A petefészekciszta egy tokkal körülvett, hámmal bélelt, folyadékkal telt képlet a petefészekben.
Viszonylag gyakori elváltozás, amely sokszor nem is okoz tüneteket. A legtöbb ciszta kezelés nélkül is felszívódhat pár hónap alatt, azonban vannak olyanok, amelyek tartósan fennmaradnak, akár kellemetlen tüneteket okozva.
A petefészekciszta főbb tünetei
A petefészekciszta legtöbbször tünetmentes. Általában csak akkor okoz tüneteket, ha megreped, megcsavarodik, vagy mérete miatt gátolja a petefészek vérellátását.
Az alábbi tünetek utalhatnak petefészekcisztára:
- kismedencei fájdalom,
- fájdalom a szexuális együttlét alatt,
- vizeletürítési problémák,
- gyakori vizelési inger,
- erős menstruációs vérzés, rendellenes vérzés vagy az átlagosnál enyhébb vérzés,
- előredomborodó, megnagyobbodott has,
- kis mennyiségű étkezés után teltségérzet,
- meddőség.
Néha a petefészekciszták megrepedhetnek, és súlyos vérzést okozhatnak, vagy megcsavarodhatnak, ezzel károsítva a petefészek vérellátását. Ezt kísérheti kismedencei fájdalom, láz, hányás, súlyos hasi fájdalom, ájulás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az előbb felsorolt tünetek bármelyikét tapasztalja, javasolt mielőbb felkeresnie nőgyógyász szakorvost.
Hirtelen jelentkező, erős kismedencei fájdalom esetén, illetve a hozzá társuló egyéb tünetekkel azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A petefészekciszta kiváltó okai
A petefészkek különböző növedékeit két fő csoportra oszthatjuk: nem valódi daganatok (funkcionális ciszták), illetve valódi daganatok, amelyek lehetnek jó- és rosszindulatúak.
A funkcionális petefészekciszták a női ciklus során kialakuló, többnyire a peteérés zavarához társuló folyadéktartalmú tömlők, amelyek vissza is fejlődhetnek. Jelentőségük a valódi daganatoktól való elkülönítés miatt fontos. Ha peteérés során a megérett tüsző fala nem reped meg, benne a folyadék felszaporodik, és petefészekciszta keletkezik belőle, nyomási tüneteket, illetve menstruációs rendellenességeket okozva.
Beavatkozásra akkor van szükség, ha a ciszta pubertás előtt vagy menopauza után jelenik meg, vagy több mint 60 nap alatt sem tűnik el, illetve nagyobb méretű. Ez esetben a ciszta eltávolítása műtéti megoldásra szorul.
Petefészekciszta kialakulhat kóros állapotok tüneteként is, pl. endometriózis (ún. csokoládéciszta) vagy policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén.
A daganatos petefészekcisztákat valamilyen genetikai eltérés vagy életmódbeli tényezők válthatják ki.
A petefészekciszta lehetséges szövődményei
A petefészekciszták kialakulása nehezítheti a természetes fogantatást (funkcionális és mechanikus úton). A ciszta megrepedhet, megcsavarodhat, ami erős kismedencei fájdalommal jár, és azonnali műtéti megoldást igényel.
A petefészekciszta diagnosztizálása
A diagnózis felállításához a fennálló panaszok kikérdezése mellett több vizsgálat elvégzése is szükséges. Többek között tapintásos vizsgálat, hasi vagy hüvelyi ultrahangvizsgálat, laborvizsgálat is szükséges.
A petefészekciszta kezelése
A petefészekciszta kezelése függ:
- a ciszta méretétől,
- a fennálló tünetektől,
- az életkortól (menopauza).
Az esetek nagy százalékában a petefészekciszta pár hónapon belül magától felszívódik. Ebben az esetben csupán kontroll-ultrahangvizsgálatra lehet szükség.
Menopauza után a petefészekcisztából kialakuló rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága nagyobb, ezért általában műtéti eltávolítása javasolt.
Műtéti eltávolítás indokolt továbbá minden olyan esetben, amikor azt a ciszta mérete, a fennállás ideje, a fennálló panaszok vagy a rosszindulatú daganat gyanúja indokolja.
