A brucellosis állatokról emberre terjedő bakteriális fertőzés (zoonózis), melyet a Brucella baktérium okoz. A betegség leggyakrabban nyers vagy pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztásával terjed, de cseppfertőzés vagy a fertőzött állattal való közvetlen kontaktus útján is elkapható.
A fertőzés általános tünetekkel (gyengeség, láz, ízületi fájdalom) jelentkezik. Az állapot antibiotikummal kezelhető, de a kezelés heteket vagy hónapokat is igénybe vehet. A fertőzés megelőzésében segíthet a nyers tejtermékek fogyasztásának kerülése, valamint a megfelelő óvintézkedések betartása az állatokkal való foglalkozás során.
A brucellosis főbb tünetei
A brucellosis tünetei – melyek hasonlóak az influenza általános tüneteihez – a fertőzést követően néhány napos vagy akár hónapos lappangási idővel jelennek meg.
A brucellosis tünetei az alábbiak lehetnek:
- láz, hidegrázás,
- étvágytalanság,
- izzadás,
- gyengeség, fáradékonyság,
- ízületi- és izomfájdalmak,
- hátfájdalom,
- fejfájás.
A brucellosis tünetei elmúlhatnak, majd hetekkel vagy hónapokkal később ismét visszatérhetnek. Egyeseknél a betegség krónikus formája is kialakulhat, amikor a tünetek a kezelést követően még évekig fennállnak.
A brucellosis krónikus formájának jellemző tünetei az alábbiak lehetnek:
- tartós fáradékonyság,
- visszatérő láz,
- szívbelhártya-gyulladás,
- ízületi gyulladás (arthritis).
Krónikus formában jellemző a csigolyák közti kisízületek gyulladása (spondylarthritis), illetve a gerinc és a keresztcsont közti ízület gyulladása (sacroileitis).
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon orvosához, ha gyorsan emelkedő vagy csillapíthatatlan lázat észlel, izomfájdalom vagy szokatlan gyengeség jelentkezik, vagy ha ismert kockázati tényezők, illetve egyéb ok alapján felmerül a fertőzés lehetősége.
A brucellosis terjedése
A brucellosis számos vad- és háziállatot érinthet, többek között marhák, kecskék, bárányok, sertések és vaddisznók, kutyák (különösen a vadászkutyák), szarvasok, bölények, tevék, rénszarvasok fertőződhetnek. A betegség egyik formája pedig a tengeri állatokat (pl. fókák és egyes bálnafélék) is érintheti.
A brucellosis leggyakoribb terjedési módjai az alábbiak.
- Nyers tejtermékek, nyers hús fogyasztása. A fertőzött állatok tejében jelenlévő Brucella baktérium pasztörizálatlan tejjel, jégkrémmel, vajjal, sajtokkal, valamint a fertőzött állat nyers vagy nem megfelelően átsütött húsának fogyasztásával is terjedhet az emberre.
- Szennyezett levegő. A Brucella a levegőben is könnyed terjed; jellemzően a mezőgazdászok, vadászok, laboratóriumi technikusok és vágóhidak dolgozói fertőződhetnek ilyen úton.
- Fertőzött állatok vérének vagy testváladékainak érintése. A fertőzött állat vérében, spermájában vagy méhlepényében jelen lévő baktériumok az emberi keringésbe juthatnak vágott seben vagy más sérülésen keresztül. Mivel az állatokkal való egyéb kontaktus (simogatás, érintés, játék) nem jelent veszélyt a fertőzés átvitele szempontjából, az emberek ritkán kapják el a fertőzést az állataiktól. Mindazonáltal a legyengült immunrendszerű személyeknek javasolt a fertőzött állattal való kontaktus kerülése.
A brucellosis nem terjed emberről emberre, de ritka esetekben a fertőzött anya átadhatja gyermekének a fertőzést szülés vagy szoptatás során. Extrém ritka esetben szexuális úton, fertőzött vér átömlesztésével vagy csontvelő átültetésével is terjedhet.
Az alábbi régiókban alakul ki a leggyakrabban brucellosis:
- Dél-Európa (Portugália, Spanyolország, Törökország, Olaszország, Görögország, Dél-Franciaország),
- Kelet-Európa,
- Közép- és Dél-Amerika, Mexikó,
- Ázsia,
- Afrika,
- Karib-térség,
- Közel-Kelet.
A brucellosis gyakrabban jelentkezik az alábbi foglalkozásokat űzők körében:
- állatorvosok,
- tejtermékek készítésével foglalkozó szakemberek,
- farmerek,
- vágóhídi dolgozók,
- vadászok,
- mikrobiológusok.
Fertőzést okozó, ismert Brucella-fajok az alábbiak:
- Brucella melitensis: elsődleges rezervoárjai a kecskék és a birkák, elszórt esetek fordulnak elő (pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztása miatt);
- Brucella suis: elsődleges rezervoárja a sertés és a vaddisznó, jellemzően a vadászattal, illetve a sertéstenyésztéssel foglalkozók fertőződhetnek;
- Brucella abortus: elsődleges rezervoárja a szarvasmarha, elnevezését onnan kapta, hogy az állatokban vetélést és terméketlenséget okoz;
- Brucella canis: elsődleges rezervoár a kutya, így a kutyákkal szoros kontaktusban lévő állatorvosok és szaporítók, akik az állat ellési folyamatában segédkeznek, jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének.
A brucellosis lehetséges szövődményei
A fertőzés a szervezet szinte bármely részét érintheti, például a szaporító szervrendszert, a májat, a szívet és a központi idegrendszert. A krónikus brucellosis érinthet csak egy szervet, de akár több szervrendszert is.
A brucellosis leggyakoribb szövődményei az alábbiak lehetnek:
- Szívbelhártya-gyulladás (endocarditis). Az egyik legsúlyosabb szövődmény, amely kezeletlen esetben károsítja a szívbillentyűket és halálhoz vezethet.
- Ízületi gyulladás (arthritis). A gyulladást erős fájdalom, ízületi merevség és duzzanat jelzi, elsősorban a térdeket, csípőízületet, bokákat, csuklót és a gerincet érinti. Különösen nehéz a gerinc ízületeinek gyulladásának (spondylitis) vagy a gerinc alsó részét a medencecsonttal összekötő ízület gyulladásának (sacroileitis) a kezelése; a gyulladás maradandó károsodással is járhat.
- Heregyulladás (epididymo-orchitis). A brucellosisért felelős baktérium a mellékherék gyulladását (epidydimis) is okozhatja, ahonnan a fertőzés ráterjedhet a herékre is, duzzanatot (lásd: hereduzzanat) és erős fájdalmat okozva.
- Lép- és májgyulladás. Gyulladásuk a szervek megnagyobbodásával járhat.
- Központi idegrendszeri fertőzés. Potenciálisan életveszélyes állapotot idézhet elő az agyat és a gerincvelőt körülvevő finom hártyák (agyhártyák) vagy maga az agyszövet gyulladása (meningitis, encephalitis).
A brucellosis diagnosztizálása
A brucellosist különösen a korai szakaszban nehéz diagnosztizálni, mivel az általános tünetek az influenzára hasonlítanak.
A diagnózis a Brucella baktérium vérmintából (illetve csontvelő- vagy más testváladék-mintából) történő kimutatásával állítható fel. Ezen kívül a vérből a baktérium elleni ellenanyag kimutatásával is diagnosztizálható a fertőzés.
A brucellosis kezelése
A fertőzés kezelése antibiotikummal történik. A betegség súlyosságától függően néhány hétig vagy akár hónapig is eltarthat a gyógyszeres kezelés és a felépülés.
A brucellosis ritkán – csupán az esetek kevesebb, mint 2 százalékában – vezet halálozáshoz.
A brucellosis megelőzése
A brucellosis kockázata minimálisra csökkenthető néhány hétköznapi higiéniás és biztonsági szabály betartásával.
A brucellosis megelőzésére az alábbi intézkedések javasoltak:
- kerülje a pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztását;
- jól süsse át a húsokat;
- a nagyobb fertőzési kockázattal járó szakmákban viseljen kesztyűt és tartsa be a megfelelő higiéniás óvintézkedéseket;
- oltassa be a háziállatokat!
