egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A mandulák (latinul tonsillák) az emberi szervezet fej-nyak régiójában elhelyezkedő nyirokszervek. Fő feladatuk az itt behatoló kórokozók megállítása. Műtéti szempontból két mandulának van kiemelt szerepe: a garatmandulának (tonsilla palatina), amely a garatban két oldalon, a garatívek között található, és az orrmandulának, amely eszközös vizsgálat nélkül nem látható, mivel hátul, az orrgarat falán helyezkedik el.

 

A mandulák gyulladásának kezelése többnyire konzervatív módon, láz- és fájdalomcsökkentő szerekkel, illetve baktérium okozta fertőzés esetén antibiotikum adásával történik. Mivel a manduláknak fontos élettani szerepük van a fertőzések elleni védekezésben, részleges vagy teljes műtéti eltávolításuk csak különösen indokolt esetben, például krónikus mandulagyulladás miatt történik meg. Míg régebben a mandulaműtét igen gyakori beavatkozás volt, addig napjainkban már jóval ritkábban, szigorú szakmai protokoll szerint kerül rá sor.

 

A műtét elvégzését indokló tényezők

A mandulaműtét elvégzését számos kórok indokolhatja. Ezek között lehetnek akut és krónikus kórképek. A leggyakoribb műtétet igénylő akut kórkép a tüszős mandulagyulladás szövődményes formája, amikor a mandula mellett gennyel telt tályog alakul ki. A tüszős mandulagyulladás diagnózisa már a jellegzetes elváltozás alapján sejthető, de szükség esetén laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálat is végezhető. Ez a betegség antibiotikum adására az esetek legnagyobb részében javul.

 

Amennyiben a páciens túl későn fordul orvoshoz, nem veszi be az antibiotikumot, vagy gyengült az immunrendszere, akkor tályog alakulhat ki. A műtét során először ezt a tályogot megnyitják, naponként tágítják, majd eltávolítják a mandulát. Ez általában 4-6 héttel a tályogmegnyitás után történik, de ritkábban a tályog kiürülése után azonnal is elvégezhető, bár ez a gátorüreg-gyulladás (mediastinitis) fokozott rizikójával jár. Emellett szintén abszolút műtéti indikáció a mandulagyulladásból kiinduló véráramfertőzés, a szepszis is. Ma már ritka szövődménynek számít az ún. reumás láz, amely a tüszős mandulagyulladás után néhány héttel jelentkezik, és érintheti a központi idegrendszert, a szívet, a vesét, az ízületeket és a bőrt is. Reumás láz esetén is mindenképp el kell távolítani a mandulát.

 

A krónikus kórképek közül az egyik leggyakoribb a visszatérő mandulagyulladás. Krónikusnak tekintendő az a mandulagyulladás, amely a megelőző évben legalább hétszer előfordult, vagy a megelőző két évben évente öt vagy a megelőző három évben évente három alkalommal ismétlődött. Ebben az esetben – az akut tüszős mandulagyulladással ellentétben – az antibiotikum-terápia kevéssé hatékony. Műtéti mandulaeltávolítás javallott akkor is, ha az igazoltan baktériumfertőzés okozta mandulagyulladás évente több mint négy alkalommal jelentkezik.

 

Kontrollált, randomizált (kísérleti és kontrollcsoportokon végzett) tanulmány bizonyítja, hogy a krónikus mandulagyulladás miatt mandulaeltávolításon átesett gyermekeknél a műtétet követő két évben jelentős mértékben kevesebb alkalommal alakul ki torokgyulladás, mint azoknál, akik csak gyógyszeres kezelésben részesültek. A mandulák eltávolítása csak abban az esetben jöhet szóba lehetséges kezelési alternatívaként, ha nem képesek betölteni a funkciójukat, illetve a mandulák megbetegedése egyéb szövődmények, másodlagos betegségek kialakulásához – többek között az ízületek, a szívbelhártya vagy a vesék gyulladásához – vezethet.

 

Egy másik gyakori kórkép az obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstructive Sleep Apnea Syndrome, OSAS). Ebben a betegségben az alvás során a felső légutak tónusa, feszessége csökken, így rövid időre összeesnek, elzáródnak. A beteg ekkor nem jut levegőhöz, és rövid időre felébred, majd visszaalszik. Egy éjszaka során ez számos alkalommal ismétlődik. Az OSAS-ban szenvedő betegek kardiovaszkuláris rizikója szignifikánsan magasabb az egészséges populációhoz képest. Az OSAS kialakulásában szerepet játszhat a megnagyobbodott mandula, mivel ez szűkíti a légutakat. OSAS-ban és más, légúti szűkülettel, krónikus nyelési nehézséggel járó mandulamegnagyobbodás esetén mérlegelendő a mandulák műtéti eltávolítása. Emellett ritkább, krónikus betegségek is indokolhatják a mandulaeltávolítást, például a mandula gombás gyulladása, a mandulában elhelyezkedő tumor.

 

Gyakran merül fel a kérdés, hogy a mandulák eltávolítása nem gyengíti-e a szervezet védekezőképességét. A mandulaműtétet követően átmenetileg valóban csökkenhet a vér ellenanyagszintje, ám ez az állapot néhány hónap alatt magától rendeződik. Ennek az a magyarázata, hogy legnagyobb nyirokszervünk, a nyálkahártya alatt található nyirokszövet (mucosa-associated lymphoid tissue, rövidítve MALT) átveszi a mandulák által korábban betöltött védelmi funkciót.

 

A mandulaműtétek típusai

A műtétet altatásban végzik, amely során a beteget a légcsövébe vezetett tubuson keresztül lélegeztetik. A napjainkban rutinműtétnek számító torokmandula-műtét (tonsillectomia) során a garatmandula teljes állományát eltávolítják az azt körülvevő tokkal együtt. Leggyakoribb szövődménye a vérzés, a közelben található bőséges érhálózat miatt.

 

Lehetőség van a mandula részleges – 50-75%-os – eltávolítására (tonsillotomia) is. Ezt abban az esetben alkalmazzák, ha a kórosan megnagyobbodott, a légutakat nagymértékben szűkítő mandulák állományának csökkentésére van szükség annak érdekében, hogy az éjszakai alvászavar – légzéskimaradás, horkolás (orvosi nevén apnoe) – rendeződjön. Hátránya, hogy a mandula gyorsan regenerálódó szövet, így a bent maradó részből az eredeti méretére is képes visszanőni, amivel a szűkület is visszatér.

 

Az orrmandula műtéti eltávolítására (adenotómia) akkor van szükség, ha a megnagyobbodott orrmandula gátolja a légzést, vagy idült fülfájást, fülgyulladást okoz, valamint halláskárosodást idéz elő. Eltávolítása gyakorta a garatmandulákkal együtt történik (tonsillo-adenotómia).

 

Mandulaműtét utáni teendők

A mandulaműtétet követően néhány óráig oldalára fektetik a beteget a műtéti sebből szivárgó vér belégzésének megakadályozása érdekében. A beavatkozás szövődményeként vérzés léphet fel, ami azonnali orvosi ellátást igényel. Amennyiben a beteg véreset köp, vagy az orrából folyékony vér ürül, a műtéten átesett beteget azonnal arra a kórházi osztályra kell juttatni, ahol megoperálták.

 

A kórházból való hazabocsátást követő néhány napban ágynyugalom és a nyakra helyezett hideg borogatás javasolt. Az esetlegesen fellépő fájdalmat a beteg életkorának megfelelő fájdalomcsillapító gyógyszer adásával lehet csillapítani. Kerülendők a szilárd, fűszerezett, forró ételek, az alkohol. Elsősorban folyékony vagy pépesített ételek fogyasztása ajánlott körülbelül tíz napig. Fontos ügyelni a bőséges folyadékfogyasztásra. Fagylalt fogyasztása megengedett. A torokmandula-műtéten átesett gyermekek számára nyolc-tíz napig nem ajánlott a fogmosás, helyette toroköblítést célszerű végezniük. Mandulaműtét után egy héttel engedhető közösségbe a gyermek, de a testnevelésóra alól két hétig, illetve úszás alól három hétig ajánlott a felmentése.

 

KULCSSZAVAK
teljes mandulaeltávolítás  |   részleges mandulaeltávolítás  |   mandulaműtét  |   tonzillektómia  |   tonzillotómia  |   adenotómia  |   krónikus mandulagyulladás  |   tályog
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít