A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy időben dőben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről, felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, illetve hogy felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.
A hőségriasztással kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) folyamatos tájékoztatást nyújt az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül (NNK Facebook-oldal és honlap).
A hőségriadó fokozatai
A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját és annak várható időtartamát az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, jogszabályi felhatalmazás útján. Az előjelzési adatok változása alapján hosszabbításra vagy a fokozat módosítására kerülhet sor.
A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adhatja ki:
- 2. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
- 3. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot.
Intézkedések hőségriadó esetén
Alaphelyzetben az NNK figyelemmel kíséri az időjárás alakulását, és a fokozat emelésének szükségessége esetén az országos tisztifőorvos számára jelentést, illetve javaslatokat tesz.
A 2. fokozatú riasztás esetén – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása.
A 3. fokozatú riasztás rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. A III. fokban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó mértékű lehet. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is.
A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.
Lásd még:
Hőség egészségkárosító hatásai
Hőség veszélyei a krónikus betegekben
Védekezés hőségriadó esetén
A klímaváltozás hatásainak következtében nyaranta számos új, az emberi egészséget veszélyeztető kockázattal kell számolni, amelyek ellen megfelelő tájékozódással és felkészüléssel lehet védekezni.
Egyéni védelem
A hosszan tartó hőség (kánikula) kiszáradást, napszúrást, ájulást (hőkollapszus) és az elektrolit-háztartás felborulását idézheti elő. A kiszáradás megelőzése érdekében hőségriasztás idején különösen fontos ügyelni a bőséges folyadékbevitelre, mivel az elégtelen vízivás következtében fellépő kiszáradás veszélyes mértékű vérnyomáseséshez vezethet.
A hirtelen fellépő alacsony vérnyomás súlyos, sokkos, életveszélyes állapotot idézhet elő. A túlságosan forró és magas páratartalmú környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás hatására akár hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – is felléphet.
A nyári hónapokban különös gondot kell fordítani a bőr védelmére is, mivel a napégés hosszú távú szövődményeként bőrdaganatok alakulhatnak ki (lásd még: Napégés és fényvédelem). Fontos tudni, hogy az UV-sugárzás hosszú távon károsíthatja a bőr szerkezetét, és fokozza a melanoma kialakulásának kockázatát.
A közvetlen napfény kerülése, a védőruházat viselése és a fényvédők használata révén csökkenthető a napallergia kialakulásának kockázata is. Szabadtéri programok vagy szabadvízi fürdőzés előtt az Országos Meteorológiai Szolgálat előjelzése alapján célszerű tájékozódni az UV-sugárzás várható mértékéről.
Az UV-index fokozatai az alábbiak:
- 0,1-2,9: gyenge;
- 3-4,9: mérsékelt;
- 5-6,9: erős;
- 7-7,9: nagyon erős;
- 8-tól: extrém.
Dolgozók védelme
A napokig, olykor akár hetekig is tartó hőség idején fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségkárosodásának megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek). A folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16°C-os) ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára.
Ügyelni kell arra, hogy a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, árnyékolni kell a szabadtéri munkaterületet. Szükség esetén át kell ütemezni a munka-pihenési rendet, valamint gyakoribb és hosszabb pihenőidőket kell beiktatni
Lásd még: Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Ételbiztonság
A globális felmelegedés következményeként kialakuló hőmérséklet-emelkedés miatt megnövekszik az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos élelmiszer-biztonsági veszélyek jelentősége. Nyáron – különösen hőségriadó idején – fokozottan kell ügyelni az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a személyes higiéniára.
Tudatosságra van szükség a bevásárlás, az élelmiszerek szállítása, tárolása és feldolgozása, a maradékok tárolása és újrafeldolgozása során, és szem előtt kell tartani az élelmiszerhigiéniai szabályok betartását.
Lásd még: Ételbiztonság
Háziállatok védelme
A tartós meleg nemcsak az emberek, hanem az állatok szervezetét is megviseli. A legfontosabb éppen ezért a megelőzés, azaz a megfelelő körülmények biztosítása a házi kedvencek számára. Gondoskodni kell folyamatos ivóvízellátásukról, hűtésükről, árnyékos helyen történő elhelyezésükről, és zárt helyiségben való tartózkodásuk esetén annak szellőztetéséről.
Jogszabályi háttér
- 1150/2012. (V. 15.) Kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról;
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről;
- 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről;
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről;
- 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet mellékleteként kiadott Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat;
- 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet mellékleteként kiadott Erdészeti Biztonsági Szabályzat;
- 23/2018. (X.31.) OGY határozat a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról.
