A cachexia (kóros lesoványodás) más betegségek miatt kialakult komplex szindróma (tünetegyüttes), melynek során a beteg anyagcseréje (metabolizmusa) olyan változásokon megy keresztül, amely vészes fogyást, izom- és zsírvesztést eredményez, annak ellenére, hogy a beteg eleget eszik. Az állapot leggyakrabban daganatos betegeknél jelentkezik.
A cachexia folyamatát az orvostudománynak még nem sikerült teljesen feltérképeznie. Amikor ez az állapot beáll, megváltozik a sejtek működése és a szervezetnek azon folyamatai, amelyek által a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat használja fel. A betegnek akár étvágya is lehet, mégis fogy, mivel a szervezet másként és sokkal több kalóriát használ fel, mint egészségesen. Ilyenkor a mesterséges táplálás sem hoz megoldást.
A folyamat hátterében valószínűleg az inzulinháztartás megváltozása (inzulinrezisztencia) mellett az immunrendszer megváltozott működése és gyulladásos folyamatok is állnak, melyekkel a szervezet a daganat vagy más kiváltó betegség jelenlétére reagál.
Cachexia leggyakrabban az emésztőszervek tumorai és a tüdődaganatok esetén alakul ki, ezeknek is előrehaladott állapotában. Az előrehaladott daganatos betegek 80%-ánál valamilyen súlyossággal beáll ez az állapot. Cachexiát azonban nemcsak daganatos betegség okozhat, hanem kiválthatja a szívelégtelenség, a COPD, a HIV-fertőzés és a veseelégtelenség előrehaladott állapota is.
Cachexia esetén a beteg gyorsan veszít súlyából, izomszövetet és zsírszövetet egyaránt. Ezzel gyengeség, majd idővel étvágytalanság is együtt jár, és a vérszegénység is gyakori kísérője.
Mivel a folyamat pontos működése nem ismert, hatékony kezelés sem áll rendelkezésre. Folynak ugyan kísérletek étvágyfokozókkal, az étvágyat és telítettségérzést szabályozó hormonkészítményekkel, de ezek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.
