A munkavégzés megfelelő körülményeinek biztosítása nemcsak a balesetek megelőzése, hanem az egészségvédelem szempontjából is rendkívül fontos, mivel hiánya a munkavállalók egészségkárosodásához is vezethet. Számos környezeti veszélyforrás okozhat foglalkozási betegséget, amelyek három kiemelt csoportját – a sugárzást, a vegyszereket és a port –, valamint a megelőzés eszközeit cikksorozatban ismertetjük.
Magyarországon a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak esetében a munkáltató köteles megteremteni és fenntartani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit/körülményeit, valamint biztosítani a foglalkozás-egészségügyi ellátást valamennyi munkavállalójának. A munkáltatói kötelezettségek részleteit jogszabályok és rendeletek rögzítik.
A sugárzás okozta egészségkárosodások munkahelyi megelőzése rendkívül fontos, hiszen ennek révén megakadályozhatók a sugárexpozíció következtében kialakuló megbetegedések az ipar, az egészségügy és a kutatás területén.
Sugáregészségügyi alapismeretek
Két alapvető sugárzásfajtát különböztetünk meg: az ionizáló és a nem ionizáló sugárzást. Az ionizációra nem képes, azaz egészségre kevésbé veszélyes sugárzások körébe tartoznak többek között az elektromágneses sugárzások, a lézerek és az ultrahang.
Az olyan sugárzást, amely elegendő energiával rendelkezik ahhoz, hogy kémiai kötéseket bontson fel és ionokat hozzon létre, ionizáló sugárzásnak nevezzük. A szervezetet érő ionizáló sugárzás hatására fellépő fizikai- és kémiai folyamatok a sejtek, szövetek és szervek működési zavaraihoz, illetve kóros alaki és szövettani elváltozásokhoz vezethetnek. E kóros elváltozásokat – amelyek a sugárterhelést követően klinikai tünetekkel jelentkeznek, vagy laboratóriumi módszerekkel mutathatók ki anélkül, hogy egészségi panaszokat okoznának – sugárártalomnak nevezzük.
Az ionizáló sugárzás szempontjából fokozott sugárvédelmi és -biztonsági óvintézkedések megtétele szükséges többek között az orvosi- és állatorvosi diagnosztikai és radioterápiás munkahelyeken, a röntgensugárzást alkalmazó ipari átvilágító munkahelyeken, a gyorsító berendezéseket alkalmazó orvosi-, ipari-, mezőgazdasági- és kutatási munkahelyeken, valamint egyes biztonságtechnikai alkalmazásokat (például kábítószer- és robbanóanyagkereső berendezéseket) használó munkahelyeken.
Sugárkárosodás
Az ún. determinisztikus sugárkárosodás esetén az érintett szervben vagy szervrendszerben létrejövő elváltozások súlyossága arányos az elszenvedett dózissal. Például heveny, nagy dózisú besugárzás hatására a bőr esetében az elváltozás az enyhe bőrpírtól a hólyagképződésen át a bőr elhalásáig vagy egyéb szövetek pusztulásáig terjedhet. Sztochasztikus (véletlenszerű) sugárkárosodás akár egyszeri besugárzás, de általában hosszan tartó, kis dózisú besugárzás hatására alakul ki. Krónikus, kis dózisú besugárzás hatására daganatok jelenhetnek meg, az egésztest-besugárzás következménye jellemzően a vérképzőrendszerben kialakuló zavar (lásd még: Vérképzési zavarok).
Radon
A radon a földkéregben található, természetes radioaktív gáz, amely a talajban és a kőzetekben jelen lévő uránium radioaktív bomlási láncának része. Radioaktív bomlási termékei a levegőben található porszemcsékhez tapadnak, amelyek belégzését követően a sugárzás károsíthatja a tüdőt. A radonnak való kitettség növeli a tüdőrák kockázatát.
A további kockázat arányban áll a belélegzett levegőben lévő radon koncentrációjával és a radonterhelés időtartamával. A munkahelyeken – így az irodákban és üzletekben is – előfordulhat magas radonszint. A munkahelyi radonterhelést a munkáltatóknak foglalkozás-egészségügyi kockázatként kell kezelniük.
A radon jelenlétéről a környezetben és hatásairól külön cikkekben olvashat:
A radon előfordulási helyei és forrásai
UV-sugárzás
A napnak való kitettség miatt a szabadban dolgozóknál nagyobb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata. A bőrrák bizonyos típusai, amennyiben a foglalkoztatás során fokozott a napfénynek való kitettség, foglalkozási megbetegedésnek tekintendők.
A szabadban dolgozó emberek (pl. az építkezéseken és a mezőgazdaságban dolgozók) erősen ki vannak téve a napsütésnek, ezért védőruházattal és megfelelő naptejekkel kell védeni bőrüket az UV-sugárzás ellen.
Kapcsolódó cikkek:
Sugárvédelem
A sugárzás alkalmazásának lehetőségeit jogszabályok határozzák meg, amelyek csak az arra felhatalmazott felhasználók számára engedélyezik a radioaktív anyagok használatát. Szigorú határértékeket határoznak meg a radioaktív anyagok környezetbe történő esetleges kibocsátásának esetére. A munkáltatóktól megkövetelik, hogy kezeljék és korlátozzák munkavállalóik sugárzásnak való kitettségét.
A megelőzés a sugárvédelmi és -biztonsági előírások betartásával, rendszeres ellenőrzéssel biztosíthatók, a sugárforrások felügyeletének fenntartása mellett.
A megelőzés eszközei a következők:
- a munkahely helyes kialakítása a sugárzás elleni műszaki védelem követelményei szerint, megakadályozva a munkavállalók és a lakosság indokolatlan sugárterhelését;
- a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat betartása és betartatása;
- sugárvédelmi oktatás, a dolgozók felvilágosítása, rendszeres sugár-egészségügyi és sugárbiztonsági ellenőrzés;
- orvosi ellenőrzés, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok és az ionizáló sugárzással dolgozók egészségi állapotának nyomon követése évenkénti vizsgálatok elvégzésével.
Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának Orvosi, Lakossági és Munkahelyi Sugáregészségügyi Osztálya sokrétű tevékenységet végez az embereket érő ionizáló sugárzások vizsgálata terén.
Kapcsolódó tartalom:
Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben
Jogszabályi háttér
- 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről;
- évi XCIII. törvény a munkavédelemről;
- évi CXVI. törvény az atomenergiáról;
- 16/2000. (VI.8.) EüM-rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.