egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A vegetatív (vagy más néven autonóm) idegrendszer – mely a perifériás idegrendszer része – szabályozza az önkéntelen, akaratlagosan nem befolyásolható, zsigeri (belső szervi) működéseket: a vérkeringést, a tápcsatorna működését és a légzőszerveket. A vegetatív idegrendszer két fő része a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer.

 

A vegetatív idegrendszer feladata

A vegetatív idegrendszer az emberi test automatikus folyamatainak szabályozásában játszik fontos szerepet: segít a szervezetnek felkészülni a stressz és fenyegetések kezelésére, valamint visszatérni a nyugalmi állapotba.

 

A vegetatív idegrendszer elsősorban az alábbi belső folyamatokat szabályozza:

 

  • emésztés,
  • vérnyomás,
  • pulzus,
  • vizelettárolás és -ürítés,
  • pupillareflex,
  • légzés,
  • testhőmérséklet,
  • anyagcsere,
  • elektrolitegyensúly,
  • testnedvek előállítása,
  • érzelmi válaszok.

 

A vegetatív idegrendszer központi részei az agytörzsben és a gerincvelőben találhatók, környéki részei pedig a szerveket behálózó vegetatív idegrostok és a vegetatív idegdúcok. A vegetatív idegrendszer működését a hipotalamusz nevű agyterület irányítja.

 

A vegetatív idegrendszer szerkezete

Működését tekintve a vegetatív idegrendszer két fő rendszerre osztható:

 

  • szimpatikus (aktív) idegrendszer,
  • paraszimpatikus (passzív) idegrendszer.

 

A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetekben, a paraszimpatikus idegrendszer pedig a nyugalmi periódusban szabályozza a szervezet működését. A szimpatikus és a paraszimpatikus rész tehát ellentétes hatásokat vált ki (élettanilag antagonisták), de a két funkciónak egymást kiegészítve kell működnie, mert egyensúlyuk tartja fenn a stabil belső környezetet. A két rendszer akkor tud egymással jól működni, ha egyformán erősek, és ezzel ugyanolyan hatást gyakorolnak az egyensúlyra.

 

A két idegrendszer működésének legfőbb tulajdonságai:

  • szimpatikus hatásra nő, paraszimpatikus hatásra pedig csökken:
  1. a vázizmok vérellátása,
  2. légzés intenzitása,
  3. szívműködés intenzitása,
  4. vérnyomás, véráramlás,
  5. agy vérellátása;

 

  • szimpatikus hatásra csökken, a paraszimpatikus hatásra pedig nő:
  1. a zsigeri szervek vérellátása,
  2. bélmozgás intenzitása,
  3. emésztőmirigyek váladéktermelése.

 

Szimpatikus idegrendszer

A szimpatikus idegrendszer ingerlése vészreakciót vált ki, ami a szervezetet a stresszhelyzetre készíti fel (lásd részletesen: Stresszreakció). Működésének hatására a szív szaporábban ver, több vér kerül az izmokba, hogy jobban bírják a terhelést; a pupilla kitágul, hogy pontosabban érzékelje a környezetet; az izzadságmirigyek termelése fokozódik. A fokozott oxigénigényre a szervezet a hörgők tágulásával reagál, így több levegőhöz jut a tüdő. Mindeközben a bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak, lassul a bélmozgás, az emésztés, a máj raktáraiból pedig cukor szabadul fel a megnövekedett energiaszükséglet kielégítésére.

A rendszer hatásait az adrenalin és noradrenalin közvetíti a célszervekre.

 

Paraszimpatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás. Működésének hatására visszaáll a normál pulzus, kevesebb vért kapnak az izmok. A belső szervek viszont aktívabbak lesznek: megindul az emésztés, a tápanyagok elraktározása. A rendszer az acetil-kolin molekulán keresztül fejti ki hatását a célszervekre.

 

A vegetatív idegrendszer zavarai

Normál esetben a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer kiegyensúlyozottan, egymást kiegészítve működik. A szervezet pillanatnyi szükségletétől függően vagy a szimpatikus vagy a paraszimpatikus oldal fokozottabb működésére van szükség. Ha a rendszer kibillen egyensúlyából, és az egyik oldal tartósan túlsúlyra jut a másik rovására, akkor kialakulhatnak az ún. vegetatív zavarok.

 

Modern korunkban az egyensúly főként a szimpatikus oldal felé tolódik el: sokan élnek krónikus stresszben (például családi, munkahelyi, anyagi problémák stb.), és ehhez képest kevés a pihenéssel, kikapcsolódással töltött idő. A vegetatív idegrendszer ilyenkor próbálja a túlterheltséget kiegyenlíteni, de idővel kimerül, és vészjelzéseket ad le.

 

A szimpatikus túlsúlyra jellemző tünetek:

 

A paraszimpatikus túlsúlyra jellemző tünetek:

  • emésztőrendszeri zavarok,
  • gyomorégés,
  • puffadás,
  • hasi fájdalmak,
  • hasmenés vagy székrekedés.

A fenti tünetek jelezhetnek más betegséget is, de jellemzően a vegetatív idegrendszer túlterheltségének jelei.

 

Kezdetben a panaszok hátterében nem áll szervi elváltozás. Ha viszont tartósan nem áll vissza az egyensúlyi állapot, akkor szervi károsodások is kialakulhatnak:

 

 

A pszichés állapottal összefüggő testi betegségek gyógyítása rendszerint akkor sikeres, ha – a megfelelő szakorvosi kezelés mellett – a betegség kialakulásában szerepet játszó lelki problémákat is sikerül feltárni és megoldani.

KULCSSZAVAK
autonóm idegrendszer  |   szimpatikus idegrendszer  |   paraszimpatikus idegrendszer  |   vegetatív zavarok  |   adrenalin  |   noradrenalin  |   acetilkolin  |   alarmbetegség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít