A tüdőfibrózis a tüdőszövet hegesedése, károsodása. A heges tüdő munkája romlik, a betegség előrehaladásával egyre jobban nehezíti a légzést. Elegendő oxigén hiányában ez légzési elégtelenséghez, szívelégtelenséghez vagy más szövődményhez vezethet.
A tudomány jelenlegi állása szerint a tüdőfibrózis kialakulásában kulcsszerepet játszanak a különböző tüdőirritáló szerek – a dohányzás, bizonyos vegyi anyagok -, különböző fertőzések, genetikai okok és az immunrendszer kóros működése. A szakemberek úgy vélik, hogy a tüdő kóros gyógyulási folyamatai hozzák létre a hegesedést, amely aztán idővel tüdőfibrózissá válik.
A tüdőfibrózis tünetei
A tüdőfibrózis sok ideig teljesen tünetmentes maradhat. Első jellemző tünetként általában a légszomj jelentkezik, további tünetei pedig az alábbiak lehetnek:
- egyre erősödő légszomj;
- hosszú ideje fennálló száraz, szaggató köhögés;
- gyengeség, fáradékonyság;
- az ujjak deformálódása, a körmök domborúvá válása;
- étvágytalanság, testtömegvesztés;
- mellkasi diszkomfort érzet.
Mivel a betegség általában idősebb korban jelenik meg, az első tüneteket gyakran csak az életkornak, vagy a mozgásszegény életmódnak tulajdonítják. Ezt erősíti a tény, hogy jellemzően először enyhe tünetek észlelhetőek, idővel azonban folyamatosan romlik a beteg állapota. Ritka esetben gyors lefolyása is lehet, de nem ez az általánosan jellemző.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben több, mint 3 hete fennálló köhögése, vagy légzési nehézségei vannak, forduljon háziorvosához! A korai diagnózis és kezelés a betegség előrehaladásának lassításával jelentősen jobb életminőséget tud biztosítani a betegnek, mint a későn elkezdett terápia.
A tüdőfibrózis kialakulásának okai
A tüdőfibrózis kialakulásának számos oka lehet, melyek az alábbiak:
- autoimmun kórképek: rheumatoid arthritis, lupusz, szkleroderma, polymyositis, dermatomyositis, vasculitis;
- fertőzések: bakteriális vagy virális (hepatitis C, adenovírus, herpeszvírus);
- környezeti hatások: azbesztózis, kovasav por, bizonyos gázok, sugárzás;
- gyógyszerek: egyes kemoterápiás szerek, antibiotikumok, szívgyógyszerek, biológiai terápiák;
- idiopátiás (ismeretlen eredetű);
- genetikai eredetű.
Bizonyos tényezők növelik a tüdőfibrózis kialakulásának esélyét:
- férfi nem: az idiopátiás tüdőfibrózis gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket;
- 40 és 70 év közötti életkor;
- reflux;
- dohányzás (akár a múltban);
- a családban már előfordult tüdőfibrózis;
- meglévő autoimmun betegség;
- bizonyos gyógyszerek szedése;
- onkológiai kezelés (elsősorban mellkasi besugárzás);
- magas rizikójú munkahely: bányászat, mezőgazdaság vagy építőipar.
A tüdőfibrózis lehetséges szövődményei
A tüdőfibrózis a tüdőszövet károsodása miatt többféle szövődmény kialakulásához vezethet:
- kisvérköri magas vérnyomás: a tüdőszövet hegesedése miatt romlik a tüdő keringése, ami a kisvérköri vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ennek további romlása esetén a jobb szívfél elégtelensége is kialakulhat.
- légzési elégtelenség: a heges tüdőszövet miatt a vér oxigénfelvétele is akadályozott.
- tüdődaganat: a tüdőfibrózis növeli a tüdődaganat kialakulásának esélyét.
A tüdőfibrózis diagnosztizálása
A tüdőnek jelenleg több, mint 200 féle betegségét ismerjük, ezek elkülönítése bizonyos esetekben nehéz. A tüdőfibrózis kezdeti, általános, enyhe tünetei sem könnyítik meg a kezelőorvos dolgát. A megfelelő diagnózis felállításához az esetek 2/3-ában elegendő a klinikai tünetek ismerete és a mellkas CT vizsgálata. Ha a diagnózis nem egyértelmű, szükség lehet tüdőbiopsziára (apró szövetminta eltávolítása a tüdőszövetből, mikroszkópos diagnosztikai célra).
A tüdőfibrózis diagnosztizálása (és egyéb betegségek kizárása) során használt további vizsgálatok az alábbiak lehetnek:
- pulzoximetria: a vér oxigénszintjének mérése;
- vérvétel autoimmun kórképek, fertőzések és vérszegénység felderítésére;
- artériás vérgázteszt (amennyiben szükséges a vér oxigénszintjének pontosabb meghatározása);
- köpetminta a fertőzés kiderítésére, kizárására;
- tüdőfunkciós vizsgálat a tüdőkapacitás mérésére;
- szívultrahang: a szívproblémák felderítésére, kizárására.
A tüdőfibrózis kezelése
A tüdő hegesedése nem visszafordítható, de a folyamat lassítása és a légzés könnyítése érdekében gyógyszeres kezelés szükségessé válhat. A tüdőfibrózis kezelésére az alábbi módszerek alkalmazhatóak:
- oxigénterápia;
- szteroid az immunrendszer működésének gátlására – így a tüdőben lévő gyulladás csökkenthető;
- egyéb immunszuppresszív gyógyszerek az immunrendszer gátlására;
- antifibrotikus hatóanyagok a tüdő hegesedésének lassítására;
- súlyos esetben tüdőtranszplantáció.
Ezen kívül a tüdőfibrózis kezelésben helye van a nem gyógyszeres kezeléseknek is. A tüdőfibrózisos beteg állapotán jelentősen javíthat az életmód megváltoztatása, többek között az alábbiak:
- a dohányzás abbahagyása;
- megfelelő diéta vagy egészséges étrend tartása;
- megfelelő testmozgás;
- elegendő pihenés;
- a stressz elkerülése.
A tüdőfibrózis megelőzése
A tüdőfibrózis bizonyos esetekben nem megelőzhető (pl. genetikai eredet esetén). A legtöbb kockázati tényező kerülésével azonban sokat lehet tenni annak érdekében, hogy megelőzze a betegséget vagy már meglévő betegség gyors előrehaladását. Az alábbiak betartásával csökkenthető a betegség kialakulásának esélye:
- a dohányzás kerülése (passzív dohányzás is!);
- a káros vegyi anyagok között végzett munka során maszk viselése.
