Az ember alapvető állapota a szenvedély, melyet a számunkra pozitív tevékenységek (boldog, érzelmes pillanatok, szerelem, jól megérdemelt jutalom) iránt érzünk. Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha egy örömforrás vagy önjutalmazó magatartás függőséggé válik, és negatív hatással van az egészségre, illetve a magánéletre.
Az „egészséges életmód” kifejezés manapság mindenki számára ismerősen cseng, hiszen az utóbbi években (szerencsére) divat lett „egészségesen” élni. Ennek ellenére azonban sokan nem tudják, mi szükséges a test és az elme egészségéhez és jó formában tartásához. A másik eset, hogy ha tisztában is vannak vele, napjaink rohanó életvitelébe nehéz új, egészséges szokásokat kiépíteni.
Az egészséges szokások helyett némelyek életében azonban előbb-utóbb a káros szenvedélyek kerülnek előtérbe, melyek az agyi jutalmazó központok gyors kielégítéséhez járulnak hozzá. Ezeknek a tevékenységeknek tipikusan káros hatásai vannak az egészségre, a társas kapcsolatokra és az anyagi helyzetre – azonban az eufória, öröm érzésének elérése érdekében a szenvedélybeteg mindezt nem, vagy már csak túl későn ismeri fel.
A szenvedélybetegség fogalma
A szenvedélybetegség – más néven addikció – az agy jutalmazási rendszerének kóros megváltozását jelenti. Ilyenkor olyan tevékenységek végzése során kapcsol be a jutalmazás, amelyek nem az ember egészségét vagy túlélését szolgálják.
A szenvedélybetegekre az alábbi tulajdonságok jellemzőek:
- ellenállhatatlan vágy valamilyen viselkedés vagy kémiai anyag iránt;
- bizonyos tevékenység végzésével vagy hatóanyag használatával szembeni nehéz ellenállás, az önuralom akár teljes hiánya;
- a tevékenység vagy szerhasználat negatív következményeinek figyelmen kívül hagyása.
A szenvedélybetegekre általában jellemző, hogy nincs betegségtudatuk. Érdektelenné válhatnak, érzelmileg kiüresedhetnek, gyakran a károsító szer hatására szellemi képességeik leépülnek. Hangulatuk labilis, közönyösen vagy agresszívan is viselkedhetnek.
Az akaratgyengeség következtében gyakran másokra hárítják a felelősséget, saját döntéseikkel és azok következményével nem akarnak szembenézni. Időnként szégyellhetik viselkedésüket, és ezt ki is mutathatják, de függőségükről nem tudnak lemondani.
A szenvedélybetegeknél akár depresszió vagy öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek, ezért is fontos a környezetében élő szenvedélybeteg problémájának mielőbbi felismerése, és a segítségkérés, támogatás.
Idővel a szenvedélybetegség már a beteg életét is erősen befolyásolja. Nem ritka a betegség lefolyásában a ciklikusság – tünetmentes, javuló időszakot gyakran követi visszaesés, amikor a vágyakozás győzedelmeskedik az önuralom felett. Ezek a ciklusok általában egyre romló tendenciát mutatnak – szélsőséges esetben akár súlyos egészségügyi romláshoz és anyagi csődhöz vezethetnek.
A szenvedélybetegségek kialakulásának számos oka lehet, például:
- genetikai hajlam;
- gyerekkori trauma, szülői viselkedés (túlféltő vagy elhanyagoló szülő);
- felnőttkori trauma (pl. gyász, válás, munkahely elvesztése, betegség);
- társadalmi, környezeti hatások (pl. reklámok, média szerepe, barátok vagy kollégák hatása, rossz anyagi helyzet);
- túlhajszolt életvitel, stresszes életmód;
- új életszakaszba lépés (pl. változókor, gyerekek kirepülése).
A szenvedélybetegség típusai
A leggyakoribb szenvedélybetegségek az alkohol- és drogfüggőség és a játékszenvedély, de számos más addikció is ismert. Általánosan elmondható, hogy háromból egy ember valamilyen függőséggel küzd – még ha az társadalmilag elfogadott kategóriába tartozik is.
Kémiai szerek által kiváltott addikciók
A kémiai szerek által kiváltott addikció célja egy adott kémiai anyag megszerzése és elfogyasztása. Ezek olyan anyagok, amelyek valamilyen élettani vagy biológiai (leggyakrabban pszichoaktív) hatást fejtenek ki a szervezetre.
A leggyakoribb kémiai addikciók egy része társadalmilag is elfogadott, ilyenek:
Egyéb függőségek:
Az alkoholfüggőséggel kapcsolatosan lásd még: Nagyivók és Alkoholbetegség.
A dohányzással kapcsolatosan lásd még: Nikotin, E-cigaretta és alternatív dohánytermékek.
Leszokás támogatása: www.leszokastamogatas.hu,
ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44
Viselkedéses addikciók
A viselkedést érintő addikciók esetén valamilyen viselkedés veszi át az uralmat a személyiség és a hétköznapi tevékenységek felett. A leggyakoribb viselkedéses addikciók az alapvető emberi szükségletekhez kötődnek, például étel-, társ- vagy szexfüggőség.
További gyakori viselkedéses addikciók az alábbiak:
- számítógép- vagy internetfüggőség,
- munkamánia,
- vásárlásfüggőség,
- szerencsejáték-függőség,
- pirománia,
- kleptománia.
A szenvedélybetegség megelőzése
A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésén folyamatosan dolgozni kell – az egészséges életmód sok összetevős, nevéből adódóan nem egy-egy lépést, hanem egy egész életmód kialakítását jelenti, amelyben a lelki egészség fenntartásának, a stresszkezelésnek és a stressztűrő képesség (reziliencia) fejlesztésének meghatározó szerepe van.
Az egészséges táplálkozás kialakításának első és talán legfontosabb összetevője a megfelelő diéta, étrend összeállítása. Az egészséges étrend része, hogy minél kevesebb szénhidrátot, zsírt, sót és káros élelmiszeradalékot tartalmazzon az élelmiszer. Előnyben kell részesíteni a magas vitamin-, ásványi anyag-, és élelmi rost tartalmú ételeket.
A sport, a testmozgás és a mentális egészség kapcsolata régóta ismert tény. A megfelelő mennyiségű, és az egészségi állapothoz illesztett intenzitású fizikai aktivitás nemcsak az anyagcserét támogatja, hanem a lelki egyensúly fenntartásához is nagymértékben hozzájárul.
Mivel az emberek többsége az idő jelentős részét általában a munkahelyen tölti, ezért a jóllét fenntartásához nagymértékben hozzájárul a munka-élet egyensúlyának tudatos fenntartása. Ehhez hozzátartozik a munkahelyi stressz lehetőleg minimálisra való csökkentése is.
Hol kérhet segítséget?
A lelki egészség romlása, illetve a krónikus stressz vagy szorongás könnyen a kellemetlen érzések oldására, „kezelésére” használt függőséghez vezethet.
Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén háziorvosától is kérhet segítséget ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert, vagy hívhatja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.
A lelkisegély-szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt.
A függőségkezelésről külön cikkben olvashat.