A konverziós (disszociatív) zavar – Freud elnevezése szerint hisztéria – olyan lelki betegség, amely testi tünetek formájában jelenik meg.
A konverziós zavarban szenvedő beteg különféle testi panaszokat él meg, de a kivizsgálás során ezek mögött nem található szervi betegség, az orvosi leletek negatívak. Fontos kiemelni, hogy a beteg – a szimulációval ellentétben – nem szándékosan idézi elő a tüneteket, a testi panaszokat valós szenvedésként éli meg.
Ritka betegség, általában fiatal felnőtt korban jelentkezik, és gyakoribb a nőknél, illetve a kevésbé iskolázott emberek között.
A konverziós zavar tünetei
A konverziós zavar tünetei általában hirtelen kezdődnek, és az esetek többségében egy hónapnál rövidebb ideig tartanak, de a negatív életkörülmények, a folyamatos környezeti tényezők (stresszorok) hatására kiújulhatnak, felerősödhetnek.
A tünetek többnyire neurológiai jellegűek: görcsöket, érzékkiesést, súlyosabb esetben vakságot, bénulást okoznak, illetve jelentkezhetnek epilepsziás rohamra emlékeztető formában is. A tünetek gyakran teátrálisak (színpadiasak), dramatikusak.
A konverziós zavar tünetei lehetnek az alábbiak:
- végtagok gyengesége, zsibbadása, görcse, bénulása,
- a hang gyengesége, beszédképtelenség,
- féloldali arczsibbadás,
- átmeneti féloldali zsibbadás,
- nyelési zavar,
- járásképtelenség,
- egyensúlyzavar,
- ájulás,
- pszeudokonvulzió (epilepsziát idéző rosszullét),
- érzékszervi problémák (pl. kettős látás, homályos látás, hirtelen látás- és/vagy hallásvesztés, a fájdalomérzés csökkenése vagy hiánya),
- a szellemi teljesítmény romlása,
- a munka ellátásának nehézsége,
- fokozott síráskészség,
- depresszív hangulat,
- rossz közérzet,
- szorongás.
A tünetekkel a beteg számára kifejezhetetlen érzelmeket közöl. Ugyanakkor a beteg nem tudatosan idézi elő a tüneteket, sőt meggyőződése, hogy szervi betegsége van, ezért a testi panaszok hátterében lévő lelki okot gyakran nem tudja elfogadni. Jellemzően azok mutatnak konverziós tüneteket, akiknek nehezükre esik az érzelmeik tudatosítása és kifejezése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki a szervi okok kizárása érdekében szükség esetén gondoskodik a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.
A konverziós zavar diagnosztizálása
A diagnózist pszichiáter szakorvos állíthatja fel, amelynek általában követelménye, hogy a megfelelő (pl. belgyógyászati, ideggyógyászati) vizsgálatokkal előzetesen kizárják a tüneteket okozó testi betegség meglétét.
Emellett a kivizsgálás során szükséges kizárni az egyéb mentális zavarokat is, amelyek hasonló tünetekkel járhatnak (pl. szkizofrénia).
A konverziós zavar kialakulásának okai
A konverziós zavar kialakulásának nincs egyszerűen azonosítható oka. Kialakulásában biológiai, pszichológiai, kulturális és környezeti tényezők is szerepet játszanak.
Elsősorban lelki feszültség, stressz, érzelmileg megterhelő események miatt alakul ki (pl. családi konfliktusok, veszteségek, szexuális vagy fizikai bántalmazás, katasztrófák, traumák). Ilyenkor a páciensben ezek a stresszhatások nem tudatosulnak, hanem testi tünetek formájában jelentkeznek, erre utal a betegség elnevezése is: a konverzió átfordítást jelent, vagyis a lelki probléma testi problémává alakul át. Ennek a kóros feldolgozási folyamatnak a következtében a beteg távol maradhat a problémától, illetve nem tudatosan, de garantálja számára a törődést vagy figyelmet, amire szüksége van.
A gyermekek félelmeiket, szenvedéseiket testnyelven fejezik ki (pl. hasfájás), de ha fejlődésük során nem tanulnak meg különbséget tenni a testi és érzelmi kellemetlenségeik között, akkor felnőttkorban is infantilis formában, testi tünetekkel kommunikálnak.
A konverziós zavar kezelése
A hatékony terápiához fontos a zavar mielőbbi felismerése, ami a változatos tünetek miatt nagy kihívást jelenthet. A tünetek enyhébb esetekben elmúlhatnak, többnyire azonban pszichoterápiás támogatással gyógyulnak. A gyógyulás esélye nagyobb, ha sikerül azonosítani a kiváltó lelki tényezőket, illetve ha nem társul mellé egyéb pszichiátriai megbetegedés.
Ha a betegség előnnyel jár a beteg számára, akkor a tünetek tartósan is megmaradhatnak. A kezelés sikeressége gyakran azon is múlik, hogy a beteg elfogadja-e, hogy testi panaszai a lelki problémáival állnak összefüggésben.
A konverziós zavarok kezelési módjai lehetnek:
- pszichoterápiás módszerek (pl. hipnózis, relaxációs technikák),
- szorongásoldó gyógyszerek,
- fizioterápia,
- rehabilitáció.
Mit tehet lelki egészsége fenntartása érdekében?
A hétköznapokban is jelentős terhet okozó lelki problémák megelőzése vagy kezelése érdekében számos olyan életmódbeli tényező alkalmazható, ami segítheti a lelki egészség megőrzését.
Az egészségmegőrzés alappillérei a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás. A rendszeres sportolás nemcsak a fizikális egészségre, hanem a mentális egészségre is igazoltan kedvező hatással van (lásd még: Testmozgás és mentális egészség).
Kiemelt fontossága van a stressztűrő képesség fejlesztésének, amiben érdemes az egyéni igényeknek és érdeklődésnek megfelelő módszereket kipróbálni, életvitelszerűen alkalmazni (pl. mindfulness, meditáció).
A lelki egészségre kihat a munkahelyi stressz és a magánélet számos tényezője. Fontos tudatosan kialakítani a munka és a magánélet egyensúlyát, az egészséges alvási szokásokat, és figyelmet fordítani a szexuális egészségre is.
