a sav penetrációját, így a mélyebb részek nem sérülnek. A súlyos maródásos sérülések során a szemhéjak is roncsolódhatnak, a hám elpusztulhat, a hegesedés folyamán a szemhéj ránőhet a szemgolyóra, illetve a szemhéjak is összenőhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az érintett személyt haladéktalanul a területileg illetékes sürgősségi betegellátásra vagy szemészetre kell juttatni az alábbi esetekben:
- éles vagy hegyes tárgy szúrta át a szem felszínét;
- sav vagy lúg került a szemébe;
- a sérülést követően látászavar lépett fel;
- lehetetlenné válik a szem mozgatása vagy nyitva tartása;
- vér vagy csarnokvíz folyik a szemből. A csarnokvíz testhőmérsékletű folyadék, amelyet a sugártest termel. Az elülső csarnokba jut, majd a csarnokzug képletein keresztül távozik. Perforáló szaruhártya-sérüléskor a kifolyó csarnokvizet a beteg „meleg könnyezésként” éli meg.
Háziorvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha a látszólag enyhe szemsérülés tünetei 24 óra elteltével sem javulnak.
Mit tehet szemsérülés esetén?
Szemsérülés esetén nem szabad megkísérelni a szembe jutott, a szemet átszúró tárgyak eltávolítását. Ne dörzsölje, piszkálja, nyomkodja a szemét! Amennyiben a sérülés enyhe fokú, illetve valamilyen szembe jutott por vagy irritáló, de ártalmatlan anyag okozta, a házilagos kezelés a szem öblítéséből áll az alábbiak szerint:
- a szem öblítése kizárólag tiszta vízzel történhet (vízcsap, zuhanyzó vagy – folyó víz híján – palackozott víz);
- a nyitva tartott szem felszínét lehetőleg a fül irányából tanácsos öblíteni, legalább húsz percig;
- a víz ne legyen forró, a vízsugár pedig ne legyen erős.
A szemet is érintő – erőteljes ütés következtében kialakuló – véraláfutás házilagos kezelése során javallott a száraz jegelés (textíliába csomagolt jéggel), alkalmanként 10-20 percig, két napon keresztül. A jeget közvetlenül a bőrfelszínre tenni nem szabad. Továbbá ajánlott C-vitamin és bő folyadék fogyasztása.
A szemsérülés következményeinek teljes elmúltáig kerülendő a kontaktlencse viselése és a szemkörnyék sminkelése.
