Az agyvelőgyulladás az agyszövet általában fertőzés következtében kialakuló, súlyos gyulladásos megbetegedése. A fertőzést leggyakrabban vírusok, ritkábban baktériumok vagy más kórokozók okozzák. Jelentkezhet enyhe tünetekkel, de súlyos, akár halállal végződő formában is. A betegség előfordulási gyakorisága, tünetei és lefolyásának súlyossága függ a kiváltó tényezőtől (pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás, veszettség, bárányhimlő), az immunrendszer állapotától (pl. HIV), illetve a beteg életkorától. Általánosságban elmondható, hogy agyvelőgyulladásra fogékonyabbak a gyerekek és az idősek. A vírus okozta agyvelőgyulladások egy része védőoltással megelőzhető.
Az agyvelőgyulladás főbb tünetei
A vírus okozta agyvelőgyulladás lefolyása gyorsabb (1-2 hét), míg más esetekben általában hosszabb gyógyulási időre lehet számítani.
Az agyvelőgyulladás korai tünetei hasonlóak lehetnek az influenzához:
- láz,
- fejfájás,
- izom- és ízületi fájdalom,
- foltos kiütések a bőrön, amelyek nyomás után sem halványulnak el.
Később megjelenhetnek súlyos tünetek is, melyek a következők lehetnek:
- zavartság, dezorientáció,
- álmosság,
- súlyos fejfájás,
- tarkókötöttség (nyak merevsége),
- fényérzékenység,
- görcsroham,
- izgatottság,
- beszédzavar,
- hallucinációk,
- izomgyengeség,
- látászavar,
- tudatzavar,
- eszméletvesztés,
- légzési és keringési zavar.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja saját magán vagy más személyen, hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert sürgősségi ellátásra van szükség!
Az agyvelőgyulladás kiváltó okai
Leggyakrabban vírusfertőzés okozza:
- herpesz szimplex vírusok, amelyek ajakherpeszt vagy genitális herpeszt okoznak (ez az agyvelőgyulladás leggyakoribb oka);
- a varicella zoszter vírus, amely bárányhimlőt, övsömört okoz;
- kanyaró, mumpsz, rózsahimlő (rubeola) megbetegedést okozó vírusok;
- kullancs, szúnyog vagy egyéb állatok által terjesztett vírusok, például:
-
- kullancs okozta agyvelőgyulladás,
- japán agyvelőgyulladás,
- veszettség,
- Zika-vírus.
A betegséget olykor baktériumok vagy egyéb kórokozók is okozhatják (pl. gombák, paraziták).
Az agyvelőgyulladás diagnosztizálása
A diagnózis felállításához szükség van vérvételre, vizelet- és gerincfolyadék-vizsgálatra. A gerincfolyadék mintavételhez gerinccsapolást (lumbálpunkciót) végeznek, a kinyert folyadékot laboratóriumi vizsgálatra küldik. Szükség lehet még EEG-vizsgálatra, koponya CT- valamint MRI-vizsgálatra is a kórisme felállításához.
Az agyvelőgyulladás kezelése
Az agyvelőgyulladás azonnali kezelést igényel, ami magába foglalja az oki kezelést, a tüneti terápiát, valamint a test komplex funkcióinak helyreállítását, támogatását. A kiváltó kórokozótól függően, a beteg vírusellenes kezelést, antibiotikumot vagy gombaellenes gyógyszereket kap. Emellett csillapítani szükséges a lázat, pótolni kell a folyadékot. Súlyos esetben intenzív osztályos ellátásra, keringés- és légzéstámogatásra is szükség lehet. Ha epilepsziás roham jelentkezik, görcsgátló (antiepileptikum) adására is szükség lehet.
Az agyvelőgyulladás utáni rehabilitáció
Amennyiben a betegség súlyos lefolyású volt (pl. gépi lélegeztetés történt), szükség lehet rehabilitációra, gyógytornára vagy beszédterápiára is, amelyek akár hosszabb ideig is eltarthatnak. Sajnos néhány esetben még így sem érhető el teljes felépülés.
Az agyvelőgyulladás lehetséges szövődményei
Az agyvelőgyulladás súlyos lefolyású is lehet, és olykor az alábbi szövődményekkel is társulhat:
- agyidegbénulás,
- memóriazavarok,
- beszédzavar,
- nyelészavar,
- epilepszia,
- szorongás,
- depresszió,
- koncentrációzavar,
- egyensúlyzavar,
- izomsorvadás,
- tartós fejfájás,
- krónikus fáradtság.
Az agyvelőgyulladás megelőzése
Egyes esetekben az agyvelőgyulladásért olyan kórokozók felelősek, amelyek ellen megfelelő védőoltással védekezni lehet.
A kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő (varicella) elleni védőoltások szerepelnek az életkorhoz kötött oltások között. Amennyiben valaki nem kapott bárányhimlő elleni védőoltást gyerekkorában, és nem esett át vagy nem emlékszik arra, hogy átesett volna a bárányhimlőn, érdemes megfontolni a bárányhimlő elleni védőoltás beadatását. Ehhez a háziorvost kell felkeresni.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen is létezik hatásos védőoltás. Aki gyakran jár kirándulni, annak érdemes lehet beadatni a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást. Emellett érdemes további óvintézkedéseket is megtenni természetjáráskor: például a zárt öltözék viselése, kullancsriasztó készítmények alkalmazása, utólag pedig a test alapos átnézése. Amennyiben kullancs van a bőrben, azt mihamarabb, de 24 órán belül el kell távolítani. A szakszerű eltávolításhoz a gyógyszertárakban beszerezhető erre a célra kialakított kullancseltávolító csipasz vagy kanál.
Mivel a veszettség kórokozója is okozhat agyvelőgyulladást, ezért állatharapás esetén mihamarabb jelentkezni kell a területileg illetékes baleseti sebészeti ügyeleten vagy a háziorvosnál. Ha felmerül a veszettség gyanúja, életfontosságú a védőoltás beadatása, mert a betegség anélkül szinte mindig halállal végződik.
Ázsia egyes területeire történő utazás előtt érdemes felkeresni a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontot, ahol tájékoztatást adnak többek között az ilyenkor szükséges védőoltásokról is. Egyes esetekben megfontolandó a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás beadatása (lásd még: utazási oltások, oltással megelőzhető betegségek).
