A repülésiszony (aviofóbia) egy önmagában ritkán előforduló mentális betegség.
A betegség többnyire egyéb fóbiákkal társul, például klausztrofóbiával (a zárt helyen tartózkodástól való félelem) vagy tériszonnyal (akrofóbia).
Az aviofóbia lehetséges tünetei
A repülésiszony általában már napokkal a felszállás előtt produkál tüneteket, mivel az érintettnek elég pusztán a közelgő repülés idejére gondolnia. A tünetek annál intenzívebbek, minél közelebbi az utazás időpontja.
A tünetek megfelelnek a pánikbetegségnél fellépő tüneteknek:
- a tenyerek és a homlok hideg verejtékezése („jeges rémület”),
- rettegés, szorongás, pánikroham,
- összeszűkülő gyomor érzése,
- hányinger, hányás, hasmenés,
- szapora szívverés (esetenként extrém magas pulzusszám),
- kapkodó légzés (amely akár a hiperventilációig is fokozódhat),
- légszomj,
- erős vizelési inger.
Az aviofóbia tüneteit nem csillapítja az utastársak nyugalma. A páciens ebben az állapotában kizárólag a repülőgép mozgására, a térbeli labilitás minden jelére és „befelé”, saját képzeteire figyel. Ezek között szerepel a lezuhanás, a szédítő magasság, a gép szűk utastere és a menekülési lehetőség teljes hiánya. És a mindezektől való kétségbeesett félelem, különös tekintettel arra, hogy az őt – vélekedése szerint – veszélyeztető körülmények az utazás végéig elkerülhetetlenül fennállnak.
A repülésiszony tüneteit fokozza az esetleges turbulenciák okozta magasságvesztés, a gépet dobáló légáramlatok, az ablakon való kitekintés, illetve az utastér kivetítőjén megjelenő, netán kontinensek között átívelő útvonal szemléltetése, illetve a repülési sebesség és magasság kiírása.
Az aviofóbia lehetséges okai
Repülésiszonyt előidéző szervi okokat jelenleg nem ismer az orvostudomány. A megfigyelések szerint a korábbi, gyakori stresszhelyzetek növelik a különféle fóbiák kialakulásának kockázatát, míg ugyanezek a tényezők a már aviofóbiás egyénnél súlyosbítják a tüneteket.
Ugyancsak súlyosbító tényező az egyidejűleg fennálló egyéb megbetegedések némelyike (pl. lázas állapot, gyengeség), illetve a túlzott alkoholfogyasztást követő másnaposság.
A repülésiszony kezelése
A repülést megelőzően segíthet a célzott – és a tapasztalatok szerint igen hatékony – kognitív viselkedésterápia, valamint a szakember által betanított légzésgyakorlatok, relaxációs technikák. Nagyon hatékony lehet az autogén tréning a repülés során. Ha pedig mindez nem segít, alkalmazható szorongásoldó gyógyszer is a kezelőorvos javallata alapján.
Sok esetben az érintett személy egy-egy hosszabb repülőút idejére igyekszik lerészegedni, ami csak átmenetileg javít a helyzetén, mivel a vidám részegség másfél óráját követően fokozatosan beáll a másnaposság érzése – ez pedig a súlyosabb tünetek melegágya lehet.
Amennyiben az aviofóbiás személy repülőútra szánja el magát, az utazást megelőzően minél többet tudjon meg a repülés biztonságát és a korszerű repülőgépek technikai megbízhatóságát illető jellemzőkről, adatokról.
Az utazás során igyekezzék folyosóoldali ülésen, illetve a szárnyak közelében helyet foglalni, ahol a legkevésbé érezhető a gép mozgása.
A repülésiszonnyal küszködők zöme egyszerűen nem száll repülőre, ám köztük sokan vannak, akik ezt – például a munkájukból adódóan – nem tehetik meg. Ezenkívül a rettegésükbe beletörődő aviofóbiások megfosztják magukat a kontinensek közötti közlekedés lehetőségétől is. Érdemes tehát megfontolni a fentebb említett kognitív viselkedésterápiát mint bizonyítottan hatékony megoldást – és ezzel megszabadulni egy felesleges és nyomasztó mentális betegségtől.
A repülés egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban lásd még: jet lag.
