A daganatos betegek ellátása rendkívül összetett feladat. A daganatos megbetegedésekre specializálódott orvos, az onkológus feladata, hogy a beteggel együttműködve, közös megegyezés alapján válassza ki a leginkább megfelelő, napjainkban már bizonyos mértékben személyre szabható terápiát.
A rosszindulatú daganattal diagnosztizált beteg a daganat típusától és kiterjedésének mértékétől függően különféle típusú, illetve kombinált kezeléseket is kaphat.
Minden beteg kezelési lehetőségeiről egy onkoteam dönt a beteg állapota alapján, amelynek a tagjai különböző szakterületen dolgozó szakemberek. Az onkoteam így általában onkológusból, sebészből, sugárterapeutából, patológusból, radiológusból és pszichológusból áll, illetve egyéb szakemberek bevonására is sor kerülhet a betegség típusától függően (például pulmonológus tüdőrák esetén).
Az onkológia kezelések típusai
A rosszindulatú daganatok kezelési módszerei az alábbiak lehetnek:
- daganat sebészi eltávolítása,
- sugárterápia,
- kemoterápia,
- célzott daganatterápia,
- hormonterápia,
- érképződést gátló szerek,
- immunterápia,
- alternatív gyógymódok,
- palliatív ellátás.
Az alábbiakban ezek a kezelési módok röviden, általánosságban kerülnek ismertetésre. Az onkológiai kezelések egyes elemeiről külön cikkekben olvashat részletesen.
Daganat sebészi eltávolítása
Ha a daganat sebészi eltávolításra alkalmas helyen található, és még nem terjedt át más szervekre, akkor a műtét a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód. A sebész a látható daganatos szövettel együtt bizonyos mennyiségű épnek tűnő szövetet is eltávolít, ugyanis előfordulhat, hogy már ott is jelen vannak a szabad szemmel még nem látható daganatsejtek. A műtét során gyakran eltávolítják a daganatkörnyéki nyirokcsomókat is, ahol a legmagasabb az áttétképződés kockázata.
A műtét során eltávolított daganatos szövetet és a nyirokcsomók érintettségét patológus szakorvos vizsgálja. A szövettani vizsgálat további támpontot nyújthat az onkológiai kezelés személyre szabásában.
Sugárterápia
A sugárterápiát elsősorban a rosszindulatú daganat méretének csökkentésére, növekedésének és terjedésének megakadályozására alkalmazzák. Használható önmagában vagy más kezelésekkel kombinálva. Mivel a sugárterápia hatására csökkenhet a daganat mérete, így a sebészi eltávolítást megelőzheti besugárzás, vagy egy korábban nem műthetőnek ítélt daganat műthetővé is válhat, ha a besugárzás hatására összezsugorodik.
A sugárterápia lényege, hogy a nagy energiájú ionizáló sugárzás az örökítőanyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A sugárzás hatása azonban nemcsak a daganatos, hanem az egészségesen osztódó, ép sejteken is érvényesül, ezért a sugárterápia mellékhatásaként számos tünet jelentkezhet. A daganatos szövetek sugárérzékenysége rendszerint nagyobb a normál szövetekénél, ezért a mellékhatások ellenére is terápiás haszonnal járhat. A kezelés tüneteinek hatékony kezelése is a kezelőorvos és a beteg szoros együttműködését igényli.
A kezelés mellékhatásai lehetnek: szájszárazság, torokfájás, száraz vagy viszkető bőr, fáradtságérzés, hányinger, emésztési problémák, köhögés, légszomj, étvágytalanság, hajhullás, illetve ideiglenes vagy végleges termékenységi problémák. A mellékhatások többsége a kezelést követő 1-2 héten belül jelentkezik, majd fokozatosan elmúlik.
A sugárterápia hatékonysága a daganatos sejtek tulajdonságaitól is függ. Akkor alkalmazható a legeredményesebben, ha a daganat kiterjedése még csak a szervezet körülírt területére korlátozódik. Előrehaladott állapotban, például más szervekben megjelent áttétek esetén a sugárkezelés hatékonysága korlátozott.
Kemoterápia
A kemoterápia során a betegeket olyan gyógyszerekkel – sejtmérgekkel, ún. citosztatikumokkal – kezelik, amelyek a daganatsejteket elpusztítják vagy osztódásukat gátolják. Az ilyen szerek túlnyomó többségére a gyorsan szaporodó, burjánzó sejtek különösen érzékenyek, de bizonyos mértékben az egészséges szövetek osztódó sejtjeit is károsítják. A szervezetben ilyen gyorsan osztódó sejtek vannak az emésztőrendszerben, a csontvelőben és az ivarszervekben is, valamint a szőrtüszők és a hajhagymák is érzékeny sejtekből állnak. Ezért a kemoterápia gyakori mellékhatásai lehetnek: hányás, étvágytalanság, hasmenés, hajhullás, immungyengeség, vérszegénység, terméketlenség. A kemoterápia mellékhatásai ma már hatékonyan kezelhetők, a kezelőorvos és a beteg szoros együttműködésével.
A daganatos betegség viselkedésétől és típusától függően kemoterápiát bármely más onkológiai kezelés kiegészítéseként is alkalmazhatnak. Sor kerülhet rá a műtéti beavatkozás előtt és után is, illetve a kezelés során tapasztaltak alapján a kemoterápiás szerek közti váltásra is sor kerülhet. Előfordul, hogy kemoterápiával a gyógyulás is elérhető, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai (leukémiák, limfómák) esetében, de korai stádiumban felismert daganatok esetén is vezethet gyógyuláshoz, általában sebészi eltávolítással kombinálva.
Célzott daganatterápia
A célzott onkológiai terápia feladata, hogy a hibásan működő sejteket molekuláris szinten gátolja, amivel leállítja a daganatsejt növekedésének és osztódásának folyamatát. A célzott kezelések meghatározott célpontra – például hibásan működő fehérjére, a jelátviteli láncolatban elhelyezkedő molekulára – irányulnak.
Hormonterápia
A daganatos sejtek eredetétől, aktivitásától függően alkalmazhatók olyan szerek is, amelyek a daganat működését vagy viselkedését befolyásolják. Így például sor kerülhet hormonterápiára is olyan daganatok kezelésénél (pl. prosztatarák, emlőrák), amelyek növekedéséhez hormonok hatása is szükséges.
Érképződést gátló szerek
A daganatok növekedését és az áttétképződést is erősen befolyásoló tényező a daganatos szövetek vérellátása. Az érképződést gátló szerekkel a daganat oxigén- és tápanyagellátását szüntetik meg, ami az érképzésért felelős növekedési faktor (VEGF) antitesttel történő gátlásával történik.
Immunterápia
A daganatos betegek ellátásában az egyik legújabb kezelési lehetőség az immunterápia, melynek célja az immunrendszer megerősítése, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a daganatsejteket. Ez az eljárás nem közvetlenül a daganatra, hanem az immunrendszer működésére hat, hogy tartós védelmet biztosítson a betegeknek a daganattal szemben.
Az immunterápiák a közeljövőben nagy áttörést jelenthetnek a daganatos betegségek kezelésében, hatásukra fokozatosan eltűnhetnek a hagyományos kemoterápiás eljárások. 2018-ban a daganatok immunterápiájának kifejlesztéséért ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjat James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudósoknak. Az mRNS-technológiát használó oltóanyagokat eredetileg ezen a területen fejlesztették ki.
Palliatív ellátás
Olyan rosszindulatú daganatos betegség esetén, ahol a komplex onkológiai kezeléstől nem várható gyógyulás, palliatív ellátásra kerül sor, amelynek célja a betegek életminőségének javítása. A palliatív ellátás céljai ennek megfelelően a hatékony tüneti kezelés, a fájdalomcsillapítás és lehetőség szerint a fájdalommentes állapot elérése, a beteg lelki támogatása a betegség utolsó szakaszaiban.
Alternatív gyógymódok
A rosszindulatú daganatos betegséggel szembeni küzdelemben, érthető módon, a betegek minden lehetséges kezelési módot igyekeznek kipróbálni. Ezt kihasználva sok olyan alternatív gyógymód jelent meg a köztudatban, amely hatékonysága orvosilag nem bizonyított. Ezek az alternatív gyógymódok sokszor jelentős anyagi terhet is jelentenek a betegek számára.
Akik valamely alternatív terápia alkalmazása mellett döntenek, fontos, hogy erről tájékoztassák kezelőorvosukat is, és ne hagyják abba a hagyományos kezeléseket sem. Bizonyos anyagok és terápiák kiegészíthetik a kórházi terápiát, de a bizonyítékokon alapuló onkológiai kezeléseket nem lehet alternatív gyógymódokkal kiváltani.
Onkológiai ellátás gyermekkorban
A gyermekek és a felnőttek onkológiai ellátása jelentősen eltér egymástól. A gyermekonkológiában az élet meghosszabbítása mellett eltérő hangsúllyal törekednek az életminőség megőrzésére is. A gyermekek fiatal szervezete az esetek jelentős részében sokkal kedvezőbben reagál, jobban viseli az onkológiai kezelést, nagyobb az egészséges szövetek regenerációs képessége is, így gyakrabban érhető el gyógyulás. Ennek fényében a gyakran visszafordíthatatlan következményekkel járó sebészeti eljárások helyett az egyéb kezelések kerülnek előtérbe, szemben a felnőttek ellátásával, ahol a sebészi daganateltávolítás az egyik leggyakoribb kezelési mód.
Daganatos betegségek megelőzése
A daganatok kialakulásáért a genetikai hajlam általában csak kisebb százalékban felelős, a megbetegedés kockázata viszont egyes környezeti-életmódbeli tényezők miatt jelentősen növekszik. Ezért az egészségmegőrzés szempontjából kiemelt jelentősége van az életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő szervezett szűrővizsgálatokon való részvételnek. Az orvostudomány mai állása szerint a daganatok miatti halálozás egyharmada megelőzhető volna a korai felismeréssel és az onkológiai kezelés mielőbbi megkezdésével.
