Az agy artériájának kidudorodását, kiboltosulását nevezik agyi aneurizmának. Általában nem okoz tüneteket, csak véletlenül, valamilyen diagnosztikai vizsgálat során veszik észre.
Agyi aneurizma a központi idegrendszerben található bármely ér falán kialakulhat, veszélyesebb változata – az aorta aneurizmához hasonló folyamat során – az agyi verőereken jön létre.
Az agyi aneurizma a népesség akár 3 százalékánál is előfordulhat. Tünetek sokszor csak akkor jelentkeznek, ha az aneurizma megreped (ruptura) és agyvérzést okoz.
A vérzés bekövetkezhet magában az agyban, illetve az agy felszíne és az agyhártya között.
Az agyi aneurizma bárkinél kialakulhat, nemtől és életkortól függetlenül, azonban nőknél valamivel gyakoribb, mint férfiak esetében. Az agyi aneurizma felnőttekben gyakoribb, mint gyermekekben.
Az agyi aneurizma tünetei
A kisebb agyi aneurizmák sok esetben nem okoznak tüneteket.
A nagyobb méretűek előidézhetnek:
- fejfájást (aneurizma kiszakadása nélkül ritkán);
- fájdalomérzetet a szem, illetve a homlok mögött;
- látászavarokat, kettőslátást, szemmozgászavart.
Az aneurizma kiszakadása okozhat:
- rendkívül erős, ütésszerű, főként tarkótáji fejfájást hirtelen kezdettel;
- hányingert vagy hányást;
- egyensúlyzavart;
- tudatzavart, elesettséget;
- eszméletvesztést;
- kettőslátást;
- pupillatágulatot;
- fényérzékenységet;
- nyaki izmok merevségét;
- epilepsziás görcsrohamot;
- stroke-hoz hasonló tüneteket;
- az arcizmok részleges bénulását.
Stroke-hoz hasonló tünetek például: féloldali gyengeség, érzészavar, zsibbadás a karokban, lábakban vagy az arc egyik oldalán.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb említett tüneteket tapasztalja, mielőbb keresse fel háziorvosát.
Ha tünetei súlyosbodnak és erős fájdalmai vannak, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt! A megrepedt agyi aneurizma orvosi vészhelyzet!
Az agyi aneurizma lehetséges okai
Az agyi aneurizma bármilyen életkorban kialakulhat. Az érfal gyengülésének hátterében számos tényező szerepet játszhat, többek között érelmeszesedés, dohányzás, drogfogyasztás, mértéktelen alkoholfogyasztás, magas vérnyomás, genetikai betegség, veleszületett arteriovenosus malformáció (ereket érintő deformitás).
Lásd még: Aneurizma
Az agyi aneurizma diagnosztizálása
A betegséget a részletes anamnézis (kórtörténet) felvételét és a tünetek átbeszélését követően elsősorban CT, CT-angiográfia és MR-vizsgálattal diagnosztizálják, de kiszakadásának igazolása gerinccsapolással (lumbálpunkció) is kiderülhet, ebben az esetben a gerincvelői folyadék erősen véres festenyzettségűvé válik.
Az agyi aneurizma kezelése
Az agyi kezelésére 3 sebészi eljárás lehetséges:
- klippelés: a klippet az aneurizma nyakához helyezik, így meggátolják, hogy az aneurizmát ellátó ér táplálja az aneurizmát;
- endovaszkuláris coil alkalmazása: a coilt az aneurizma kiboltosulásába helyezik, ami megakadályozza az aneurizmán áthaladó vér áramlását;
- áramlást irányító sztent behelyezésével a vér útja kikerüli az aneurizma kiboltosulását.
Ezek az eljárások számos kockázatot rejtenek, ezért a döntés során mérlegelni kell a műtét kockázatát és a műtétből származó hasznot. Emellett tekintettel kell lenni a beteg korára, általános állapotára, az aneurizma elhelyezkedésére és nagyságára, a családi anamnézisre (öröklődő hajlam lehetősége), valamint egyéb rizikófaktorokra (pl. dohányzás).
Rendkívül fontos a magas vérnyomás gyógyszeres kezelése és a dohányzás mellőzése.
Az agyi aneurizma megelőzése
Az agyi aneurizmák kialakulását megelőzni nem lehet, azonban egészséges életmóddal kialakulásuk kockázata csökkenthető, illetve méretbeli növekedésük lassítható.
