egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A majomhimlő a zoonózisok közé tartozó fertőzés, tehát korábban a legtöbb megbetegedés állatról emberre történő terjedéshez volt köthető, bár már akkor is ismert volt, hogy emberről emberre terjedhet szoros kontaktus útján.

 

A majomhimlő a korábbi tapasztalatok és a jelenlegi járványügyi esemény tapasztalatai alapján emberről emberre csak nehezen képes terjedni (hosszú ideig tartó, kifejezetten szoros kontaktus szükséges hozzá), így Európában is a terjedés sebessége lassú. Európában, ahogy korábban, a gyakorlatban most sem áll fenn a zoonótikus terjedés veszélye, hiszen fertőzött állat Afrikán kívül ritkán, legfeljebb import állatok esetén fordul elő.

 

A vírus terjedésének kockázata a nem szoros kontaktusban álló személyek között alacsony. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például boltban sorban állás közben, a tömegközlekedési eszközön utazva, vagy egy fertőzött egyénnel néhány perc beszélgetés során a megfertőződés esélye minimális.

 

Emberről emberre az alábbi módokon terjedhet a majomhimlő:

 

  • cseppfertőzéssel (a fertőzéshez nagy nyálcseppek szükségesek, amihez elnyúló, szoros kontaktus szükséges);
  • a bőrelváltozás, vagy az utána maradó friss heg érintése útján;
  • testváladékkal (elsősorban szexuális kapcsolat esetén);
  • a hólyagokban található fertőző váladék útján (törölköző, ágynemű, ruházat, használati tárgy stb.).

 

A fertőző betegségek terjedése során az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen időtartamban fertőzőképes a beteg – fertőző-e tünetmentes hordozóként, a lappangási idő alatt, vagy csak amíg tüneteket mutat?

 

Fontos! Majomhimlő esetén a beteg a bevezető tünetek (láz, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás) kezdetével válik fertőzőképessé és egészen addig az marad, amíg a kiütések pörkjei le nem száradnak és le nem esnek. A lappangási idő alatt tehát nem kell a megfertőződéstől tartani, ami nehezíti és lassítja a vírus terjedését.

 

A majomhimlőről bővebben külön cikkben olvashat.

 

Mikor merül fel a majomhimlő gyanúja?

Bár a majomhimlő egyre nagyobb esetszámmal fordul elő Európában, még mindig egy igen ritka betegségnek számít. Vannak olyan, bőrkiütéssel járó egyéb betegségek, amelyek sokkal gyakrabban fordulnak elő – kiütések megjelenése esetén tehát nagyobb eséllyel valamelyik egyéb betegség klinikai megjelenése/tünete. Ezért annak kizárása érdekében, hogy az tüneteket majomhimlő okozza, fontos az egyéb, hasonló tünetekkel járó betegségektől való orvosi megkülönböztetés.

 

Majomhimlő gyanúja merülhet fel az alábbi esetekben:

 

  • a megjelenő kiütések más okkal nem magyarázhatók;
  • a tünetek kezdetét megelőző 21 napban szoros kapcsolatban állt majomhimlős beteggel;
  • vagy ugyanezen idő alatt majomhimlő szempontjából endémiás területen járt (pl. afrikai országokban).

 

Figyelem! Majomhimlőre gyanús tünetek kialakulása, illetve a fenti egyéb valószínűsítő körülmény esetén mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával! Egyeztessen vele, hogy szükséges-e bőrgyógyászati szakrendelés, BNG (bőr- és nemibeteg gondozó) felkeresése. Ha háziorvosa a rendelőben történő megjelenést kéri, fokozottan figyeljen a távolságtartásra, kézfertőtlenítésre és az orrot és szájat eltakaró maszk viseletére! Más esetekben lehetőleg ne menjen közösségbe!

 

A majomhimlő diagnózisát laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat kötelező.

 

A majomhimlő diagnosztizálása

A majomhimlő kimutatására legalkalmasabb módszer a majomhimlőgyanús beteg bőrelváltozásából vett kenet laboratóriumi vizsgálata – de bizonyos esetekben a kezelőorvos döntése alapján más mintákra is szükség lehet.

 

Mi a teendő majomhimlő esetén?

A betegnek majomhimlő gyanújának felmerülésekor, illetve megerősített esetben a fertőzőképesség megszűnéséig (vagyis a bőrelváltozások teljes gyógyulásáig) el kell különítenie magát a környezetétől.

 

A legtöbb ember csupán enyhe tüneteket tapasztal és néhány héten belül speciális kezelés nélkül is meggyógyul. A betegség ideje alatt tehát a fertőzés továbbadásának elkerülése a fő cél.

 

Fontos! A szexuális kapcsolat és az egyéb testi kontaktus létesítése a pörkök leválásáig kerülendő!

 

Kontaktkutatás

A majomhimlő bejelentés köteles fertőző betegség. A betegség bejelentését követően a területileg illetékes járási/kerületi hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársai járványügyi vizsgálatot végeznek. Ennek során a betegnek meg kell neveznie a vizsgálatot megelőző 21 napon belül vele szoros kapcsolatban álló személyeket.

 

Szoros kontaktszemélynek számít, aki:

 

  • direkt fizikai kontaktusban állt a fertőzöttel, különös tekintettel a szexuális kapcsolatra;
  • a beteggel egy háztartásban él;
  • megfelelő védőfelszerelés nélkül vett részt a betegellátásban (különös tekintettel az egészségügyi dolgozók).

 

A szoros kontaktnak minősülő személyeknek az utolsó találkozást követően 21 napig fokozottan figyelniük kell a tünetek megjelenésére. Ha a kontaktszemélyeknél majomhimlőre gyanús tünetek jelentkeznek, a lakhely szerinti területileg illetékes járványügyi hatóságot szükséges értesíteni. A felkeresendő telefonszámokat itt találhatja meg.

 

A szoros, tünetmentes kontaktszemélyeknek nem szükséges karanténba vonulniuk, de 21 napig tartózkodni kell a szexuális kapcsolat létesítésétől, az egyéb szoros fizikai érintkezéstől és a házikedvencekkel való kapcsolattól is. Emellett kerülendő a gyermekekkel, várandós nőkkel és a csökkent immunitással rendelkezőkkel (immunszuppresszív terápiában részesülők, kemoterápiás kezelés alatt állók, szervtranszplantáltak, egyéb immunológiai betegségben szenvedők stb.) való találkozás. Továbbá a beteggel egy háztartásban élőknek be kell tartaniuk a higiéniás rendszabályokat (megfelelő kézhigiéné, helyes kézmosás, a beteggel érintkezett textíliák helyes kezelése).

 

A majomhímlő elleni védőoltásról külön cikkben olvashat.

 

Kapcsolódó tartalmak:

A majomhimlő betegség története

Gyakran ismételt kérdések a majomhimlővel kapcsolatban

Majomhimlő összehasonlítása más betegségekkel

KULCSSZAVAK
fertőzés  |   gyanú  |   kiütés  |   kontakt  |   kontaktszemély  |   karantén  |   diagnózis  |   teszt
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít