A perifériás (más néven környéki) idegrendszert a központi idegrendszeren (agy és gerincvelő) kívüli idegek alkotják, amelyek az egész testet behálózzák.
A perifériás idegek elektromos és biokémiai jeleket használnak az agy és az izmok, a bőr és a belső szervek közötti kommunikációhoz. Ennek sérülése zavarokhoz, fájdalomhoz, érzéketlenséghez vezethet.
A perifériás idegrendszer betegségtípusai
A perifériás idegrendszer zavarai az esetek döntő többségében nem önálló betegségek, kialakulásuk valamilyen kiváltó okhoz köthető.
A perifériás idegkárosodás az alábbi betegségtípusok kialakulását okozza:
- neuralgia (idegfájdalom),
- neuropátia.
Neuralgia
Neuralgiáknak nevezzük azokat a sokszor éles fájdalmakat, amelyek a sérült vagy irritált idegek ellátási területén alakulnak ki. A komoly fájdalmakkal, mozgásbeszűküléssel járó neuralgiák jelentősen rontják az életminőséget.
A neuralgiák oka annyira szerteágazó lehet, hogy csak alapos kivizsgálás során derül fény rájuk, de az is előfordulhat, hogy a betegség hátterében nem találják a kimutatható okot. Ismert formája az övsömört követő, hosszú ideig fennálló, heves rohamokban fellépő fájdalom.
Neuropátia
Megkülönböztetünk centrális (agyi károsodás), illetve gerincvelő-károsodás által kiváltott neuropátiás fájdalmakat.
Ha a sérülés egy (vagy egyfajta) ideget érint, akkor mononeuropátiáról, ha több (vagy többféle) ideg érintett, akkor polineuropátiáról beszélünk. A tünetek részben az érintett ideg(ek) jellegétől (érző, mozgató, vegetatív vagy ezek kombinációja), részben pedig a neuropátia okától függnek.
A perifériás idegek betegségeinek tünetei
A perifériás idegrendszert alkotó idegeknek három típusuk van:
- érző idegek: a gerincvelő hátsó szarvában futó pályákon keresztül továbbítják az impulzusokat,
- mozgató vagy motoros idegek: az agyból a gerincvelő mellső szarvában futó pályákon keresztül az izmokhoz szállítják az impulzusokat,
- vegetatív idegek: biztosítják a nem akaratlagos funkciókat (pl. légzés, emésztés, szívműködés stb.).
A perifériás idegkárosodás tünetei változatosak lehetnek, attól függően, hogy az érintett ideg milyen típusú, és hol helyezkedik el. A tünetek megjelenése lehet hirtelen (akut) vagy lassú, fokozatos (krónikus).
A perifériás idegkárosodásban szenvedő betegek a következő tüneteket tapasztalhatják:
- fájdalom;
- izomproblémák (gyengeség, görcs, rángások, járászavarok, ügyetlenség, fáradtság);
- érzékszervi változások (bizsergés, zsibbadás, égető vagy fonák érzés);
- tapintási túlérzékenység vagy érzéketlenség (erős fájdalomérzés tapintásra vagy érzéketlenség tapintásra, hőre, érintésre).
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fent felsorolt tüneteket tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki a megfelelő szakorvoshoz irányíthatja. Fontos, hogy ne csak a súlyos, hanem a néha megfoghatatlan, bizonytalan tünetekkel is forduljon orvoshoz a mielőbbi kivizsgálás és a terápia elkezdése érdekében.
A perifériás idegkárosodások kialakulásának okai
A perifériás idegek károsodása az alábbiak miatt alakulhat ki:
- veleszületett idegrendszeri rendellenesség;
- fizikai sérülés (pl. baleset);
- vitaminhiány: az E-, B1-, B3-, B6-, B9- és a B12-vitamin megfelelő szintje szükséges az idegek egészséges működéséhez;
- toxinok: bizonyos gyógyszerek (pl. kemoterápiás szerek), ipari méreganyagok (ólom, higany), vegyszerek (hígítók, oldószerek);
- az endokrin rendszer betegségei (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés);
- az idegeket összenyomó állapotok (pl. alagút szindróma);
- autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis, lupus – SLE);
- vírusfertőzések (pl. Epstein–Barr-vírus, HIV);
- veseelégtelenség (nagy mennyiségű toxin felhalmozódása miatt);
- érelváltozások (a végtagok vérereiben a vér áramlása gyulladás, vérrög stb. miatt akadályozott lehet);
- daganatok;
- alkoholbetegség.
A perifériás idegek betegségeinek diagnózisa
A betegségek diagnózisát a betegek kikérdezése (anamnézis), fizikális vizsgálata és a műszeres vizsgálatok eredményei alapján állítják fel.
Az alábbi vizsgálatokra szinte minden esetben szükség van:
- a vér laborvizsgálata,
- az idegek ingerületvezetésének vizsgálata (elektroneurográfia, ENG),
- az izmok ingerületvezetésének vizsgálata (elektromiográfia, EMG),
- biopszia a szövettani vizsgálathoz,
A perifériás idegek betegségeinek kezelése
A kezelés mindig személyre szabott, és függ a tünetek eredetétől, jellegétől, fennállásuk idejétől stb. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a folyamat nem mindig megfordítható, gyakran csak karbantartható.
A betegségek gyógyításának lehetséges módjai:
- a kiváltó ok kiküszöbölése (az alapbetegség gyógyítása),
- tüneti kezelés (vitaminpótlás),
- gyógyszeres kezelés (fájdalmas neuralgiás rohamokat megelőző antiepileptikumok, antidepresszánsok),
- az izomsorvadás megelőzése (gyógytorna, sport, az izmok folyamatos erősítése, fizioterápia),
- fájdalomcsillapítás (szteroidinjekció, vényköteles szerek, TENS-kezelés),
- műtét (pl. az érintett idegek felszabadítására).
