A kórházban vagy az egészségügyi ellátásban elkapott fertőzések több szempontból is gondot okoznak: a már eleve valamilyen betegséggel küzdő ember rosszabb esélyekkel veheti fel a harcot a kórokozók ellen, ráadásul meghosszabbodik a kezelés időtartama is. A fertőzések lehetnek enyhék, de akár egészen súlyosak is.
Kórházi (nozokomiális) fertőzésnek nevezzük azt, amikor valaki a kórházi felvétel után fertőződik meg egy kórokozóval, ami a felvétel idején még lappangó formában sem volt jelen a szervezetében. A WHO definíciója szerint a probléma nem csak a kórházakra, hanem minden egészségügyi beavatkozásra, sőt a járóbeteg-ellátásra is vonatkozik. A jelenleg használt kifejezés a jelenségre az „egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés” (EÖF, angolul HAI).
A kórházi fertőzések tünetei
A fertőzéseket többféle kórokozó is okozhatja, ezért a tünetek is különbözhetnek egymástól.
Közös tényező az időbeli megjelenés és a fertőzés forrása:
- jellemzően a felvételt követő 48 órában jelenik meg, vagy
- a kórházi tartózkodás 1. vagy 2. napján végzett műtét után és a 3. nap előtt a műtét helyén jelentkeznek a fertőzés tünetei, vagy
- invazív eszköz (pl. katéter) behelyezése után jelennek meg a tünetek,
- előfordul, hogy a beteget a hazaadás után kell újra felvenni a fertőzés miatt, vagy az egyéb egészségügyi ellátás során elkapott fertőzés miatt kerül kórházba.
A leggyakoribb fertőzések:
- húgyúti fertőzések;
- a műtéti seb fertőződése;
- gyomor- és bélrendszeri gyulladás;
- véráramfertőzés (szepszis);
- tüdőgyulladás;
- bőrt érintő fertőzés.
Az ezekre jellemző tünetek:
- a seb váladékozása;
- láz;
- köhögés, légzési nehézségek;
- vizelésnél érzett fájdalom, vizeléssel kapcsolatos egyéb problémák;
- fejfájás;
- hányinger, hányás, hasmenés.
A kórházi fertőzések nem mindig csak egy-egy személynél jelentkeznek, előfordulhat az is, hogy az intézményen belül terjed el egy kórokozó, több beteget is megfertőzve.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha kórházi tartózkodása során újabb tüneteket észlel, szóljon kezelőorvosának. Ha hazaengedés, vagy járóbeteg-ellátásban történt kezelés után észleli a tüneteket, szintén keresse fel kezelőorvosát, mivel ezek kórházi fertőzés jelei lehetnek.
A kórházi fertőzések kiváltó oka
Kórházi fertőzést sokféle kórokozó kiválthat, vírus, baktérium, gomba és parazita egyaránt, de a leggyakoribbak egyértelműen a baktériumok.
A leggyakrabban előforduló kórokozókat az ESKAPE betűszó jelöli: Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Klebsiella fajok, Acinetobacter fajok, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter fajok. Ezek okozzák a fertőzések kétharmadát. Gyakori, odafigyelést igénylő kórokozó még a Clostridium difficile.
A fertőzések kórházi környezetben könnyebben terjednek, mivel a kórházban fekvő betegek immunrendszere gyakran nem működik megfelelően, és az invazív beavatkozások is hozzájárulnak a terjedéshez. A leggyakoribbak a fertőzések az intenzív osztályokon.
A terjedéshez hozzájárulhat, ha a higiénés előírásokat nem tartják be, illetve fontos szerepe van az antibiotikumok nem megfelelő használatának. Ez az antibiotikumok számos típusának ellenálló (rezisztens) baktériumok kialakulásához vezethet.
A kórházi fertőzések lehetséges szövődményei
A kórházi fertőzések időben való diagnosztizálása és kezelése létfontosságú. A legtöbb érintett beteg teljesen visszanyeri egészségét, de a kórházi tartózkodás napokkal hosszabbra nyúlhat. A betegségek egy része súlyossá válhat, akár halálos is lehet. Ez a kórokozón kívül attól is függ, hogy egyébként milyen állapotban van a megfertőződött beteg.
Különösen nagy veszélyt jelentenek az antibiotikumokra nem reagáló kórokozók. Ezek sokszor nem is különösen virulensek, de ellenállóképességük miatt életben maradnak. A kórokozóknál megjelent antimikrobiális rezisztencia korunk egyik legnagyobb problémája.
A kórházi fertőzések diagnosztizálása
A kórházi fertőzések egy része könnyedén diagnosztizálható, például a műtéti hegnél megjelenő gyulladás vagy a húgyúti tünetek alapján. A pontos kórokozó megállapításához vér- és vizeletvizsgálat is szükséges lehet, hogy a megfelelő hatóanyagú gyógyszert kiválaszthassák.
A kórházi fertőzések kezelése
A kórházi fertőzések kezelése az adott kórokozónak megfelelően történik. Az orvos általában antibiotikumot és ágynyugalmat rendel, és az olyan invazív eszközöket, mint például a katéter, a lehető leghamarabb eltávolítják.
Az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók esetében speciális gyógyszerelésre lehet szükség.
Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen?
- Ha valamilyen aktív fertőzése van, amikor kórházba kerül, mindenképpen jelezze kezelőorvosának.
- Kórházi tartózkodása alatt fokozottan figyeljen a higiéniára: mosson kezet gyakran szappannal, vagy használjon alkoholos kézfertőtlenítőt, különösen a WC használata után és evés előtt.
- Azonnal figyelmeztesse az ápolókat, ha az infúziós branül környéke vörös, duzzadt vagy fájdalmas.
- Azonnal figyelmeztesse az ápolókat, ha sebének kötése nem tiszta vagy hozzáragadt a sebhez.
- Tudassa orvosával, ha hasmenése vagy húgyúti tünetei vannak.
- Kérje meg látogatóit, hogy maradjanak otthon, ha nem teljesen egészségesek.
- Ha köhög vagy tüsszent, takarja el a száját, majd mosson kezet.
- Ne féljen megkérni az ápolókat, hogy mossanak, fertőtlenítsenek kezet vagy húzzanak kesztyűt egy-egy vizsgálat vagy az ápolási teendők előtt.
A kórházi fertőzések megelőzése
A kórházi fertőzések az amúgy is beteg páciensek állapotát komolyan veszélyeztetik, az elvégzett beavatkozások sikerességét is rontják. A betegek az eredetileg szükségesnél több időt töltenek kórházban, és a plusz kezelés pénzügyi és erőforrásbeli terhet ró az ellátórendszerre. Éppen ezért a kórházi fertőzések elkerülésére komoly protokollok működnek.
Az infekciókontroll az egészségügyi intézményekben a kórházi fertőzések felderítését és megelőzését szolgálja.
Ennek sarokkövei:
- megfigyelés (surveillance) és a járványok jelentése, elemzése;
- a megfelelő eljárási rend kidolgozása és követése;
- folyamatos képzés.
A megfelelő eljárási rendbe beletartoznak a higiénés szabályok (kézhigiéné, takarítás, a textilek megfelelő kezelése, az eszközök megfelelő kezelése stb.). Szintén fontos szerepe van a fertőzések mihamarabbi kiszűrésének és az elkülönítésnek, és az invazív eszközök (pl. katéter) lehető legrövidebb ideig való használatának.
A megfelelő antibiotikum-használatot a rezisztens fajták kialakulásának megelőzése érdekében az antibiotikum-bizottságok figyelik és irányítják.
