A bordatörés viszonylag gyakori sérülés, melynek során a bordakosárt alkotó egy vagy több borda elreped vagy eltörik. Leggyakrabban mellkasi sérülés következménye (pl. esés, közlekedési baleset miatt). Bár a törés fájdalmas, szerencsére a legtöbb esetben ártalmatlan. Problémát akkor okozhat, ha a csont több darabra törik, mert ilyenkor az éles csontvégek megsérthetik a nagyereket, illetve a belső szerveket, pl. a mellhártyát és a tüdőt.
A bordatörés általában magától gyógyul 1-2 hónapon belül. A fájdalomcsillapítás kiemelten fontos, mert az segíti a beteget a megfelelő, mély légzés fenntartásában.
A bordatörés főbb tünetei
Bordatörés esetén a mellkasi fájdalom az alábbi esetekben jelentkezik/rosszabbodik:
- mély légvétel,
- a sérült terület nyomása,
- a test hajlító, csavaró mozdulatai (pl. lehajlás).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha sérülést követően érzékeny területet észlel a bordaíve mentén, vagy mély légvételkor fájdalom jelentkezik, forduljon háziorvosához.
Fontos, hogy a mellkasi fájdalom okaként nemcsak a bordatörés jöhet szóba. Amennyiben mellkasi nyomást, teltségérzetet vagy szorítást érez, ami pár perc elteltével sem szűnik, esetleg vállba vagy karba sugárzó fájdalmat észlel, azonnal hívjon mentőt, mert ez a szívinfarktus tünete is lehet.
A bordatörés kiváltó okai
A bordatörés leggyakrabban sérülés következtében alakul ki (pl. motorbaleset, gyermekbántalmazás, esés, kontakt sportok).
Bizonyos sportok (pl. golf, evezés) során visszatérő sérülés, illetve hosszan tartó köhögés esetén is jelentkezhet bordatörés.
A bordatörés rizikófaktorai lehetnek:
- osteoporosis (csontritkulás),
- sportok (pl. hoki, foci),
- rosszindulatú daganatos elváltozások a bordában.
A bordatörés lehetséges szövődményei
Az éles csontvégek számos szövődményt okozhatnak:
- aortasérülés (szakadás, perforáció): főként az első három borda sérülése esetén jelentkezhet;
- mellhártya és tüdősérülés: a sérülés következtében az érintett tüdőterület összeeshet, és légzési nehézséget okozhat;
- lép-, máj-, vesesérülés: a 2 legalsó borda sérülése esetén, ritka esetben.
A szövődmények előfordulása a sérült bordák számával növekszik.
A bordatörés diagnosztizálása
A bordatörés diagnosztizálásának első lépéseként, a fizikális vizsgálat során finoman megnyomják a fájdalmas bordát, majd meghallgatják a tüdőt és megfigyelik a bordakosár mozgását légzés során.
Ezt követően az alábbi képalkotó vizsgálatok segítenek a pontos diagnózisalkotásban:
- röntgen: a friss bordatörés és repedés nem ábrázolódik mindig egyértelműen, azonban az esetleges összeesett tüdő láthatóvá válik;
- CT: azok a bordatörések is ábrázolódnak, melyek röntgenfelvételen nem látszódnak, valamint egyes lágyrész- és érsérülések is kimutathatóak;
- MR: a sérült borda környékén elhelyezkedő lágyrészek és szervek sérülésének kimutatására alkalmas;
- csontszcintigráfia: visszatérő trauma, stressztörés, rosszindulatú daganat csontáttétének kimutatására a legalkalmasabb.
A bordatörés megelőzése
A bordatörés megelőzése érdekében az alábbi javaslatokat érdemes betartani:
- kontakt sportok esetén használjon védőfelszerelést;
- legyen körültekintő otthonában (pl. csúszásgátló használata a fürdőkádban);
- erősítse csontjait kalcium és D-vitamin szedésével.
A bordatörés kezelése
A bordatörések többsége 6 héten belül magától meggyógyul. A gyógyulás során fontos a fizikai aktivitás mérséklése, illetve az érintett terület hűtése és fájdalomcsillapítók alkalmazása.
Légzéskor fájdalmas lehet a bordakosár mozgása a törés miatt, ami apró, felszínes légvételre sarkallja a beteget. Ennek következtében az át nem lélegzett tüdőrészben potenciálisan tüdőgyulladás is kialakulhat, ezért kiemelten fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás.
Ezen felül lényeges a légzőgyakorlatok rendszeres alkalmazása: óránként minimum tízszer vegyen mély levegőt lassan, óvatosan.
Köhögési inger esetén ne tartsa vissza a köhögést, mert ez biztosítja a tüdő tisztulását: a fájdalom csökkentése érdekében szorítson mellkasához egy párnát.
Járjon sokat és mozgassa vállait, ezzel is elősegítve a mély légzést.
Próbáljon kissé felpolcolt helyzetben aludni.
