Bizonyos betegségek, állapotok esetén szükség lehet arra, hogy a szervezet legfőbb természetes védekező rendszerét, az immunrendszer működését gátoljuk – ezt a feladatot látják el az immunszuppresszáns gyógyszerek.
Az immunszuppresszánsok alkalmazására például szervtranszplantációt követően lehet szükség, hogy a szervezet az új szervet ne veszélyes idegen anyagként ismerje fel. Az immunrendszer a saját szervezet védelme érdekében az idegen szervet gyógyszeres beavatkozás nélkül megtámadná és kilökné a szervezetből, ami működési elégtelenségéhez és nemritkán életveszélyes állapothoz vezet.
Az immunrendszer működésének gátlására van szükség autoimmun betegségek esetén is. Ezekben a betegségekben az immunrendszer tévesen a saját szöveteket azonosítja idegen anyagként, ezért megtámadja azok szöveteit. Ez szintén működési elégtelenséghez vezethet, így ezek a kórképek változó, súlyos tüneteket produkálnak.
Az immunszuppresszánsok lehetséges terápiás indikációi:
- autoimmun betegségek (pl. pikkelysömör, lupus, rheumatoid arthritis, Crohn-betegség, szklerózis multiplex);
- szervtranszplantáció (pl. veseátültetés, májtranszplantáció, szívtranszplantáció).
Amennyiben várandós, szoptat vagy gyermeket tervez, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével!
Lásd még: Gyógyszerbiztonság várandósság és szoptatás idején.
Az egyéb gyógyszerekkel való kölcsönhatásokról mindig egyeztessen szakemberrel!
Az immunszuppresszánsok típusai
Az immunszuppresszánsok egy széles gyógyszercsoport, így hatásmechanizmusuk elég különböző, számos típus és felhasználási forma létezik.
Az immunszuppresszánsok csoportosítása és általános hatásmechanizmusuk az alábbi:
- kortikoszteroidok: a kortikoszteroidok gátolják az immunválaszban fontos szerepet betöltő különböző fehérjék képződését (prednisone, budesonide, prednisolone).
- calcineurin-inhibitorok: az immunrendszer aktiválódási folyamatának egy lépését gátolják (T-sejtek aktiválódása), ami az idegen anyag és az immunrendszert alkotó sejtek találkozását követően indulna meg (cyclosporine, tacrolimus).
- mTOR-inhibitorok: az mTOR a sejtek egyik legfőbb anyagcsere-szabályozó központja, amely sok egyéb más hatás mellett az immunválaszban részt vevő sejtek osztódását és érését is szabályozza (sirolimus, everolimus).
- folsavantagonisták, purin- és pirimidinantagonisták: gátolják a nukleinsav-anyagcserét és a DNS-szintézist, ezzel megakadályozzák az immunsejtek osztódását (methotrexate, azathioprin, mycophenolate mofetil, leflunomide).
- célzott (biológiai) gyógyszerek: gátolják az immunválasz kialakulásának bonyolult folyamatában a hatóanyagra specifikus molekuláját, így a folyamat megszakad (abatacept, adalimumab, etanercept, infliximab, rituximab, tocilizumab).
A felsorolt csoportok és hatóanyagok nem fedik le az összes elérhető szert, azok a szélesebb körben használt hatóanyagoknak felelnek meg.
Hogyan kell szedni az immunszuppresszánsokat?
Az alkalmazásról és mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az alábbiakat szükséges szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt – ezek egyes hatóanyagtól függően változhatnak, így amennyiben új hatóanyagot próbál ki, frissítse a tudnivalókat kezelőorvosával, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat.
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
Az immunszuppresszánsok szedése esetén nagyon fontos az orvosi utasítás pontos betartása! A gyógyszer szedésének önálló megváltoztatása esetén fennáll a beültetett szerv kilökődésének vagy az autoimmun betegség fellángolásának kockázata!
Az immunszuppresszánsok mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, az immunszuppresszánsoknak is vannak mellékhatásaik. Az itt jelzett mellékhatások általánosak, az egyes hatóanyagokhoz tartozó pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az immunszuppresszánsok általános, leggyakoribb mellékhatása a fertőzésekre való fogékonyság – hiszen a hatóanyag a szervezet védekező rendszerét, az immunrendszer működését gátolja.
Ha az alábbi fertőzésre utaló tüneteket tapasztalja, minél hamarabb forduljon orvoshoz:
- láz vagy hidegrázás;
- deréktáji hátfájás;
- gyakori, fájdalmas, esetenként véres vizelet;
- szokatlan fáradtság.
Amennyiben úgy érzi, nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer szedése közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról ITT olvashat bővebben.
Az immunszuppresszánsok és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, immunszuppresszáns alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
Az immunszuppresszánsok bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát. Mivel az immunszuppresszánsok rendkívül széles gyógyszercsoport, a gyógyszer szedésének megkezdése előtt számoljon be kezelőorvosának a rendszeresen szedett vényköteles és vény nélküli gyógyszereiről, táplálékkiegészítőiről!
Amennyiben immunszuppresszánst szed, az alkoholfogyasztást kerülje!
