Az otthonszülés a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül zajlik az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban.
Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely keretében a várandós nő a szülészeti és újszülöttellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson kívül veszi igénybe.
Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha
- a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes,
- a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét,
- első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét,
- a betöltött 37–41. hét közötti terhességi korban van,
- a magzat koponyavégű fekvésű.
Az otthonszülésben közreműködő személyek
Az otthonszülésnél közre kell működjön szülész-nőgyógyász szakorvos és az előírt szakképesítéssel rendelkező szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban. Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót és ún. felelős személyt választ.
Intézeten kívüli szüléssel kapcsolatos ellátást csak az erre a tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat. A szolgáltatónak az ellátás keretében olyan csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos újszülöttellátásban történő közreműködését kell biztosítania, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik az egészséges és a beteg újszülöttek élettanával, kórtanával foglalkozó orvostudományi szakterületen (neonatológia).
Az egészségügyi szolgáltató – a felelős személy jogkörében eljáró és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő – helyettes felelős személyt jelöl ki. A felelős személy és a helyettes felelős személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vagy az egészségügyi szolgáltató vezetését ellátó személy.
Az otthonszülés helyszíne
Otthonszülés csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött szükség esetén 20 percen belül háttérkórházba szállítható.
Háttérkórház alatt olyan szülészeti és újszülöttellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény értendő, ahova az ellátást igénybe vevő nő és újszülöttje az ellátás választott helyszínéről 20 percen belül beszállítható. Az otthonszülés tárgyi és higiénés feltételeit a vonatkozó kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Az otthonszülés előkészületei
Az otthonszüléssel kapcsolatos ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. Az otthonszülést választó várandós nő a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a felelős személy közreműködésével adatlapot tölt ki. Az egészségügyi szolgáltató részére a felelős személy juttatja el az adatlapot, valamint tájékoztatja a védőnőt és a területileg illetékes vagy választott házi gyermekorvost arról, hogy a gondozása alatt álló várandós nő otthonszüléssel kapcsolatos ellátást tervez igénybe venni. A várandós nő döntését követő három napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülöttellátást nyújtó osztályát.
Amennyiben a várandós anya vércsoportja Rh-negatív, az apáé viszont Rh-pozitív, fennáll az esélye, hogy az újszülött is Rh-pozitív vércsoportú lesz. Ilyen esetben az anyának ellenanyagot (ún. anti-D profilaxist) kell kapnia a következő terhesség során felmerülő szövődmények elkerülése érdekében. Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy a szülés várható megindulása előtt megtörténjen a szükséges ellenanyag vényre történő felírása és kiváltása (lásd még: Rh-összeférhetetlenség).
Teendők otthonszülést követően
A szülés befejezését követő három órán keresztül a felelős személynek kell ellátnia az anya és az újszülött felügyeletét, majd a szülést követő naptól számított három napon keresztül ő ellenőrzi az anya és az újszülött állapotát. Ha az ellenőrzés során ellátást igénylő rendellenességet észlel, akkor javasolja az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítását. Amennyiben a felelős személy úgy ítéli meg, hogy az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során észlelt rendellenesség az anya, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, haladéktalanul intézkedik az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállításával kapcsolatban.
Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát gyermekgyógyász szakorvos végzi el a szülést követő 24 órán belül. A felelős személy haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti a védőnőt és a házi gyermekorvost a szülés megtörténtéről.
Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinórvér és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában a felelős személy haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül gondoskodik az anti-D ellenanyag (l. feljebb) beszerzéséről és beadásáról.
Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át. Ő adja be a tuberkulózis elleni kötelező BCG-védőoltást az újszülöttnek. A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről a választott egészségügyi szolgáltató gondoskodik.
A védőnő meglátogatja a gyermekágyas nőt és az újszülöttet, és ellenőrzi, hogy megtörténtek-e az orvosi és szűrővizsgálatok. Meggyőződik arról is, hogy a gyermekágyas nő megkapta az anti-D ellenanyagot, ha az szükséges volt, illetve ellátási hiányosság esetén értesíti a házi gyermekorvost.
Az otthonszülés lehetőségét kizáró okok
Az otthonszülési ellátás igénybevételét kizáró oknak számít, ha a szülészeti és általános kórelőzményben olyan anyai vagy a környezetében előforduló betegségek szerepelnek, amelyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét. Ezek közé tartozik a korábbi szülés(ek)nél előfordult vállelakadás, a negyedfokú gátsérülés, a korábbi császármetszés vagy méhtesten végzett műtét, például miómaeltávolítás (myoma enucleatio).
Nem történhet otthonszülés a várandós nő lázas állapota, HIV-, hepatitis B- vagy hepatitis C- fertőzése, drogfüggőség, alkoholbetegség vagy erős dohányzás mellett. Kizáró ok továbbá a méhlepény rendellenes helyen való tapadása (placenta praevia), valamint a várandós nő minden olyan betegsége, amely miatt a kezelőorvos császármetszést javasolt.
Nem történhet otthonszülés a várandós nő alábbi betegségei vagy állapotai esetén sem:
- cukorbetegség,
- magasvérnyomás-betegség,
- praeeclampsia,
- szívritmuszavar,
- szívelégtelenség,
- vérzékenység.
Az otthonszülést kizáró okok közé tartoznak az alábbi magzati állapotok és betegségek, illetve azok fennállásának gyanúja:
- méhen belüli magzati károsodás,
- 4000 gramm feletti várható születési súly,
- méhen belül elhalt magzat,
- magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel,
- magzati oxigénhiányra utaló jelek,
- Rh összeférhetetlenség vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha a hematológus vagy neonatológus szakorvos szerint az újszülött egészségkárosodása várható,
- fekvési rendellenesség (lásd még: farfekvés),
- idő előtti burokrepedés esetén, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy magzatszurkos a magzatvíz,
- igazolt B típusú Streptococcus-fertőzés.
Kizáró ok továbbá, ha ultrahangvizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség állhat fenn, vagy a terhesség mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) eredménye.
A kórházba szállítás javallatai
A várandós anya azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó, ha a szülés megindulásakor aktív genitálisherpesz-fertőzés, bárányhimlő vagy egyéb heveny fertőző betegség áll fenn a várandósnál vagy a környezetében, továbbá a magzat fekvési rendellenességei, praeeclampsia vagy 38 °C feletti láz esetén.
Szintén kórházba szállítás szükséges, ha az anyának a szülés alatt 38 °C feletti lázi láza van, továbbá ha kóros magzati szívhangeltérések vagy a vajúdás korai szakában az élettanitól eltérő magzatvíz, nem megfelelő szülési dinamika, előesett köldökzsinór, korai lepényleválás vagy a méhlepény rendellenes helyen való tapadása, erős vérzés vagy a szülés bármely szakaszának elhúzódása tapasztalható.
A szülés után akkor szükséges a kórházba szállítás, ha az anya esetén visszérgyulladás, tüdőembólia, szülés utáni eclampsia, méhrenyheség, a szokásos kezelésre nem szűnő vérzés, sokk előtti állapot, teljesen vagy részben visszamaradt lepény, valamint mély, csak intézeti körülmények között ellátható húgyivarszervi sérülések észlelhetők.
Azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó az újszülött, ha az egészségi állapotát meghatározó ún. Apgar-értékek nem megfelelők, vagy görcsös állapot gyanúja áll fenn, továbbá ha légzési vagy keringési rendellenességek észlelhetők, vagy azonnali orvosi beavatkozást igénylő, jelentős fejlődési rendellenesség áll fenn.
Születés után az újszülött szervezete úgy alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, hogy átalakulnak a magzati keringési, táplálási, oxigénellátási viszonyok. Ezt a folyamatot adaptációnak nevezzük, amelynek látható zavara – súlyosan petyhüdt izomtónus, nagyfokú sápadtság, tartós lélegeztetés igénye, oxigénhiány miatti kékes ajak- és körömelszíneződés (cyanosis) vagy tartósan szapora légzés – esetén az újszülött azonnali kórházba szállítása szükséges.
Jogszabályi háttér
