A bazálsejtes karcinóma (bazalióma) a nem festékes bőrrákok leggyakoribb formája, amely a hám legalsó rétegéből ered.
Általában az arc és a nyak bőréből, illetve az ott elhelyezkedő szőrtüszőkből indul ki, tenyéren vagy talpon sosem fordul elő. Hajlamos a mélybe terjedésre, a környező szövetek, izmok, csontok roncsolására. Invazív jellege miatt rosszindulatú elváltozás, azonban áttétet rendszerint nem képez.
A betegséget Kompecher Ödön magyar patológus írta le.
A bazálsejtes karcinóma főbb tünetei
A bazálsejtes karcinóma igen lassan nő: kezdetben mindössze néhány milliméter, de évek alatt akár a 10-15 centiméteres nagyságot is elérheti. Változatos színű (piros, rózsaszín, gyöngyházszínű vagy barna), általában lapos, lencse formájú elváltozás. Időnként vérezhet, nedvezhet, majd pörkösödhet, ezért egyszerű sebnek is tűnhet. Általában fájdalommentes, olykor viszkethet. A tünetek – attól függően, hogy mely klinikai altípusba tartozik – változatosak lehetnek.
A bazálsejtes karcinóma klinikai altípusai a következők:
- noduláris: sima felszínű, gyöngyházszínű szegélyű, a szélén hajszálértágulattal;
- szuperficiális: lapos, gyulladásos, finoman hámló, esetenként pörkkel fedett felszínű, éles szélű lerakódás (plakk), gyakran a naptól takart bőrfelszínen jelentkezik;
- infiltratív: elmosódott szélű, a bőrből nem emelkedik elő kifejezetten;
- morpheiform: tömött tapintatú, porcelánfehér színű, elmosódott szegélyű, hegre emlékeztető plakk.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti bőrelváltozásokhoz hasonló vagy bármilyen gyanús bőrelváltozást tapasztal, vagy a bőre viszketni, vérezni kezd, sebes lesz, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést.
A bazálsejtes karcinóma kiváltó okai
A bazálsejtes karcinóma kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a napártalom, vagyis a korábbi leégések összeadódó száma. A betegség előfordulása elsősorban 50 éves kor felett jellemző. Főként fehér bőrű, világos szemű, szeplős, szőke vagy vörös hajú embereknél alakulhat ki, mivel ők kevésbé védettek a napsugárzással szemben.
A betegségre jellemző a családi halmozódás, így veszélyeztetettnek számítanak azok, akiknek a családi kórelőzményében előfordult bőrdaganat.
A bazálsejtes karcinóma lehetséges szövődményei
A kezeletlen bazálsejtes karcinóma folyamatosan nő, ezért jelentős torzulásokat okozhat, mert akár a fél arcra is kiterjedhet. Korai eltávolításával megelőzhető a környező szövetek, izmok és csontok károsodása.
A bazálsejtes karcinóma diagnosztizálása
A bazálsejtes karcinóma diagnózisának felállítása a kórelőzmény felvételével kezdődik, különös tekintettel a korábbi napégésekre, a beteg családjában előforduló bőrdaganatokra, az arzéntartalmú gyógyszerek szedésére, korábbi sugárkezelésre, szarusodással járó bőrelváltozásokra (keratózis) és egyéb bőrbetegségekre, valamint a meglévő belgyógyászati megbetegedésekre. Ezt követi a bőrelváltozás elhelyezkedésének, méretének, környezethez való viszonyának megtekintése és tapintásos vizsgálata, valamint a nyirokcsomók kitapintása.
Bizonytalan diagnózis esetén próbakimetszés (biopszia), majd a kinyert minta szövettani vizsgálata történik. Képalkotó eljárásokkal megállapítható a környező csontok érintettsége.
Ha az elvégzett fizikális és röntgenvizsgálat alapján a daganat terjedése nem megítélhető, komputertomográfos (CT), illetve mágneses rezonanciavizsgálattal (MR) megállapítható az esetleges agyalapi irányban történő terjedés. Csontra való terjedés gyanúja esetén csontröntgen, illetve a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás (csontszcintigráfia, csontscan) vagy CT-vizsgálat elvégzése szükséges.
A bazálsejtes karcinóma kezelése
A bazálsejtes karcinóma kezelésének célja a gyógyulás, a környező szövetek védelme és a jó kozmetikai eredmény. A kezelés legeredményesebb módja a műtéti eltávolítás, azonban a betegség korai felismerése esetén nem feltétlenül szükséges radikális sebészeti beavatkozás. Ha a kimetszés a karcinóma elhelyezkedése miatt nem lehetséges, vagy a beteg elutasítja a műtétet, első vonalbeli választás lehet a sugárkezelés.
A bazálsejtes karcinóma szuperficiális altípusában, ha a műtét vagy a sugárterápia ellenjavallt, fotodinámiás kezelés vagy fagyasztásos eljárás (krioterápia) alkalmazható. A fotodinámiás eljárás során festékanyagot juttatnak a daganatba, majd meghatározott hullámhosszúságú fénnyel világítják meg az érintett területet, amelynek hatására kémiai reakció lép fel, és a daganatos sejtek elpusztulnak. Amennyiben a műtét és a besugárzás ellenjavallt, helyi (lokális) kemoterápia (daganatölő anyagot tartalmazó gél vagy krém) alkalmazása szükséges.
Mit tehet bazálsejtes karcinóma esetén?
A bazálsejtes karcinóma kezelését követően rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatra kell járnia: az első évben félévente, majd a második évtől kezdve évente. Ennél gyakrabban, háromhavonta szükséges az orvosi kontroll, amennyiben nagy kockázatú betegcsoportba tartozik.
A bazálsejtes karcinóma könnyen kiújulhat, ezért tartózkodjon a napozástól, használjon fényvédő krémet az arcára és a karjára, és rendszeresen végezzen önvizsgálatot.
A bazálsejtes karcinóma megelőzése
A bazálsejtes karcinóma kialakulásának kockázata csökkenthető a napfényvédelemmel és a szolárium kerülésével. Fontos tudni, hogy a bőr „megjegyzi” az elszenvedett sugárterhelést: az embert élete során ért sugárzás mennyisége összeadódik. A bőr egyszeri tartalékkal rendelkezik, vagyis megvéd az UV-sugarak káros hatásai ellen mindaddig, amíg az életre szóló tartalék ki nem ürül. Attól kezdve a bőr nem tud védekezni, a károsodott sejtek nem képesek regenerálódni.
Célszerű 1-2 évente bőrgyógyászati ellenőrzést végeztetni. Az ismeretlen eredetű elváltozások mellett az anyajegyek ellenőrzése is kiemelt fontosságú a napfényártalomból és a genetikai hajlamból adódó egyéb elváltozások miatt (pl. melanoma).
Napfényvédelem gyermekkorban
Gyermekkorban fejletlen a szervezet védekezőképessége, mert még nem alakult ki a biokémiai védelem, ami képes korrigálni a károsodott sejteket, ezért a gyermekeket különös gonddal kell óvni a napfény káros hatásától.
