Az inak rostos, kemény szalagok, amelyek a csontokhoz erősítik az izmokat, és az izmok összehúzódásakor elősegítik a csontok és ízületek mozgását. Az inakat védő külső réteg az ínhüvely, amely az ín könnyedebb mozgását lehetővé tevő ún. synoviális folyadékkal csökkenti a súrlódást.
Az íngyulladás (tendinitis) az inak fájdalmas, gyulladt állapota. Elsősorban a közép- és idős korúakat érinti, de előfordulhat fiatalkorban is intenzív testmozgás vagy megerőltető, monoton munkavégzés hatására. Az inat körülvevő ínhüvely érintettsége ínhüvelygyulladást (tenosynovitis) okozhat.
Az íngyulladás főbb tünetei
Az íngyulladás fő tünete az érintett ín környékén jelentkező, mozgatásra és terhelésre fokozódó fájdalom. További jellemző tünet lehet az ízület körüli duzzanat és melegség, esetenként bőrpír. Az ínhüvely a felgyülemlő váladék miatt olykor megvastagodhat, máskor száraz marad és az inakhoz dörzsölődik, aminek jele a mozgatással kiváltható recsegő, reszelő hang.
Az inak többnyire a váll, a könyök, a csukló, az ujjak, a térd, a comb és a lábfej területén érintettek. Az ínszalagok leggyakoribb gyulladásos elváltozásai az alábbiak:
- Váll: a vállízületet körülölelő izmok és inak csoportjában, az ún. rotátor köpenyben a fokozott használat, apró sérülések vagy szakadás miatt gyulladás keletkezik és mész rakódhat le, ami a vállízület mozgásainak – főként a felkar mozgatásának – fájdalmas beszűkülésével jár (tendinitis calcificans).
- Ugrótérd (tendinitis patellaris): a térdkalácsot és a sípcsontot összekötő ín gyulladása, amely leggyakrabban az ugrómozgás ismétlődésével járó sportágak (például kosárlabda, röplabda) művelése következtében fordul elő. Az ínban apró szakadások keletkeznek, amelyek megszaporodása fájdalmat okoz a gyulladás és az ín gyengülése miatt.
- Teniszkönyök (epicondylitis lateralis humeri): fokozott fizikai igénybevételből eredő íngyulladás, illetve lassan kialakuló csonthártyagyulladás, amely az izmok tapadási helyén jön létre. Nemcsak teniszezőknél, hanem bárkinél kialakulhat, aki tartósan megterhelő fizikai munkát (például ásás, emelés) végez, vagy gyakran ismétlődő mozdulatot hajt végre.
- Achilles tendinitis: a lábszár hátulsó felében a sarokhoz lefutó ínszalag (Achilles-ín) túlterhelés vagy nagy testsúly hatására begyulladva duzzadttá, feszessé, fájdalmassá válik.
- Pattanóujj (digitus saltans): az ujjak ujjhajlító inainak ínhüvelyében kialakult gyulladás ínhüvelyszűkületet eredményez. A gyulladás miatt megvastagodott hajlító ín az ujj nyújtásakor kattanó hang kíséretében megakad.
- De Quervain tenosynovitis: a hüvelykujj kéztől távolodó mozgását segítő ín idült gyulladásának hatására az ínhüvelyben szűkület alakul ki, és az ínhüvely fala jelentősen megvastagszik.
- Bicepszín-gyulladás: a felkar elülső felén lévő kétfejű karizom vállízületi inas részének gyulladása, amely fájdalmat okoz a kar fej feletti helyzetében és túlzott nyújtás esetén, valamint a tapadásai pontokon nyomásérzékenységgel jár.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha néhány napos pihentetést követően sem érez javulást, és fájdalmas panaszai továbbra is fennállnak, forduljon ortopéd szakorvoshoz. Sporttevékenység vagy egyéb megterhelő tevékenység hatására hirtelen fellépő komoly fájdalom esetén jelentkezzen traumatológiai vagy ortopéd szakrendelésen, illetve a lakhelye szerint illetékes sürgősségi betegellátó osztályon, ahol van traumatológiai ellátás.
Az íngyulladás kiváltó okai
Az íngyulladás leggyakoribb oka a sportolás közben keletkezett ínsérülés, valamint a túlzott igénybevétel és terhelés.
Egyes ízületi betegségek – például a rheumatoid arthritis, a scleroderma, a köszvény és az alsó végtag ízületeiben ízületi megbetegedést okozó Reiter-szindróma – ráterjedhetnek az inakra is. Gonorrhea esetén a betegséget okozó baktériumok ínhüvelygyulladást (tendovaginitis) okozhatnak a váll, a csukló, az ujjak, a csípő, a boka vagy a lábfej inaiban.
Az íngyulladás lehetséges szövődményei
Ha az íngyulladás néhány hétnél tovább is eltart, elváltozásokat okozhat az ínban, apró repedések keletkezhetnek az inat körülvevő szövetekben, illetve károsodás léphet fel az ín csonthoz való kapcsolódásánál (tendinopathia). Amennyiben a tünetek hosszabb távon fennállnak, az ín akár el is szakadhat. Ilyenkor az ín korábbi lefutásának mentén hiány tapintható, a mozgás nehezítetté, korlátozottá válik.
Az íngyulladás diagnosztizálása
Az íngyulladás kórismézése a fizikális vizsgálaton, az érintett ín mozgásterjedelmének vizsgálatán alapszik. További vizsgálatok elvégzésével hasznos információ nyerhető az inak és környezetük állapotáról. Röntgenfelvétellel kimutatók az esetlegesen lerakódott meszesedések és járulékos csontsérülések. A képalkotó vizsgálatok (ultrahang vagy MR) a lágyrészek állapotának megítélésében és az érintett inak pontos meghatározásában nyújtanak segítséget.
Az íngyulladás kezelése
Az íngyulladás okozta panaszok általában néhány nap elteltével megszűnnek, de a gyógyulás olykor hetekig vagy hónapokig is tarthat. A hosszadalmas felépülés azzal magyarázható, hogy az inaknak eredendően gyenge a vérellátása és lassú a szöveti anyagcseréje. Javasolt az érintett terület nyugalomba helyezése és az adott testtáj tehermentesítése, ami bizonyos esetekben – például az Achilles-ín gyulladásakor – nehezen megoldható. A gyógyulás elősegíthető továbbá az ízületet rögzítő sín viselésével, jegeléssel. A fájdalom és egyéb panaszok nem-szteroid gyulladásgátló szerek alkalmazásával enyhíthetők.
Lassan gyógyuló íngyulladás esetén egyéb kezelési módok – fizioterápia, szteroidot tartalmazó injekció adása, lökéshullám-terápia – alkalmazása javasolt. A konzervatív terápia eredménytelensége, illetve bizonyos elváltozások (például pattanóujj, teniszkönyök) esetén sebészeti beavatkozás válhat szükségessé.
Mit tehet íngyulladás esetén?
Íngyulladás megléte esetén törekedjen az érintett testrész pihentetésére, kerülje az olyan típusú tevékenységeket, amelyek előidézték a gyulladást. Ha a munkájához kötődően szükséges ismétlődő vagy egyéb megterhelő mozgásokat végeznie, kérje munkáltatóját, hogy átmenetileg más jellegű terheléssel járó feladatokra állítsa át. Ha jegeléssel kívánja csökkenteni fájdalmát és a gyulladást, a fagyás megelőzése érdekében ügyeljen arra, hogy a jég ne érintkezzen közvetlenül a bőrével. A jegelést két-három óránként körülbelül 20 percig alkalmazza. A fájdalmas területen viselt rögzítő sínt vagy fáslit éjszakára mindig távolítsa el. Amennyiben az íngyulladás miatt sebészi beavatkozáson esett át, a műtétet követően néhány hónap – a kezelőorvos utasítása szerinti időtartam – leteltével folytathat újra sporttevékenységet.
Az íngyulladás megelőzése
Az íngyulladás megelőzésének alapvető módja a testedzést megelőzően végzett alapos bemelegítés, a gyakorlatok helyes végzési módjának az elsajátítása, valamint a sporttevékenységet követő levezető lazítás, nyújtás. Sokszor ismétlődő mozdulatsorok végzése közben célszerű kisebb szüneteket beiktatni. Korábbi íngyulladás esetén a mozgástevékenység újrakezdésekor ajánlott a fokozatosság elvének betartása, és a megszokottól eltérő típusú mozgásformák végzése.
