egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A kis vérköri magas vérnyomás (pulmonális hipertónia, pulmonális artériás hipertónia, PAH) a tüdőkeringésben fellépő magas vérnyomás.

 

Akkor fordul elő, ha a tüdő erei beszűkülnek, így emelkedik a vér áramlásához szükséges nyomás (lásd még: Vér és erek).

 

A jobb szívfél egy ideig a beszűkült ereken is átpumpálja a megfelelő mennyiségű vért, ehhez azonban nagyobb erőre van szüksége, ami fokozatosan a jobb szív megvastagodásához vezet. Egy idő után a szív már nem képes megfelelő erőt kifejteni, így a keringés is akadályozottá válik. Ilyenkor a szervezet már nem jut elegendő mennyiségű oxigénhez, aminek talaján kialakul a légszomj, fáradtság és szédülés.

 

Kezeletlen esetekben idővel a folyamat szívelégtelenséghez vezet. Ilyenkor már a nagy vérkörben is pangani kezd a vér, aminek következtében például vizenyő (ödéma) alakul ki a test alul fekvő területein, például a boka- és lábfejtájékon.

 

A kisvérköri magas vérnyomás főbb tünetei

A kis vérköri magas vérnyomás lassan kialakuló betegség.

 

Kezdetben nincs kifejezett jele, előrehaladottabb stádiumban a leggyakoribb tünetei az alábbiak lehetnek:

 

  • légszomj (eleinte terhelés esetén, később nyugalomban is),
  • fáradtság, kimerültség,
  • szédülés,
  • szapora szívverés,
  • mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomás,
  • gyenge fizikai teljesítőképesség,
  • krónikus köhögés,
  • szédülés.

 

Súlyos, előrehaladott esetekben jelentkező tünetek:

 

  • a boka, lábfej duzzanata,
  • ájulás,
  • az ajkak, körmök szederjessé válása,
  • hasi ödéma a folyadék felhalmozódása miatt.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha gyakran fáradt és kimerült, romlik a fizikai teljesítőképessége, illetve légzésének romlását tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján dönt a szükséges vizsgálatokról.

 

A kisvérköri magas vérnyomás kialakulásának okai

A kisvérköri magas vérnyomást a tüdő ereinek szűkülése, elzáródása okozza, ami miatt a szív nehezebb munkára kényszerül.

 

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos kis vérköri magas vérnyomást: az elsődleges oka nem ismert, de a feltételezések szerint a tüdőerek falának ismeretlen eredetű izomgyengülése áll a hátterében. A másodlagos oka általában elhúzódó tüdőbetegség vagy veleszületett szívbetegség.

 

Ha a betegségben az artériák (a szív jobb kamrájából kiinduló erek) is érintettek, a rendellenességet pulmonális artériás hipertóniának (PAH) nevezik. PAH esetén a tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladottabb állapotban van.

 

A kisvérköri magas vérnyomást az alábbiak okozhatják:

 

 

A betegség kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők növelik:

 

  • kisvérköri magas vérnyomás előfordulása a családban,
  • elhízás és obstruktív alvási apnoe együttes fennállása,
  • várandósság,
  • rendszeres tartózkodás nagy tengerszint feletti magasságon,
  • egyes gyógyszerek,
  • dohányzás.

 

A kisvérköri magas vérnyomás diagnosztizálása

A kisvérköri magas vérnyomást gyakran nehéz diagnosztizálni, mert kezdetben nincsenek jellegzetes tünetei. Ha felmerül a betegség gyanúja, átfogó fizikális vizsgálatra és kórtörténeti elemzésre van szükség: a családi kórtörténet mellett fontosak a korábban szedett gyógyszerek, a kockázati tényezők, az esetleges szerhasználat részletei is.

 

A diagnózis felállításához rendszerint az alábbi vizsgálatokra van szükség:

 

  • EKG (elektrokardiogram),
  • szívultrahang,
  • mellkasröntgen,
  • laboratóriumi vizsgálatok (vérvizsgálat),
  • vérgázanalízis,
  • a légzésfunkció vizsgálata,
  • nagy felbontású komputertomográfia (HRCT),
  • ventilációs-perfúziós szcintigráfia,
  • érfestés (angiográfia),
  • szívkatéterezés,
  • terheléses gyaloglás,
  • alvásvizsgálatok az oxigénszint mérésére.

 

A kisvérköri magas vérnyomás kezelése

A kis vérköri magas vérnyomás hátterében sokféle ok húzódhat meg, ebből kifolyólag a kezelés is sokféle lehet a kiváltó októl függően.

 

A betegség kezelési módjai az alábbiak lehetnek:

 

  • kombinált gyógyszeres terápia,
  • oxigénterápia,
  • műtét.

 

A betegség kezelésében nagy segítséget jelentenek az alábbiak is:

 

  • a megerőltető fizikai aktivitás kerülése (amelyhez a tüdő nem tudja biztosítani a szükséges oxigént);
  • könnyű testmozgás (pl. rendszeres séta az izomerő fenntartása és a keringés ösztönzése érdekében);
  • helyes táplálkozás: tápanyagokban, rostokban, nyomelemekben és vitaminokban gazdag étrend;
  • konyhasó bevitelének csökkentése;
  • alkoholfogyasztás minimalizálása;
  • testsúly rendszeres ellenőrzése lehetőleg ugyanabban a napszakban (a testsúly hirtelen megnövekedése a szív és a vese állapota romlásának jele lehet);
  • az aktív és passzív dohányzás kerülése;
  • fogamzásgátló tabletták mellőzése;
  • légi utazás, magasban való tartózkodás kerülése;
  • vérnyomást emelő helyzetek kerülése (forró fürdő, szauna).

 

Nagyon fontos, hogy a betegségben szenvedő egyének bármilyen más gyógyszer szedése előtt egyeztessenek a kezelőorvosukkal.

 

Kisvérköri magas vérnyomás a várandósság alatt

Amennyiben a kis vérköri magas vérnyomásban szenvedő beteg gyermekvállalást tervez, előtte szakorvossal kell konzultálnia, mert a betegség fokozott kockázatot jelent a kismamára és a születendő gyermekre is.

 

KULCSSZAVAK
vérkör  |   tüdőkeringés  |   pulmonális hipertónia  |   PAH
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít