Az életminőséget nagymértékben rontják bizonyos lelki problémák és kórképek, ezért kezelésük nagyon fontos, mind az egyén, mind pedig a társadalom számára.
A lelki egészség megőrzése és a stresszkezelés napjainkban jelentős kihívást jelentenek. A szorongás, a depresszió és az egyéb mentális zavarok korunkban egyre nagyobb méreteket öltenek. Ezekre a problémákra specializálódott egészségügyi szakemberek a pszichiáter és a pszichológus. Bár a két szó nagyon hasonlóan hangzik és a munkájukban is sok a közös – az alapvető szerepük az egészségügyben és a gyógyítás területén egészen más.
Fontos tudni, hogy milyen betegség, probléma esetén kihez forduljunk, hiszen más szemszögből közelítve a problémát, másra irányul a terápiájuk. De számos esetben előfordul az is, hogy a betegnek pszichiátriai és pszichológiai segítségre is szüksége van. A pszichológia egyik ága a klinikai pszichológia, mely a lelki betegségekkel foglalkozik.
Hasonlóságok és különbségek
A pszichiáter és a klinikai pszichológus is az egészségügy részeként a mentális betegségek területén tevékenykedik, céljuk ezen kórképek legjobb tudásuk szerinti gyógyítása, az érintettek támogatása a gyógyulásban. A pszichiáter orvos, a pszichológus bölcsész alapképzésben részesült, ezt követően vesznek részt különböző szakképzésekben és továbbképzésekben, így látásmódjuk és az alkalmazott módszereik is némiképp különböznek egymástól.
A pszichiáter
A pszichiáter végzett általános orvos, ráépülő pszichiátriai szakorvosi vizsgával. A problémákhoz orvosi szemszögből közelít: miután kizárható, hogy a beteg mentális tüneteit testi betegségek okozzák, a pszichoterápia alkalmazásán túl – amennyiben szükséges – gyógyszeres terápiát állíthat be, vagy egyéb terápiát (pl. autogén tréning) javasol.
A pszichiáter praktizálhat magán praxisban, járóbeteg ellátásban, kórházakban, az orvosegyetemek klinikáin, börtönökben, rehabilitációs központokban, hospice szolgálatban és még számos más helyen.
Az olyan mentális zavarok terápiájába, amelyek gyógyításához gyógyszeres kezelésre is szükség van, mindig szükséges pszichiáter bevonása.
Ilyen betegségek például az alábbiak:
A pszichiáter által leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoportok az alábbiak:
- antidepresszánsok;
- antipszichotikumok (például a szkizofrénia kezelésére);
- hangulatstabilizálók (pl. lítium bipoláris zavar esetén);
- altatók, nyugtatók.
Klinikai pszichológus
A pszichológus bölcsészettudományt tanult, akár csak a filozófusok. A klinika pszichológusnak az egyetem elvégzése után további klinikai pszichológiai szakképesítést is meg kell szereznie. Az egyén saját magával és a külvilággal kialakult konfliktusait igyekszik megoldani, feltárni az ember fizikai léte és az érzelmi élete, gondolkodása és viselkedése közötti összefüggéseket. Célja, hogy megtanítsa a pácienseit ezeknek a felismerésére, kezelésére és irányítására.
A pszichiáterhez hasonlóan dolgozhat magán praxisban, járóbeteg ellátásban, kórházakban, az orvosegyetemek klinikáin, börtönökben, rehabilitációs központokban, hospice szolgálatban és még számos más helyen.
A pszichiáterrel ellentétben azonban gyógyításának nem eszköze a gyógyszeres terápia. Általában pszichoterápiát alkalmaz, melynek alapja a kommunikáció.
A pszichoterápiák típusai többek között az alábbiak:
- egyéni pszichoterápia;
- kognitív terápia;
- dialektikus viselkedésterápia;
- dinamikus pszichoterápia;
- klasszikus pszichoanalízis és dinamikus pszichoterápia;
- belátásorientált pszichoterápia;
- csoportterápia;
- párterápia és családterápia.
A pszichoterápia célja a páciens kapcsolati viszonyai és annak zavarainak a megszüntetése. Célja, hogy a beteg elfogadja önmagát, felismerje saját érzéseit, gondolatait, múltját, megértse viselkedésének eredeteit, indítékait és kontrollt szerezzen annak megváltoztatásában, megfelelő megélésében.
Hogyan érdemes választani?
A súlyos mentális zavarok – mint például depresszió, bipoláris zavar, szkizofrénia, súlyos alvászavarok (pl. insomnia) – esetén a pszichiáter jobb választás lehet, hiszen ezek a problémák gyógyszeres kezelés nélkül általában nem javulnak, nagymértékben csökkenthetik az életminőséget.
A nehéz időszakok, krízishelyzetek (pl. gyász), párkapcsolati- és életvezetési problémák, gyermek- vagy felnőttkori viselkedési zavarok, személyiségzavarok, tinédzserkori agresszió stb. esetén pszichológus mellett is nyugodtan dönthet. Ezekben az esetekben általában nincs szükség gyógyszeres terápiára – amennyiben mégis van, a pszichológus javasolni fogja pszichiáter orvos felkeresését vagy bevonását a terápiába.
A legideálisabb esetben a pszichiáter és a pszichológus közösen dolgozik. Célszerű, ha először a pszichiáter vizsgálja meg a beteget, mielőtt a pszichológiai kezelés megkezdődik.