A veszettség állatról emberre terjedő halálos fertőzés, amit a Lyssa-vírusok okoznak. A fertőzés jellemzően az állat váladékaival terjed, például harapással, marással az állat nyálán keresztül vagy a veszett állat tejének fogyasztásával.
A vírus az idegek mentén terjed, a központi idegrendszerbe eljutva agyvelőgyulladást okoz, mely beavatkozás nélkül minden esetben halálos kimenetelű.
A veszettség terjedése és kifejlődése függ:
- a szervezetbe jutott vírus mennyiségétől;
- a sebzés mélységétől és milyenségétől;
- a harapás helyétől;
- és attól, hogy ruhával fedett területen történt-e az expozíció.
Fertőző forrás lehet a róka vagy a kutya, macska, farkas, madarak (vadmadarak), erdei vadak, denevér, mókus, juhok, marhák, sertések stb.
Lásd még: Lyssa-vírusok
A veszettség tünetei
Figyelem! A harapástól, karmolástól számítva a tünetek megjelenéséig akár hetek, hónapok is eltelhetnek. Minél közelebb van a vírus bejutásának helye az agyhoz, annál hamarabb jelennek meg a tünetek.
Az első, bevezető szakaszban influenzaszerű tünetek jelentkeznek:
- gyengeségérzés,
- lehangoltság,
- álmatlanság,
- láz,
- fejfájás,
- étvágytalanság.
A sebzés helye érzékeny és fáj, de a harapás helyén kellemetlen vagy viszkető érzet, zsibbadás is előfordulhat. Ez a szakasz kb. 2-10 napig tart.
A második, izgatottsági szakaszban akut nyugtalanság, nyelési görcsök, szorongás, dührohamok jelentkeznek (így ezt a szakaszt dühöngő szakasznak is hívják), tipikus a víziszony, a garatizmok görcse, a beteg rekedt és félrenyel. Előfordulhat tudatzavar, delírium és hallucinációk is jelentkezhetnek. Ez a szakasz kb. 2-3 napig tart, a láz egyre erősödik, remeg és nyáladzik a beteg.
A harmadik, bénulásos szakaszban a száj, a garat- és gégeizmok görcsei miatt a beteg a nyálát nem tudja lenyelni, erősen „nyáladzik”. A hangok, fények is görcsöket válthatnak ki, a beteg egyre gyengébb. Végül bénulás, kóma lép fel, majd beáll a halál.
Ha a klinikai tünetek kialakulnak, a betegség és a halálos kimenetel már általában visszafordíthatatlan. Eddig összesen 20 emberi túlélőt dokumentáltak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben bármilyen állat megharapta, megkarmolta, veszett állatot nyúzott vagy annak tejét itta, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a veszettség korai beavatkozás nélkül csaknem minden esetben halálos az emberre nézve.
Az állatharapások szakszerű kezelése érdekében keresse fel a területileg illetékes sebészetet vagy baleseti sebészeti ügyeletet!
A veszettség diagnosztizálása
A vírus jelenléte a nyálban, vérben (embernél és állatnál egyaránt) és az elhullott állat agyvelőjének szövettani vizsgálatával is kimutatható. A mintát, ha az állat befogható, az állatorvos küldi a laboratóriumba.
Ha háziállat harapta meg, az állatot 15 napra karanténba kell helyezni megfigyelés céljából. A róka expozíció minden esetben veszettségre gyanús és haladéktalanul el kell kezdeni a postexpozíciós oltási sorozatot az embernél.
A veszettség kezelése
A veszettségre gyanús expozíciót a kezelőorvosnak jelentenie kell a járványügyi hatóságoknak, akik elkezdik az aktív immunizálást a Védőoltási Módszertani Levél ajánlása szerint.
Amennyiben a fertőzésnek alapos gyanúja áll fenn, oltási sorozatot kell adni, azért hogy a betegség ne alakuljon ki.
Az oltási sort időben el kell kezdeni (lehetőleg már az expozíció napján).
- Ha valaki 5 éven belül teljes oltási sorozatban részesült és ismét veszettségre gyanús állat harapta meg, akkor 2x1 dózis oltóanyag beadása szükséges a 0. és 3. napokon.
- Aki 5 évnél régebben részesült veszettség elleni oltásban, azt három alkalommal kell védőoltásban részesíteni 4 adag oltóanyaggal.
- A fokozott fertőződési veszélynek (fejsérülés történt, a páciens több helyen mélyreható sérülést szenvedett, a sérülés és az oltási sorozat megkezdése között két hét, vagy annál több idő telt el) kitett, valamint a csökkent védekezőképességű személyeknek (szerzett vagy veleszületett immunhiány) öt alkalommal összesen hat adag oltóanyagot kell beadni.
Amennyiben az oltási sorozat megkezdését követően az állat megfigyelhetővé válik és egészséges, az oltásokat abba kell hagyni.
Az exponálódott ember tetanusz elleni védőoltást is kap és a sebet gondosan fertőtlenítik, ellátják, minden esetben nyitva kezelik.
Mit tehet, ha feltehetően veszett állat támadta meg?
Amennyiben vadon élő állattal került kontaktusba (pl. harapás, karmolás, nyúzás, benyáladzás), azonnal értesíteni szükséges a háziorvost! A fertőzött vadon élő állatok megtévesztően szelídeknek mutatkozhatnak, viselkedésük azért változik meg, mert a vírusfertőzés esetükben is tudatzavart okoz.
Fontos és kötelező a kutyák évenkénti veszettség elleni oltása is. Amennyiben megharapta egy kutya, el kell kérni az eb oltási igazolványát!
Ha az állat nem részesült veszettség elleni oltásban, azt jelezni kell az állategészségügyi hatóságoknak, és az állatot járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
Ha bármilyen apró rágcsáló, patkány, mókus, egér, vagy madár, denevér stb. megkarmolja, megharapja, a sérülést nem szabad figyelmen kívül hagyni! Az állatharapással orvoshoz kell fordulni!
A veszettség megelőzése
A fertőzésnek potenciálisan kitett személyeket (pl. állatorvos, vadász, barlangász) preexpozíciós oltási sorozatban részesítik.
Magyarországon a rókákat szájon át vakcinálják: kis élelmiszercsomagokat helyeznek el az élőhelyükön, melyek tartalmazzák a vakcinát, ezt a rókák megeszik.
A kutyákat kötelező, a macskákat pedig ajánlott beoltatni veszettség ellen, különösen akkor, ha kertben vagy szabadban is mozgó állatról van szó, amely találkozhat fertőzött, vadon élő állatokkal.
Az Európai Unióban érvényes kisállatútlevélnek viszont érvényességi feltétele a veszettség elleni védőoltás megléte a macskák esetében is.
