A tüdőtágulat (emphysema) során a tüdő légútjai kitágulnak a léghólyagocskák károsodása következtében, és a tüdő elveszti rugalmasságát. Következményként csökken a légzési felület, romlik a légzésfunkció. Leggyakrabban a dohányzás következtében alakul ki.
100-ból 90 tüdőtágulásos beteg dohányzik. A betegségnek ez a típusa általában lassan fejlődik ki: a belélegzett füst elhúzódó gyulladást okoz az alsó légutakban (krónikus hörghurut), ami károsítja a tüdő szövetét.
A tüdőtágulat főbb tünetei
A beteg szervezetében a tüdőtágulat és a krónikus hörghurut egyidőben van jelen, ezeket együttesen krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD) nevezzük. A betegség kezdetén vagy a krónikus hörghurut tünetei (hurutos köhögés), vagy a tüdőtágulat tünetei (légszomj) dominálnak.
A fizikai terhelésre jelentkező légszomj akár az első tünete is lehet a dominálóan tüdőtágulással járó típusban. Súlyos tüdőtágulat esetén jellemző a hordó alakú, felfújt mellkas, belégzésnél az alsó bordaközök behúzódása, kilégzésnél pipázó ajaktartás, sípoló hang.
A tüdőtágulat tünetei:
- nehézlégzés, légszomj (kezdetben terhelésre, majd nyugalomban is);
- kellemetlen mellkasi érzések, feszülés (a légzőizmok túlterhelése miatt);
- tartós, kínzó köhögés (a rohamok többnyire reggel jelentkeznek);
- jellegzetes sípoló légzés;
- hosszú, erőltetett kilégzés.
A betegség nem specifikus tünetei lehetnek:
- étvágytalanság, fogyás;
- gyengeség, fáradékonyság;
- lábak duzzanata (együttes szívproblémák jele);
- alvászavar és depresszió.
A tüdőtágulat jellemzően az 50 év körüli férfiaknál jelentkezik, de a dohányzás miatt egyre több nő is érintett.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha légzési nehézségei vannak, és a COPD egyéb tüneteit is tapasztalja, forduljon mielőbb tüdőgyógyászhoz, mert a kedvezőtlen folyamatok lassítására a korai stádiumban van esély. A tüdőgyógyászatra történő beutaláshoz kérje háziorvosa segítségét!
Amennyiben hirtelen kialakult légszomja van (különösen, ha mellkasi fájdalom is társul mellé), azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt.
A tüdőtágulat kiváltó oka
A tüdőtágulás legfőbb kiváltó oka az aktív vagy passzív dohányzás. A rendszeres dohányzóknál a dohányfüstben lévő égéstermékek évek, évtizedek alatt krónikus gyulladást okoznak az alsó légutakban, amit krónikus hörghurutnak nevezünk. Sokan ezt a dohányzás természetes velejárójának vélik, és nem fordítanak rá kellő figyelmet.
A krónikus gyulladás azonban idővel károsítja a tüdőt, és kialakul a tüdőtágulat: a légcserét végző léghólyagocskák válaszfalai felszakadnak, a tüdő szövete károsodik, csökken a légzőfelület, és romlik a gázcsere. A hosszú évek alatt lezajló károsodás visszafordíthatatlan.
A dohányzáson kívül a betegség egyéb kockázati tényezői:
- szennyezett levegő (szmog, por, vegyi gőzök);
- ritka örökletes betegség (alfa-1-antitripszin nevű szabályozó fehérje hiánya);
- rossz egészségi állapot (alkoholbetegség, gyakori fertőzések).
A tüdőtágulat lehetséges szövődményei
A tüdőtágulatos betegek légzésfunkciója idővel egyre rosszabb lesz, az oxigénhiány miatt rendszeres oxigénkezelésre lehet szükségük, illetve gyakrabban kapnak légúti fertőzéseket, melyek súlyos lefolyásúak lehetnek.
A tüdőtágulat szövődményeként az alábbi krónikus állapotok is kialakulhatnak:
- szívproblémák (cor pulmonale);
- visszatérő légúti fertőzések;
- légúti daganatos megbetegedések;
- légmell (PTX).
A tüdőtágulat diagnózisa
A tüdőgyógyász a kórtörténet (anamnézis) felvétele után számos vizsgálatot végezhet. Általában sor kerül képalkotó eljárásokra (röntgen vagy mellkasi CT-vizsgálat), illetve légzésfunkció-vizsgálatra (spirometria), mely a kilélegzett levegő mennyisége és az áramlási értékek alapján ad információt a tüdő állapotáról, segítségével megállapítható a diagnózis és a betegség súlyossága is.
Emellett vérgáz- és/vagy köpetelemzésre is szükség lehet.
A tüdőtágulat kezelése
A légzőfelület csökkenése nem gyógyítható, de a folyamata lassítható. A gyógyszeres kezelés és a légzésrehabilitáció célja a tüdőfunkció romlásának lassítása, a tünetek enyhítésével az életminőség javítása.
A tüdőtágulat kezelésének módjai:
- dohányzásról való leszokás – az elvonási tünetek csökkentésében segítenek a nikotinpótló termékek, vényre kapható gyógyszerek, de szükség lehet pszichés támogatásra is;
- gyógyszerek: hörgőtágító és a légúti gyulladást csökkentő készítmények inhalációs (a tüdőben helyileg ható) vagy súlyosabb esetben szisztémás (tablettás/vénásan adott) formában;
- rendszeres, mérsékelt intenzitású, légszomjat nem okozó, a vázizomzatot és a légzőizmokat is erősítő testmozgás;
- testsúly normalizálása;
- oxigénkezelés (előrehaladott stádiumban);
- védőoltások tüdőgyulladás és influenza ellen;
- légzőgyakorlatok a légzőizmok erősítésére, a gázcsere javítására.
Súlyos tünetek esetén kórházi ellátásra is szükség lehet.
A tüdőtágulat megelőzése
A betegség megelőzésének legjobb módja a dohányzásról való leszokás, ami a szövődmények kialakulását is csökkenti. A dohányzásról való leszokáshoz igénybe vehető lehetőségekről érdeklődhet háziorvosánál, aki a megfelelő szakemberhez vagy szervezethez tudja irányítani, illetve használhatja az alábbi elérhetőségeket:
Dohányzás Leszokást Támogató Központ weboldala:
http://www.leszokastamogatas.hu/
Zöldszám: 06-80-44-20-44
A megelőzés további részét képezi a maszk viselése, amennyiben vegyi gőzökkel vagy porban dolgozik.
Kapcsolódó tartalom: Dohányzás káros hatása a mentális egészségre
