A gyógyszerellátással kapcsolatos feltételek meghatározása az állam feladata. Ennek keretében az állam meghatározza azt a rendszert, amely biztosítja, hogy a rászorulók biztonságos, hatásos, az előírásoknak megfelelő minőségű gyógyszerekhez juthassanak.
Gyógyszernek tekinthető minden olyan anyag vagy anyagok keverékei, amelyek emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazhatók, és az ezzel kiváltott kedvező hatások révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása lehetővé válik.
A gyógyszerek egy külön csoportját alkotják a magisztrális gyógyszerek. Ide azok a gyógyszerkészítmények tartoznak, amelyeket a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (FoNo) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít, és a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére használ. Továbbá létezik a homeopátiás gyógyszerek csoportja is.
Gyógyszerek forgalomba kerülése
Ahhoz, hogy egy gyógyszer forgalomba kerülhessen, és ezáltal eljuthasson az emberekhez, forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie, amit a forgalmazó kérésére a hatóság állít ki a hatósági ellenőrzést követően, biztonságos készítmény esetén.
A gyógyszer engedélyezése során a forgalomba hozatali engedélyben – magisztrális gyógyszerek esetében a Gyógyszerkönyvben vagy a Vényminta Gyűjteményben – rögzített a besorolás, amely szerint a gyógyszer orvosi rendelés alapján vagy e nélkül lesz beszerezhető.
Vénykötelesség vagy vény nélkül
Az orvos a gyógyszert – a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásába felvett beteg részére – vényen rendeli. Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos. Orvosoknak, állatorvosoknak és gyógyszerészeknek – amennyiben végzettségüket hitelt érdemlően igazolni tudják – vényköteles gyógyszer legfeljebb harminc napra elegendő mennyiségben vény nélkül is kiadható, kivéve egyes kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2, P4) minősített gyógyszercsoport.
Alapvetően vénykötelesnek akkor minősíthető egy gyógyszer, ha rendeltetésszerű használat mellett is veszélyeztetheti a beteg egészségét orvosi ellenőrzés nélkül.
Ilyen lehet például, ha a használat könnyen gyógyszerfüggőséget válthat ki, vagy más gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása igényel nagyfokú körültekintést. Indokolhatja a betegség jellege is, például a fertőző betegségek kezelésére használatos gyógyszerek esetében, vagy az alkalmazási mód is (pl. injekciós kiszerelés). Ezért fontos, hogy csak recept ellenében lehessen hozzájutni egyes szerekhez.
A gyógyszerek jelentős része receptköteles. A vény tulajdonképpen az orvosi ellenőrzés eszköze.
Léteznek emellett vény nélkül kapható (OTC – Over the Counter) gyógyszerek is. Egy gyógyszer abban az esetben férhető hozzá recept nélkül, amennyiben gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen, vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. A körültekintő gyógyszerszedés azonban ebben az esetben is nagyon fontos!
Ugyanannak a gyógyszernek lehet vényköteles és vény nélkül is kapható változata is. Általában a kisebb kiszerelés kapható vény nélkül, kevesebb tablettával vagy alacsonyabb hatóanyag-tartalommal. Így ezek felhasználásához nem szükséges orvosi felügyelet, tehát vény sem.
A vényköteles szerek csak gyógyszertárakban szerezhetők be a lakosság számára, míg a vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazásáról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jogutódja) dönt.
Gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen, vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.
A gyógyszertáron kívüli forgalmazás esetén is az árusítást végző üzletnek biztosítania kell az adott gyógyszerre vonatkozó tárolási körülményeket és előírásokat.
Annak ellenére, hogy egyes vény nélkül kapható gyógyszereket a gyógyszertáron kívül is beszerezhetünk, érdemes a kezelőorvost, illetve gyógyszerészt tájékoztatni erről – különösen, ha valamilyen vényköteles szert felírnak a későbbiekben, mialatt vény nélkül kapható gyógyszert szedünk.
Összefoglalva: minden olyan szer vényköteles, ahol orvosi felügyelet szükséges a megfelelő és biztonságos alkalmazáshoz. Ezzel biztosítható, hogy mindenki a megfelelő gyógyszert kapja meg, ezzel pedig mindenki a saját egészsége megőrzését segítheti.
Kapcsolódó tartalom: Orvosi vény vagy recept
Vonatkozó jogszabályok
44/2004. (IV. 28.) ESZCSM-rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról
2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvényekről
2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól