A bélrendszer alapvetően két fő részre osztható: a vastagbélre és a vékonybélre. A rövidbél-szindróma a vékonybél jelentős részének hiányában fellépő felszívódási zavar (malabsorptio). A rövidbél-szindróma szövődménye lehet kiszáradás, alultápláltság és fogyás, melyek megfelelő kezelés nélkül akár életveszélyes állapothoz is vezethetnek.
A vastagbél akár teljes kiesése átmeneti működészavart, a folyadék- és sófelszívódás megváltozását okozza; a vékonybél működészavara vagy eltávolítása esetén pedig tápanyag-, és ásványianyag-hiány lép fel.
A rövidbél-szindróma jelei és tünetei
A rövidbél-szindróma elsődleges tünete a nem múló hasmenés.
További tünetek lehetnek:
- hasi görcsök,
- puffadás,
- gyomorégés,
- gyengeség,
- fáradtság,
- fogyás,
- vérszegénység (alacsony vörösvértestszám),
- zsírmáj,
- csontfájdalom,
- kellemetlen szagú széklet,
- lábdagadás.
A rövidbél-szindróma lehetséges okai
A vékonybélszakasz hosszának jelentős megrövidülése súlyos felszívódási zavar kialakulásához vezet, melynek legjellemzőbb okai a következők:
- Crohn-betegség,
- sugárkezelésből eredő kiterjedt bélkárosodás,
- hosszú szakaszt érintő bélsérülés (pl. trauma vagy érszűkület miatt),
- beleket táplálóér elzáródása (trombózis),
- bélelhalással járó vastagbélgyulladás (nekrotizáló enterocolitis),
- bélelzáródás,
- daganat.
A rövidbél-szindróma lehetséges szövődményei
- Ételallergia vagy -érzékenység (pl. laktózintolerancia),
- alultápláltság,
- kiszáradás,
- gyomorfekély,
- vesekő,
- epekő,
- csontritkulás,
- fertőzés – szepszis kialakulása (a kórokozó behatolhat a vérkeringésbe és a többi szövetbe vagy szervbe a pangó béltartalom okozta szövetkárosodás vagy a kezelés ideje alatt alkalmazott centrális kanül fertőződése révén).
A rövidbél-szindróma diagnosztizálása
Ha a fentebb részletezett tünetek a vékonybél nagyobb szakaszának eltávolítása után jelentkeznek, a kezelőorvos okkal gyanakodhat rövidbél-szindrómára.
A diagnózis megerősítése érdekében fizikális és egyéb vizsgálatokat is elvégezhet, többek között:
- vérvizsgálat,
- székletvizsgálat,
- mellkasi és hasi röntgen, báriumos röntgenvizsgálat,
- CT,
- ultrahangvizsgálat,
- csontsűrűség-vizsgálat,
- májbiopszia.
A rövidbél-szindróma kezelése
Egyes esetekben élethosszig, máskor csak rövidebb ideig van szükség kezelésre. Néha a megrövidült vékonybél képes alkalmazkodni a körülményekhez, és idővel – akár évek alatt – hosszától függetlenül normalizálódik a működése (béladaptáció). Amíg ez bekövetkezik, addig szükség van kezelésre, melynek célja kettős: egyfelől a tünetek enyhítése, másfelől a szervezet számára szükséges tápanyag, vitamin- és ásványianyag-pótlás biztosítása.
Tápanyag-utánpótlás, táplálásterápia
A kezelés fajtáját az állapot súlyossága határozza meg.
- Könnyebb tünetek esetén napi többszöri, kis mennyiségű táplálék- és fokozott folyadékbevitel szükséges, valamint vitamin- és ásványianyag-utánpótlás.
- Közepesen súlyos esetekben a kezelés ugyanez, de időről időre szükség lehet extra folyadékbevitelre és (intravénás) ásványianyag-pótlásra.
- Súlyosabb esetekben szóba jöhet az intravénás vagy a tápszondán keresztüli (parenterális vagy enterális) táplálás is. A legsúlyosabb esetekben erre a fajta mesterséges táplálásra folyamatosan szükség lehet.
Az orvos felírhat gyógyszert hasmenés ellen, javasolhat gyomorsavcsökkentőt, valamint a tápanyagok felszívódását segítő gyógyszert.
A fentieken túl a táplálásterápia kiegészülhet olyan kezelésekkel is, amelynek hatására fokozódik a vékonybél tápanyag- és vízfelvétele.
Műtét
A bélhosszabbító műtétek (LILT, STEP, SILT), az autológ bélrekonstrukció vagy a vékonybél-transzplantáció (önmagában vagy más szervvel, legtöbbször májjal együtt) megfelelő megoldást jelenthet sikertelen konzervatív terápia esetén. Az utóbbi komoly és kockázatos műtét, ezért általában csak súlyos esetben javasolják, és akkor, ha más kezelések nem váltak be.
Élet rövidbél-szindrómával
Nem létezik egységes diétaterv a rövidbél-szindrómában szenvedők számára. Speciális diéta, vitaminpótlás, az anyagcsere, valamint az elektrolit-háztartás folyamatos ellenőrzése szükséges. Általánosságban elmondható, hogy ajánlott az étrendbe minél gyakrabban beilleszteni sovány fehérjéket (baromfihús, tejtermékek, tojás, tofu) és rostban szegény szénhidrátokat (fehér rizs, tészta, fehér kenyér), egyúttal kerülni kell a zsíros ételeket és az édességet.
