A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy időben dőben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről, felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, illetve hogy felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.
A hőségriasztással kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) folyamatos tájékoztatást nyújt az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül (NNGYK Facebook-oldal és honlap).
A hőségriadó fokozatai
A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját és annak várható időtartamát a HungaroMet előrejelzései alapján az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, jogszabályi felhatalmazás útján. Az előjelzési adatok változása alapján hosszabbításra vagy a fokozat módosítására kerülhet sor.
A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adhatja ki:
- 2. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
- 3. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot.
Intézkedések hőségriadó esetén
Alaphelyzetben az NNGYK figyelemmel kíséri az időjárás alakulását, és a fokozat emelésének szükségessége esetén az országos tisztifőorvos számára jelentést, illetve javaslatokat tesz.
A 2. fokozatú riasztás esetén – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása.
A 3. fokozatú riasztás rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. A III. fokban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó mértékű lehet. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is.
A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.
Lásd még:
Hőség egészségkárosító hatásai
Hőség veszélyei a krónikus betegekben
Védekezés hőségriadó esetén
A klímaváltozás hatásainak következtében nyaranta számos új, az emberi egészséget veszélyeztető kockázattal kell számolni, amelyek ellen megfelelő tájékozódással és felkészüléssel lehet védekezni.
Egyéni védelem
A hosszan tartó hőség (kánikula) kiszáradást, napszúrást, ájulást (hőkollapszus) és az elektrolit-háztartás felborulását idézheti elő. A kiszáradás megelőzése érdekében hőségriasztás idején különösen fontos ügyelni a bőséges folyadékbevitelre, mivel az elégtelen vízivás következtében fellépő kiszáradás veszélyes mértékű vérnyomáseséshez vezethet.
A hirtelen fellépő alacsony vérnyomás súlyos, sokkos, életveszélyes állapotot idézhet elő. A túlságosan forró és magas páratartalmú környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás hatására akár hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – is felléphet.
A nyári hónapokban különös gondot kell fordítani a bőr védelmére is, mivel a napégés hosszú távú szövődményeként bőrdaganatok alakulhatnak ki (lásd még: Napégés és fényvédelem). Fontos tudni, hogy az UV-sugárzás hosszú távon károsíthatja a bőr szerkezetét, és fokozza a melanoma kialakulásának kockázatát.
A közvetlen napfény kerülése, a védőruházat viselése és a fényvédők használata révén csökkenthető a napallergia kialakulásának kockázata is. Szabadtéri programok vagy szabadvízi fürdőzés előtt a HungaroMet előjelzése alapján célszerű tájékozódni az UV-sugárzás várható mértékéről.
Az UV-index fokozatai az alábbiak:
- 0,1-2,9: gyenge;
- 3-4,9: mérsékelt;
- 5-6,9: erős;
- 7-7,9: nagyon erős;
- 8-tól: extrém.
Dolgozók védelme
A napokig, olykor akár hetekig is tartó hőség idején fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségkárosodásának megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek). A folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16°C-os) ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára.
Ügyelni kell arra, hogy a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, árnyékolni kell a szabadtéri munkaterületet. Szükség esetén át kell ütemezni a munka-pihenési rendet, valamint gyakoribb és hosszabb pihenőidőket kell beiktatni
Lásd még: Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Ételbiztonság
A globális felmelegedés következményeként kialakuló hőmérséklet-emelkedés miatt megnövekszik az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos élelmiszer-biztonsági veszélyek jelentősége. Nyáron – különösen hőségriadó idején – fokozottan kell ügyelni az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a személyes higiéniára.
Tudatosságra van szükség a bevásárlás, az élelmiszerek szállítása, tárolása és feldolgozása, a maradékok tárolása és újrafeldolgozása során, és szem előtt kell tartani az élelmiszerhigiéniai szabályok betartását.
Lásd még: Ételbiztonság
Háziállatok védelme
A tartós meleg nemcsak az emberek, hanem az állatok szervezetét is megviseli. A legfontosabb éppen ezért a megelőzés, azaz a megfelelő körülmények biztosítása a házi kedvencek számára. Gondoskodni kell folyamatos ivóvízellátásukról, hűtésükről, árnyékos helyen történő elhelyezésükről, és zárt helyiségben való tartózkodásuk esetén annak szellőztetéséről.
Jogszabályi háttér
- 1150/2012. (V. 15.) Kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról;
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről;
- 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről;
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről;
- 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet mellékleteként kiadott Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat;
- 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet mellékleteként kiadott Erdészeti Biztonsági Szabályzat;
- 23/2018. (X.31.) OGY határozat a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról.
