Az allergia a 21. század népbetegsége: a fiatalok és a gyermekek közül egyre többen reagálnak fokozott érzékenységgel különböző anyagokra (virágpor, háziporatka, állati szőr, penészgomba, élelmiszerek és élelmiszer-adalékok, vegyi anyagok, gyógyszerek stb.).
Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben. Az allergiások csaknem fele a virágporra (pollenre) érzékeny, amelyek közül első helyen áll a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű.
Pollenszezonok Magyarországon
Az allergia a szervezet téves immunválasza: az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek a szervezetre ártalmatlanok, és egészséges emberekben tünetet nem okoznak. Immunrendszerünk védekezik a vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók ellen, allergia esetén azonban ártalmatlan anyagok hatására is beindítja védekező mechanizmusát, ami allergiás panaszokban nyilvánul meg.
Az allergiás megbetegedéseket elsősorban a szélbeporzású növények pollenjei okozzák (a rovarmegporzású pollenek nehezebbek, a szél nem tudja messzire szállítani őket, így megbetegedést is ritkán okoznak).
Hazánkban három fő pollenszezon van:
- a februártól májusig tartó tavaszi pollenszezon növényei a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán;
- az áprilistól július közepéig tartó késő tavaszi és kora nyári pollenszezon növényei a fűfélék, csalánfélék, útifű, vadsóska;
- a július közepétől októberig tartó nyár végi, őszi pollenszezon növényei a parlagfű, fekete üröm, libatopfélék, disznóparéjfélék.
Magyarországon számottevően megnőtt a parlagfűre érzékenyek száma. A parlagfű Amerikából került Európába a 19. században, elterjedése a második világháborút követően gyorsult fel. Mára az egész ország területén megtalálható, kiemelten a mezőgazdasági területeken, illetve fiatal parlagokon, nem művelt területeken, romtalajokon (pl. építkezések helyén). Jelenleg a parlagfű-szennyezettség Európában hazánkban a legnagyobb.
A pollenallergiáról röviden
A pollenallergia tünetei az adott növény virágzásának időszakában jelentkeznek, majd a virágzás végével el is múlnak.
A pollenallergia leggyakoribb tünetei:
- allergiás nátha (szénanátha) esetén: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr-, torok-, szájpadviszketés, gátolt orrlégzés;
- allergiás kötőhártya-gyulladás esetén: szemhéjduzzanat, szemviszketés, könnyezés, fényérzékenység, vörös szem;
- allergiás hörgőasztma esetén: a hörgők fokozott érzékenysége miatt nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés, fulladás.
Allergiás eredetű asztmában szenvedő betegnél az asztma tünetei erősebbé, dominálóvá válnak, amikor az allergiát kiváltó pollen szezonja tart. Például a fűpollenre érzékenyek esetében ez április-májusban, a parlagfűre allergiásoknál az augusztustól októberig tartó időszakban várható.
Pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek elfogyasztásakor azonnal szájnyálkahártya- és torokviszketés, illetve -duzzanat alakulhat ki. Ezt nevezzük keresztallergiának. A keresztallergia az anyagok hasonló kémiai szerkezetén alapuló reakció.
A leggyakoribb, pollenek és táplálékok közötti keresztallergiák:
- parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka;
- fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, kömény, chili bors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregánó, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller;
- nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, meggy, mandula, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva;
- füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarind;
Az allergia tünetei könnyen összetévesztők az autoimmun betegség vagy az intoleranciák tüneteivel. A különbség közöttük, hogy az allergia esetében a szervezet testidegen anyag ellen védekezik. Autoimmun betegség esetén az immunrendszer a test saját fehérjéit támadja meg, az intolerancia pedig nem immunválaszon alapuló betegség.
Az allergiás megbetegedések kialakulásának pontos oka nem ismert, de vannak olyan tényezők, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az immunrendszer allergénekre való érzékenységének növelésében.
Az allergia kialakulását elősegítő tényezők:
- genetikai hajlam (az allergiát nem, csak az arra való hajlamot lehet örökölni);
- az első két életévben elszenvedett súlyos légúti fertőzések;
- túlzott antibiotikum-szedés;
- túlzásba vitt higiénia;
- dohányzás a lakókörnyezetben;
- erősen szennyezett környezet: szmog, kipufogógázok, kemikáliák;
- túlzott civilizálódás: mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, fokozott stressz.
Az allergiás megbetegedések több tényező együttes fennállása esetén alakulnak ki, tehát a hajlamon túl bizonyos környezeti tényezők és életviteli sajátosságok is szerepet játszanak.
A kutatások alapján azokban a családokban, ahol egyik szülő sem allergiás, a gyermeknél a betegség megjelenésének esélye körülbelül 10%, az egyik szülő allergiás betegsége esetén 25%, mindkét szülő allergiája esetén 50-70%. Kialakulásában az anyai betegség nagyobb kockázatot jelent, mint az apai.
A fel nem ismert allergiás állapot idővel asztma kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a pollenszezon alatt jelentkező tünetek felismerése, mielőbbi diagnosztizálása és kezelése.
A szénanátha tüneteit a kiváltó allergének kerülésével, gyógyszeres kezeléssel és immunterápiával lehet csökkenteni. Elsősorban orvosi vizsgálattal dönthető el, hogy pontosan mi váltja ki a szervezet allergiás reakcióját. Ennek ismeretében lehetséges az allergének kerülése, amelyben nagy segítséget jelent a pollenjelentések nyomon követése, ami jelzi, hogy hol, mikor és milyen mértékben várható a tüneteket kiváltó virágpor megjelenése. Ilyenkor javasolt a szabadban tartózkodás kerülése, illetve orvosi vagy szövetmaszk viselése a heves tünetek elkerülése érdekében.
Általánosan ajánlott a gyógyszerek szedését az allergén növény virágzása előtt két héttel elkezdeni, preventív okból. Enyhe és közepesen súlyos szénanátha esetén a tünetek helyi kezelése és antihisztamin-tartalmú gyógyszerek szedése javasolt. Míg a szteroidok és az antihisztaminok csak a tüneteket mérséklik, az allergén-immunterápia befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és valódi gyógyulást eredményezhet.
Hogyan előzheti meg az allergia kialakulását?
- Törekedjen a minél természetesebb, tiszta, de nem steril környezet kialakítására (az immunrendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy baktériumokkal és mikrobákkal találkozzon).
- Minél kevesebb vegyszert és tisztítószert használjon a háztartásban.
- Ügyeljen a belső terek levegőminőségére: rendszeres szellőztetéssel csökkentse a beltéri levegő szennyezőanyag- (pl. poratka, gombaspóra, pollen, formaldehid) mennyiségét (a szellőztetés éjjel és hajnalban ajánlott, napközben legyenek zárva az ablakok).
- A kisgyermekeket ne tartsa távol a háziállatoktól (csecsemő- és kisgyermekkorban az állatokkal való érintkezés csökkentheti a későbbi életkorban kialakuló allergia kockázatát).
- Kerülje a dohányzást, különösen várandósság idején, illetve gyermek környezetében (a passzív dohányzás is káros a gyermek egészségére).
- Kerülje az adalékanyagot, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó élelmiszereket.
- Az allergia (szénanátha) tüneteinek megjelenésekor mielőbb forduljon szakorvoshoz a megfelelő kezelés érdekében.
- Az antibiotikum indokolatlan szedése növeli az allergia kialakulásának kockázatát, ezért csak az orvos által előírt mennyiséget szedje.
- Töltse szabadságát olyan területeken, ahol a parlagfű pollenkoncentrációja alacsony (pl. magas hegységek, erdős területek, tengerpart).
- Mossa ruházatát lehetőleg naponta, és szárítsa zárt térben.
- Kerülje a parlagfűvel borított területeket (pl. gyomos napraforgósok, út menti gyomos szegélyek).
- Figyelje rendszeresen a pollenjelentést, a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszert, és használja a hivatalos pollennaptárt. (NNGYK polleninformációs oldala)
